×

Warning

JUser: :_load: Unable to load user with ID: 415

JUser: :_load: Unable to load user with ID: 416

Blog

Az eredeti tervünk az volt, hogy szeptember 6-án megyünk Maldívra, vagyis most éppen ott lennénk. Igenám, de augusztus 19-én este jött a nagy bejelentés, hogy szeptember 1-től a járvány miatt hatalmas szigorítások jönnek, meg "satu" a határokon, meg ehhez hasonlók. Így hát aztán még aznap nekiálltunk átfoglalni mindent: repülőjegyet, szállást, és végül két nap múlva, 21-én elindultunk azzal, hogy szeptember 2-án érünk haza, satu ide vagy oda (olyan úgyse lehetséges, hogy magyar állampolgárként nem engednek be az országba). Mondhatom, volt aggódás, hogy másfél nap alatt sikerül-e minden fontosat elintézni, és nem hagyunk-e itthon semmi nélkülözhetetlent. Végül minden összejött, és ha kicsit kapkodósan is, de elindultunk.

Qatar Airways-szel repültünk, innen Dohába Dreamlinerrel, Dohából Maléba pedig A359-cel. Mindkettő szép nagy gép, de a jelen helyzetben nagyon kevés utas volt. Ennek ellenére nagy a fegyelem, és az elővigyázatosság: nem elég a maszk, még az általuk adott arcpajzsot is kötelező viselni a repülés teljes időtartama alatt. Így aztán pont úgy néztünk ki, mint az űrlények:

maszkpajzs

Ennek ellenére jót repültünk, és Maléban a beléptetés is meglepően zökkenőmentes volt.

Eredeti tervünk szerint Maafushira mentünk volna, ahol februárban is voltunk, de a maldív kormány, előzetes kommunikációjával ellentétesen, nem engedte augusztus 1-jén kinyitni a lakószigeteken levő szállásokat a járvány miatt (a mai információk szerint október 15-én nyithatnak), így "kénytelenek" voltunk egy resortot választani. Így kerültünk Paradise Island-re, ami Malétól mindössze 20 perc hajóútra van, és ugyanaz a holland cég üzemelteti, amelyik Sun Island-et is, ahol nászúton voltunk. Így aztán sejtettük, hogy olyan nagyon rossz dolgunk nem lehet majd itt :)

Megérkeztünk, megkaptuk a szobánkat, ami kialakításában kísértetiesen hasonlított a Sun Island-i szobánkhoz. Elhelyezkedtünk, majd elindultunk megkeresni a medencét, hogy ebéd előtt hűsöljünk egy kicsit. Nos, medence az nincs, vagyis van, csak szét van verve. Mint utóbb kiderült, ez is a járvány miatt van, mert a hatóságok azt mondták, hogy túl kicsi a medence a megfelelő távolságtartáshoz, ezért aztán nekiálltak felújítani és megnagyobbítani. Nem csak a medencét, hanem a közelében levő éttermet is. Emiatt az étkezések a vízi villákhoz vezető mólón levő étteremben vannak. Mivel nagyon csalódottak voltunk a medence hiánya miatt (ez az infó sehol a neten nem volt feltüntetve ugyanis, így itt szembesültünk vele), így az is csak fokozta a boldogtalanságunkat, hogy a teljesen árnyékmentes mólon kellett egy csomót gyalogolni az étteremig. Már majdnem ott voltunk, hogy kész, elég, kicsekkolunk, aztán lesz, ami lesz, amikor a front office manager kis hölgy monda, hogy na gyertek, üljetek fel velem egy buggy-ra (kis elektromos golfautó), mutatok én Nektek olyan szállást, ami tetszeni fog, mert ez a beach bar közelében van, ahol napközben az all inclusive-ot kihasználva lehet korlátlanul inni bármit. Így is volt, valóban első látásra beleszerettünk ebbe a mesebeli házikóba, amelynek saját medencéje is van, és kb 10 lépésnyire van az óceántól is. 

haz01

haz02

haz03

beach01

 

Ugyan nem keveset kellett pluszban fizetni érte, mégis átköltöztünk gondolkodás nélkül. Az már csak hab volt a tortán, hogy kiderült, a felújítási munkálatok miatt bárki bármikor igénybe veheti a buggy-kat, csak telefonálni kell, és jönnek értünk, ahova csak akarjuk, és elvisznek bárhová a szigeten. No így már megbékéltünk a helyzettel :)

Ettől kezdve a következő 10 napban mást se csináltunk, mint lazítottunk, élveztük a csodás időt, a kellemes meleg óceánt, a gyönyörű környezetet, valamint természetesen a kulináris élvezeteket :) Itt az AI ellátás úgy működik, hogy a reggeli és vacsora svédasztalos, az ebéd viszont menüválasztásos. Először meg voltunk kicsit illetődve, ám amikor rájöttünk, hogy igazi fine dining-ban lesz részünk minden ebédkor, minden kétségünk eloszlott. Mutatok néhányat a csodaszép és még annál is finomabb előételekből, főételekből és desszertekből:

appetizer01

appetizer02

appetizer03

maindish05

maindish04

maindish02

dessert02

dessert03

dessert04

 Ezeket a fenséges ételeket csodás környezetben költhettük el: az étterem kint van a mólon, gyakorlatilag a vízre épült, így bármelyik asztalnál ültünk, mindig gyönyörű volt a kilátás, sőt, még vendégünk is volt, egy nagy szürkegém személyében, aki előszeretettel koldult bármit, ami hús vagy hal :)

etterem01

etterem02

etterem04

Az egyik pincérlánnyal, Danushi-val nagyon összehaverkodtunk, a kedvünkért még a számukra kötelezően előírt maszkot is levette, hogy szelfizhessünk egyet :) 

Danu

Egyébként itt a szigeten is borzasztó kevesen voltak, szerintem a személyzet tagjai többen voltak, mint a vendégek, így aztán egyáltalán nem okozott gondot a távolságtartás. A parton például ilyen hatalmas "tömeg" volt :D

beach03

beach04

beachbar01

beachbar02

beach06

beach07

beach08

Cukikacsusz se maradt itthon, és ismét remekül érezte magát :)

beach02

Itt Maafushi-val ellentétben nem lehetett túl sok halacskát meg korallt látni a vízben, fekete úszójú szirticápát viszont annál többet :) Nagyon cuki is jószágok, jobban félnek az embertől, mint az ember tőlük, ennek ellenére párszor azért sikerült lencsevégre kapni őket:

shark01

shark02

Minden este hét órakor a móló legvégén cápaetetés a program: a teraszról dobálják be nekik a húst vagy halat, és olyan okos kis jószágok ezek, hogy pontosan tudják, mikor van este hét, és akkor tömegével jönnek ki a mólóhoz vacsorázni:

shark03

Volt közülük kettő, amelyiket már megismertük, és minden alkalommal kerestük. Jöttek is minden este, sőt, az egyiküket még napközben is láttam az étterem környékén úszkálni.

Amikor éppen nem starndoltunk, vagy ettünk-ittunk, akkor pedig a környezetben gyönyörködtünk. A trópusi növényzet mindig lenyűgöz minket, azt hiszem, érthető módon :)

environment01

environment02

environment03

environment04

environment05

environment06

environment07

environment08

environment09

environment11

environment10

Ilyen fantasztikus helyen sajnos nagyon gyorsan megy az idő, így hamar eljött a hazautazásunk napja. Aznap Danushi gyönyörűen feldíszített regelizőasztallal lepett meg bennünket:

bucsureggeli

Egyébként az időjárással is hatalmas szerencsénk volt, végig gyönyörű napsütés volt, annak ellenére, hogy az esős évszakban vagyunk. Csak a hazautazásunk napján volt borús, esős idő, de még ilyen időben is csodaszép errefelé:

beach09

A hazautunk is kényelmesen, eseménytelenül telt. Dohában 9 órás várakozási időnk volt, így aludtunk egyet a reptéri tranziton belül egy amúgy nagyon szuper kis hotelben, emiatt aztán a szokásosnál kevésbé fáradtan értünk haza :)

Fájó szívvel jöttünk haza erről a mesebeli helyről, de vígasztal a tudat, hogy ha a járványhelyzet keresztbe nem tesz, akkor februárban megyünk ismét "haza", Maafushi-ra :)

Saturday, 15 August 2020 08:59

Az "A" kategóriás home office

Written by

Már öt hónapja tart nekünk a home office, és úgy fest, hogy még legalább ennyi ideig tartani is fog. Egy ideje beszélgettünk már arról, hogy ha esetleg örökös itthoni munkára leszek "kárhoztatva", akkor majd átalakítjuk a dolgozószobát, hogy ne a nappaliban kelljen dolgoznom, illetve jövőre teszünk majd be ide is egy légkondit, mert ha egész nap itt ücsörgünk és dolgozunk, akkor bizony nem elég nyáron a ventillátor.

Aztán múlt héten már odáig jutottunk a gondolkodásban, hogy akár van lifetime home office, akár nincs, csak meg kéne csinálni azt a dolgozószobát. Ilusnak is mondtuk, hogy miben gondolkodunk, mire ő: "Minek várnátok tovább, miért nem csináljátok meg már most?" Ezzel annyira beleültette a bogarat a fülünkbe, hogy másnap már neki is álltunk a munkának: kinéztük az új íróasztalunkat a neten, Biyadhoo elment, megvette, aztán szétvertük a dolgozószobát :) Kiraktuk a régi íróasztalokat, Biyadhoo gyártott nekem is plusz polcokat a falra, aztán nekiálltunk összelegózni az új asztalokat. 

Ezzel a mutatvánnyal elment az egész nap, és napokig izomláunk volt utána, de megérte, mert ilyen menő irodánk lett :)

homeoffice

Aztán vasárnap, amikor éppen tombolt a kánikula, kitaláltuk, hogy ha már ilyen menő irodánk van, akkor nem várunk még egy évet azzal a légkondival, megvesszük és berakatjuk most. Úgy tűnik, a koronavírus a légkondi iránti keresletet is letörte, mert sok mindenre számítottunk, de arra nem, hogy augusztus elején egy vasárnap délután felhívjuk az első szimpatikusnak tűnő légkondis céget, és ők azt mondják, hogy másnap délután (!) jönnek is szerelni.

Jöttek valóban, hoztak mindent, és két óra alatt beüzemelték a klímát.

kondi

Ez még csak hagyján, attól viszont már tényleg teljesen el voltam érzékenyülve, hogy gyönyörűen összetakarítottak maguk után, nekem semmit sem kellett csinálnom, miután elmentek, a fizetés pedig.... Ember előkapta a kis tabletjét, előállította az elektronikus számlát, elküldte emailen, én pedig rögtön átutaltam neki. Ő felhívta az irodában a kisasszonykát, aki már mondta is, hogy megkapták a pénzt. Tiszta modern megoldás, nagyon tetszett! 

Úgyhogy most már igazi, "A" kategóriás irodánk van, nagyon élvezzük! :)

 

Sunday, 19 July 2020 09:06

Karantén után :)

Written by

Ez a koronavírus és az általa okozott bezárkózás eléggé felborította az utazási terveinket, de az a helyzet, hogy mi nem adjuk ám olyan könnyen a bőrünket, így aztán ha nem is pont az eredetileg tervezett időpontban, és nem is feltétlenül az eredetileg tervezett helyekre, de végül a határok megnyitása után csak sikerült kimozdulnunk egy kicsit.

Elsőként még zárás előtt elugrottunk pár napra lazítani Bulgáriába, a Napospartra. Amsterdam idén több okból sem jött össze, de azt ugye mindenki belátja, hogy valahová muszáj volt elmennünk :D :D, így végül itt kötöttünk ki. Júniusban ugyanis Bulgária, mint minden más európai ország, nem volt karanténköteles.

Most nem akartunk városnézni meg mászkálni, csak passzív pihenésre, láblógatásra, evésivásra vágytunk, így keveretünk egy RIU szállodába, ami nagyszerű választásnak bizonyult. 

A repülés egyébként nagyon vicces volt: a 180 fős repülőgépen voltunk kb. 50-en, mindenki maszkban, a légiutaskísérők még kesztyűben is. A maszkban úgy néz ki mindenki, mint egy marslakó, és ezt muszáj volt az utókor számára megörökíteni :)

mars2

mars1

Nagyon szép, és hatalmas tengerparti szállodában laktunk, mindjárt mutatom is a képeket. Amikor mi voltunk, akkor kezdett éppen újraindulni az idegenforgalom, így nagyon nagy volt az odafigyelés, minden sarkon kézfertőtlenítő, kötelező maszkviselés zárt térben, az étteremben nem csak maszkot kellett hordani, hanem adtak ilyen egyszerhasználatos nylon kesztyűt is, amit az ételek kiválasztása alatt viselni kellett. Az asztalnál nyilván nem kellett se maszk, se kesztyű, enni azért hagyták az embert :) Volt animáció, mindenféle játékokkal, de itt is, hiába voltunk szabad téren, nagyon ügyeltek a távolságtartásra és a higiéniára. A játékokat folyamatosan fertőtlenítették, és mindenkinek minden alkalommal, amikor megérintette a játékokat, kezet kellett fertőtleníteni. Amúgy tök ügyes volt az animátor srác, nagyon jól beépítette a játékba a kötelező fertőtlenítést, így olyan volt, mint ha a játék része lenne, szóval nem volt zavaró egyáltalán. A távolságtartás egyébként könnyen megoldható volt, mert ahogy ez az animátor srác mondta, állítólag 30%-on volt a szálloda töltöttsége. Én mondjuk ezt nagyon élveztem, nagyon tetszett, hogy alig voltak körülöttünk idegenek.

No és akkor a képek, amiket ígértem:

Hatalmas, csodaszép kert volt, két óriási medencével és poolbarral:

kert1

kilatas1

hotel1

hotel2

poolbar1

Természetesen Cukikacsusz most se maradt itthon:

hotelkacsa

A tengerpart közvetlenül a kert és a medencék mögött volt. Nagy tömeg nem voltt itt sem, viszont elég jól nézett ki:

 beach2

 beach1

beach3 

beach4

Gyorsan eltelt ez a négy nap, és nem nagyon volt kedvünk hazajönni, de vigasztalt a tudat, hogy lemegy a zárás, és utána utazunk megint, ez alkalommal Németországba, Berlin mellé, a Tropical Islands nevű helyre. Ahová egyébként még áprilisban kellett volna mennünk, csak hát ez a fránya vírus meg a karantén közbeszólt.

Ez egy régi Zeppelin hangárból kialakított létesítmény durván 40 km-re Berlintől, ahol gyönyörű trópusi környezetet alakítottak ki, fehér homokkal, csodaszép növényekkel, csúszdákkal, trópusi hangulatú házakkal, és 70% körüli páratartalommal. Van két óriási medence, amik a tengert hivatottak szimbolizálni. Valóban egyedülálló létesítmény, hatalmas elme lehetett, aki kitalálta és megvalósította.  Mutatom is, nézzétek milyen jól néz ki:

kornyezet1

kornyezet2

kornyezet3

kornyezet4

kornyezet5

kornyezet6

Persze Cukikacsusz most sem maradt itthon, muszáj volt velünk jönnie, és szemlátomást jól érezte magát ő is :)

tropicalkacsa

Két napot és egy éjszakát töltöttünk itt, és nagyon jól éreztük magunkat, jó kis kikapcsolódás volt. Itt egyébként nem volt annyira szigorú a vírus elleni védekezés: mivel a hangár hatalmas, és nagyon magas, így hiába zárt tér, olyan, mintha a szabadban lennénk, emiatt sehol sem volt kötelező a maszk. A távolságtartásra igyekeztek emlékeztetni az embereket, inkább kisebb mint nagyobb sikerrel. Fertőtlenítő sok helyen van kitéve, mi használtuk is, de csak reménykedni tudunk benne, hogy mások is :)

A két nap letelte után visszavonatoztunk Schönefeldre. Meglepve tapasztaltuk, hogy még Németországban is van olyan putri kinézetű vasútállomás, mint idehaza:

putri

Viszont a német vonatok nem összehasonlíthatóak a magyarokkal, sokkal jobban néznek ki:

vonat

Schönefelden megaludtunk még egy éjszakát egy szuper jó kis hotelban a reptér mellett, ahol isteni bécsi szeletet vacsoráztunk, egy még istenibb vörösbor kíséretében :)

Jó kis hétvége volt ez is, ha nem is aludtuk kockásra a fejünket (oda is, vissza is korán repültünk, a közbenső napon meg alvás helyett inkább a trópusi klímát élveztük :)), mégiscsak kikapcsolódtunk kicsit. Aztán most várjuk, hogy Cilinéni mit kezd az ázsiai országokkal a következő hat hétben, mivelhogy szeptemberben ismét esedékes, hogy menjünk Maldívra :) Ezúttal Klárikával együtt, akinek legalább annyira (ha nem jobban) be van sózva a hátsó fele, mint nekünk :)

 

Saturday, 20 June 2020 10:27

Karantén alatt történt

Written by

Március közepe óta vagyunk itthon karanténban, és hát ha már se utazni nem lehetett, se vendégeskedni, akkor hát dolgoztunk megint egy kicsit a "kacsafészken". 

Ha minden igaz, úgy kezdődött, hogy elromlott az elektromos grillsütőnk, egyszerűen nem melegített rendesen mindenhol, cekaszt kellett volna cserélni benne, csak ugye az Aldis kínai cuccban miért lenne bármi is könnyedén pótolható :) Így hát inkább vettünk másikat, őt:

grillsuto

Utólag derült ki, hogy valójában mennyire jó vétel is volt, ugyanis túl azon, hogy borzasztó egyszerű használat után letakarítani (elég neki az esetleges zsír felitatása után egy nedves majd egy száraz áttörlés), kb. bármit meg lehet sütni rajta zsiradék nélkül: tükörtojást, bundáskenyeret, szelet sajtot, zöldséget, szóval tényleg bármit. Imádjuk is nagyon, sűrűn főzünk vele :)

Aztán: az ágymatracunk kezdett már kicsit elhasználttá válni, nem volt már annyira kényelmes feküdni rajta, mert a rugók valamennyire megereszkedtek benne. Mit vegyünk, mit vegyünk, hát, természetesen Billerbeck lett, mivel nagyon szeretjük a cuccaikat, az ágyneműk, ágyneműhuzatok, törölközők egyszerűen csodásak. A törölközőre nagyon jó példa, hogy amikor Maldívon voltunk, Mohamednek nagyon tetszettek a törölközőink, ezért küldtünk neki  kettőt, majd írta, hogy ha legközelebb megyünk, vigyünk már neki még kettőt, mert a gyerekei is szeretnének ilyet :) Na szóval megrendeltük a matracot, Németországban legyártották, majd kihozták:

matrac

Első pár nap úgy éreztük, hogy túl kemény, de amióta megszoktuk, annyira jókat alszunk rajta, hogy el se lehet mondani :) Plusz nekem megszűnt a reggeli hátfájásom is, amitől külön boldog vagyok. Ez amúgy egy aszimmetrikus, habmagos matrac, memóriahabos toppinggal, A Billerbeck új fejlesztése. Nem olcsó mulatság, de megért minden pénzt, annyira kényelmes!

És ha már hálószoba: kukáztuk a régi függönyünket, amit azóta ki akartunk cserélni, amióta átfestettük barnára a szobát:

barnafuggony

No és az igazi nagy dobás a terasz, ami teljes felújításon esett át, kezdve a csempétől egészen a bútorig és a korlátig:

csempe

teraszbutor

Igazi mediterrán hangulatot sikerült varázsolni, nagyon boldogok vagyunk vele :)

 

 

 

 

Sunday, 22 March 2020 11:08

Amikor a koronavírus közbeszól

Written by

Úgy volt, hogy szeptemberben utazunk Balira. Már megvolt a jegyünk és a lefoglalt, de még visszamondható szállásunk. A jegyünket egy fapados légitársaságnál, a Scoot-nál vettük, ellenállhatatlanul jó áron.

Igenám, de most, hogy itt ez a koronavírus mizéria, írták, hogy akinek augusztus végéig bezárólag van foglalása, az lemondhatja díjmentesen. Nekünk pedig ugyebár szeptemberi a foglalásunk, így aztán megpróbáltam elérni őket, hogy mondjanak valamit, mert ugye sose lehet tudni, az a biztos, ha ezt inkább visszamondjuk (persze azzal a hátsó szándékkal, hogy szerzünk jegyet valahova máshova, egy nem-fapados társaságnál, ahol egyszerűbb lesz a módosítás / lemondás, ha a szükség úgy hozza). A telefonos ügyfélszolgálat annyira túlterhelt, hogy képtelenség eljutni egy ügyintézőhöz, az emailes megkeresésre már több mint egy hete nem válaszolnak, a holnapon nincs semmi infó. Így aztán enyhén szólva is bizalmatlanná váltunk velük szemben, és mindenáron akartunk egy B-tervet :)

Mivel már fél évnél is kevesebb van hátra a tervezett utazásig, így nem igazán vannak már nekünk tetsző árak sajnos. Viszont Biyadhoo talált egy elég jó árú jegyet Maléba (nem mellékesen az egyik szegmenst Etihad A380 repüli), így aztán visszamegyünk Maafushi-ra :) Amúgy is ez a kedvenc helyünk február óta, és már beszélgettünk róla, hogy annak se lennénk ellenére, ha minden évben kétszer itt töltenénk a szabadságunkat :) Idén ez úgy tűnik, hogy így lesz. Már 180 napnál is kevesebb van hátra, míg ismét ezt láthatjuk élőben:

seaview05

A Scoot jeggyel majd még futok pár kört, hátha sikerül legalább részben visszaszedni tőlük, de most már biztonságban vagyunk, mert ha mégis gond lesz, se az Air France se az Etihad nem fog szórakozni a foglalás módosításával vagy törlésével.

A booking-on már nem sikerült tengerre néző szobát foglalnunk, de szerencsére van nekünk egy Mohamedünk, aki már megígérte, hogy segít upgrade-elni :) Sajnálom Balit, mert nagyon jó lett volna eljutni oda, de talán majd jövőre összejön. Addig is, #maafushiherewecome #room1904thebest :D

 

Sunday, 08 March 2020 15:05

A Paradicsomban - ismét

Written by

Most nézem csak, hogy azóta nem írtam, hogy Eilatban voltunk november végén. Hát, azóta történt egy és más.

A karácsony a maga szokásos, csendes, mérsékelten zabálós módjában telt. Csakúgy, mint a szilveszter, hiszen nekem január 1-jén is munka volt a zárás miatt. Aztán Apusom hirtelen megbetegedett, kórházba került, és még januárban elvesztettük őt :( Ez rányomta a bélyegét a következő hetekre, amikor is egyébként izgatottan kellett volna várjuk, hogy ismét utazunk a Maldívra, ezúttal az ottani nyárba, a száraz évszakba. 

Azért csak eljött a február és az indulás napja, és addigra megjött az izgalom is, hiszen mégiscsak feltehettük a kis hátsó felünket egy Emirates gép fedéleztére, ami nem is akárhová vitt minket :)

Jót repültünk, és ezúttal Dubaiban is kipróbáltunk egy reptéri prémium várót. Hát, a magyarországinak igazából a nyomába se jön, tele van mindenféle ételekkel: leves, többféle meleg étel, édesség, gyümölcs, saláták, alkoholos és alkoholmentes italok, kávé tea, szóval itt azért könnyebben eltelt a várakozási időnk, ami egyébként éppen éjszakára esett. Aztán mentünk tovább Maléra, ahol a koronavírus miatt kicsit macerásabb volt a beléptetés, mint máskor, de végül egy kisebb trükkel a többszáz fős sor elejére keveredtünk, és így elértük a 10:45-ös hajót, ami vitt minket a szállásunkra.

A Kaani Palm Beach hotel egy frisseén épült szálloda, február 1-jén nyitott, és mi február 7-én érkeztünk. Az első meglepetés akkor ért minket, amikor felkísértek minket a szobánkba, a kilencemeletes szálloda kilencedik emeletére. Még a liftben mondta a kísérőnk, hogy ugyan mi standard szobát foglaltunk, de tengerre nézőt kapunk. Itt már sejtettük, hogy jó lesz nekünk, de ahogy beléptünk a szobába és kinéztünk a teraszon erre a látványra, hát, azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom, hogy még a lélegzetünk is elakadt:

seaview06

Egyébként maga a szoba is csodaszép volt, és a személyzet is szuperkedves. Az egyikükkel, Mohameddel nagyon összehaverkodtunk, ő volt a legrendesebb mindannyiuk közül, és kb. ő intézett nekünk mindent, amit csak kellett, a kirándulás foglalásától kezdve a hazafelé menő hajó foglalásán keresztül a zajongó, rajcsúrozó oroszok megfékezéséig mindent a világon. 

Az ott töltött 10 napunkat alapvetően pihenésnek, fürdőzésnek, evés-ivásnak, sznorkelezésnek szenteltük. Közben megünnepeltük a házassági évfordulónkat is. Aznapra foglaltuk le a sznorkelezős kirándulásunkat, és óvatlan módon elárultuk Mohamednek, hogy mért pont aznap szeretnék kirádulni menni :) Mire hazaértünk, ez várt minket a szobában:

anniversary

Nagyjából bármin tudok sírni újabban, így persze ezt se úsztam meg száraz szemmel, de nagyon jólesett, hogy gondoltak ránk (egyértelmű volt, hogy Mohamed intézte :D).

Ha már a sznorkelezést említettem, nézzétek, mcsoda szépségeket láttunk a víz alatt :)

snorkel01

snorkel02

snorkel03

snorkel04

snorkel05

snorkel06

Ezeket a képeket egyébként nem mi készítettük, hanem a vezetőnk, aki merült velünk. A kirándulás ára magában foglalta a fényképeket is - ilyennel se találkozutnk még sosem. A kirándulás után este mindenki, aki kérte, megkapta a telefonjára az össze fotót, többszáz darabot, amiből aztán mindenki kiválogathatta magának, hogy melyikeket szeretné megtartani. 

A többi napon pedig egyszerűen csak élveztük az életet, napközben lustálkodtunk, fürödtünk, nem csak lent a strandon, hanem a szállodánk tizedik emeletén, az infinity pool-ban is, ahonnan szintén lélegzetelállító a kilátás. Esténként pedig sétálgattunk az amúgy eléggé picurka szigeten, és próbáltuk megtalálni a kedvenc éttermünket :) Végül az utolsó két napban ez sikerült is, utolsó előtti és utolsó napon ettünk abban a két étteremben, ami ezentúl a kedvencünk lesz. Merthogy már megvan ám a foglalásunk jövő februárra is, és még az se kizárt, hogy idén szeptemberben is itt kötünk ki, ha a Scoot meg a koronavírus sokat szórakozik a Balira szóló repjegyünkkel :)

A szám jártatása helyett mutatom inkább a képeket :)

seaview01

seaview02

A naplemente amúgy egy kihívás volt: hiába nézett a szobánk is és a strandunk is nyugat felé, a naplemente legvégét sosem láttuk, mert mindig felhős volt a horizont :( Na de majd jövőre újra megpróbáljuk, hátha akkor látunk majd tökéletes naplementét :)

seaview03

seaview04

seaview05

seaview07

Itt látszik, hogy milyen kicsi a sziget, mi az egyik végén voltunk, és látszik, hogy milyen közel van a másik vége :)

seaview08

Ugye mondtam, milyen csodás a kilátás a tizedikről? :)

seaview09

Egyik este összebarátkoztunk Luissal, a papagájjal is :)

luis

luis2

Maafushi-n nevezetesség nem sok van, így amikor nem az Indiai-óceánban gyönyörködtünk, akkor ilyen jópofa feliratokkal találkoztunk, jellemzően az esti sétáink során:

feliratok01

feliratok04

feliratok05

feliratok06

Sajnos eljött egyszer csak a hazautazás napja is :( Talán ennyire még sose volt rossz hazajönni utazásból, mint most. Jövő februárig még megyünk jópár helyre, ami biztos, de már most számolom a napokat, hogy mikor megyünk vissza ide. Sok szuper helyen jártunk, de mindkettőnknek ez a kedvence, így nem kérdés, hogy minden évben visszajövünk :)

Amikor már a hajó elvitt minket a szigetről és odaértünk Maléba a reptérre, ott már kicsit jobban éreztem magam, már csak azért is, mert ilyen jópofa dolgokat lehet látni ott:

feliratok03

feliratok02

A hazafelé utunk eléggé eseménytelenül telt, rendben volt minden. Dubaiban megaludtunk egy éjszakát egy reptér melletti szállodában, mert a csövezéshez már kissé megöregedtünk :) 

Egy szó, mint száz, csodás volt ez a tíz nap, minden pillanatát élveztük!

 

 

Sunday, 08 December 2019 13:14

Még egy kis nyár :)

Written by

Ezt az évet azt hiszem, rendesen kimaxoltuk, már ami az utazást és a 40-50 éves szülinapunk méltó megünneplését illeti. Amikor már úgy tűnt, hogy idénre vége a kiruccanásoknak, akkor jött szembe még egy jó Wizzair ajánlat, amivel a fennmaradt pontjainkat fel tudtuk használni, mielőtt lejárnának :) Így esett, hogy múlt hét végén elmentünk egy kicsit lazítani Eilatba :)

Három nap arra kevés, hogy útba ejtsük Jeruzsálemet és a Holt-tengert, Eilat maga pedig nem bővelkedik látnivalókban, így aztán a fő programunk a láblógatás, napozás és sznorkelezés volt. 

Biyadhoo talált egy nagyon király szállást, ahová a reptértől is elég egyszerű volt eljutni, 2-300 métert kellett csak sétálni a megállótól, ahol a reptéri busz letett bennünket. Szavak helyett beszéljenek inkább a képek, ennél jobban el se tudnám mondani, milyen szuper helyünk volt:

hotel01

hotel04

hotel05

hotel07

hotel02

hotel03

hotel06

Érkezéskor egyébként így vártak minket:

welcome

És persze Cukikacsuszt se felejtettük itthon, ő is nagyon jól érezte magát. Megtalálta a közös hangot a törölköző-hattyúkkal :D

kacsasunbed

Egyébként reggelente minden napágyra hajtogattak ilyet, nagyon jól nézett ki, és nem utolsósorban praktikus volt, nem keleltt a saját strandtörölköző megszárításával bajlódni esténként :)

A szállásunk egy hegyoldalban volt, az utca egyik oldalán, a kerítés mentén csodaszép virágokkal, a másik oldalon pedig a hamisítatlan holdbéli tájjal:

outside01

outside05

outside06

Na és a személyes kedvenceim, a macskák :) Annyi macska volt itt, hogy meg se lehetett számolni, lépten-nyomon lehetett találkozni velük. 1-2 kivételtől eltekintve nem nagyon hagyták megfogni magukat, de fotót azért lehetett készíteni róluk :)

cats01

cats02

cats03

cats04

Ha lesétáltunk a tengerpartra, simán átláttunk Jordániába:

outside02

A lakott területeken kívül pedig olyan volt, mint ha valóban a Holdon járnánk, pedig ez itt csak az izraeli-jordán határ :)

outside03

outside04

A tenger egyébként nagyon kis kellemes volt, lehetett jókat sznorkelezni benne, olyan 26 fok körül volt, szóval nem fáztunk :) Csak azt sajnáltam, hogy ezen a részen nem volt valami sok korall. Azt mondják, a jordán oldalon több van, úgyhogy egyszer majd azt is meg kell néznünk :)

Egy szó mint száz, nagyon kellemes kis hétvégénk volt, még a tél előtt feltöltődtünk egy kicsit meleggel és napsütéssel. Így könnyebb lesz kivárni a februárt, amíg ismét utazunk :D

 

Sunday, 27 October 2019 07:26

A nagy pénztárca dilemma....

Written by

Gondolom, most mosolyogtok, pedig nem egyszerű dolog.

IMG 0713

 Kb. 10 évvel ezelőtt vettem az utolsó pénztárcámat. Valódi bőr, valami 15K volt anno. KIszolgált szegény. Elkezdtem az utánajárást: Ebay, amazon, bőrösök, stb. Nem volt olyan, ami megfelelt volna. Véletlenül szembe jött velem a fenti márka, és nagyon megtetszett.

Nézd csak:

IMG 0714

IMG 0715

Kényelmesen elfér benne a sok-sok kártya, az útlevél is - ha kell - illetve névjegyek és forgalmi. Fém kivitel, remélem ez is kibír 10 évet :)

Saturday, 26 October 2019 12:28

Borkóstoló

Written by

Már nagyon rég volt, hogy utoljára borkóstolón jártunk, Villányban, Sauskáéknál. Nem pártoltunk el tőlük, továbbra is szeretjük a boraikat, csak hát Villány messze van, meg macerás is: ha az ember tényleg borozni szeretne és utána nem akar kissé kapatosan, egy önfeláldozó családtag vagy barát segítségével hazakocsikázni, netán hazavonatozni, akkor meg kell szállni egy éjszakára, szóval nem olyan egyszerű ügy :)

Néhány éve itt tőlünk nem messze nyílt egy Borháló bolt, és az üzletvezetővel egészen jól összebarátkoztunk. Láttuk már többször kiírva, hogy szervez borkóstolókat, de valahogy sosem jutott eszünkbe elmenni. A mostani alkalomra, amely tegnap került megrendezésre, viszont kifejezetten invitált minket, mert tudta, hogy kedveljük annak a borásznak a borait, aki a mostani kóstolót tartja. Ő nem más, mint Szentpéteri Attila, a Szentpéteri Borpince vezetője és borásza. 

Szentpéteriék először egy olaszrizlinggel lopták be magukat a szívünkbe: ilyen illatos, ízes olaszrizlinget még sosem ittunk ugyanis. Innen kezdve elkezdtük tudatosan megkóstolni a többi borukat is, és eddig még sosem csalódtunk bennük. Hát így esett, hogy befizettünk a tegnap esti kóstolóra. 

Attila kb. 2,5 órán keresztül mesélt nekünk, nem csak a borokról, amiket megkóstoltunk, hanem megosztott velünk történeteket is, amik az egyes borokhoz fűződnek, és persze jogos büszkeséggel mesélt a díjakról is, melyket a fiával közösen készített boraikkal nyertek. 

A borok mellé kaptunk frissítőnek szódát, valamint isteni friss, puha zsíros kenyeret, és almát, amire szükség is volt az összesen 9 tételből álló kóstolón :) No és akkor mutatom, hogy miből is állt a program :)

 szentpeteri

A kilencedik, meglepetés-tétel nem szerepelt a lapon: ez egy chardonnay volt, abból is egy nagyon finom és illatos fajta.

A kóstoló végeztével lehetőség nyílt a vásárlásra is, illetve a felbontott üvegben maradt borokból még mindenki kedve szerint repetázhatott. Az esemény este 7-től 10-ig volt meghirdetve, de a kóstoló után még sokáig ott maradtunk páran beszélgetni Attilával és kiélvezni a finomságokat. Mi 11 után értünk haza, és 5 perc sétára lakunk a bolttól :)

Nagyon jól éreztük magunkat, szerintm megyünk majd még máskor is.

 

Saturday, 19 October 2019 07:26

#yearof4050

Written by

Fantasztikusan alakult ez az év. KInga 40, én 50. Megünnepeltük ahogy kell:)

IMG 0042

 Eindhoven után - ahol céges, csapatépítős összeröffenés volt, Martinique és Guadeloupe következett.

86AAA26D B7F1 4616 B0B3 663A4C5331E5

IMG 0064(1)

Kipihenten érkeztünk haza, de sokáig nem lógattuk a lábunkat, hiszen máris jött Amsterdam.

IMG 0183

IMG 0258

Régi barátaink már vártak a Vondelparkban, voltunk kávézni, és persze örültünk a barátainknak.

Az élet ment tovább, egészen júliusig, amikor eljött Athen.

IMG 0230

 Igaz, hogy csak egy rövid hétvége volt, de annál tartalmasabb. Igazi kikapcsolódás.

Aztán kisnyaralás:) Kitalálod hol? Nem? Hát a Maldívon. IMG 0018

IMG 0553

IMG 0595

Nagy várakozással tekintettünk egy újabb 5*-os légitársaság elé, ez volt a Qatar. SZép volt, jó volt, egészen a hazaindulás pillanatáig Dohából. A320 hozott minket haza, és ha éltél már kényelmetlen, hulladék vackot, nah ez, az volt. Nem is értem, hogy egy ilyen légitársaság hogyan engedheti ezt meg magának. Mindegy is, nálam maradt az Emirates a topon. Ami Thulusdhoot illeti, nagyon jó kis sziget, a szállásunk egy infinity pool-os szálloda, csodás kilátással, kényelemmel és szuper kajával. Nem véletlen, hogy februárban visszamegyünk. Na nem ide, hanem egy másik szigetre, ahol szintén vár egy infinity pool:) Viszont, most már az Emiratessel, kényelmes 777-tel.

Szuper volt ez az év, beletettünk mindent. Én meg nem mondtam el mindent:) Nézd csak meg az eseményeket:)) Valami még befigyelt azért erre az évre:))) 

 

 

Sunday, 13 October 2019 08:47

Vissza a Paradicsomba

Written by

Amikor 2007. február 19-én a nászutunkról hazaindultunk, nem hittem benne, hogy valaha is visszajutunk még a Maldív-szigetekre, annyira elérhetetlennek tűnt, ám most, 12 évvel később mégiscsak visszatérhettünk a földi Paradicsomba.

Ez alkalommal kipróbáltuk a harmadik öbölmenti légitársaságot, a Qatar Airwayst is. Ötcsillagos légitársasághoz méltó kiszolgálásban és ellátásban volt részünk, a nagy, kétfolyosós gépek nagyon kényelmesek is voltak, de Dohából hazafelé egy Airbus A320-szal jöttünk, ami majdhogynem kényelmetlenebb volt, mint egy fapados légitársaság hasonló repülője. Még nekem is, aki nem vagyok valami magas, szűk volt a lábér, nagyon beszorítva éreztem magam. Nade panaszkodás helyett inkább mutatom, hogy milyenek voltak a nagy gépek :)

Itt azért el lehetett férni kényelmesen:

QR01

Nem maradtunk éhen :)

QR02

Budapestről nyilvánvalóan nincs közvetlen járat a Maldívra, így aztán Dohában kellett átszállnunk. A dohai reptér hasonlóan nagy, fényes, csillogó, mint bármi az Emirátusokban. 

DOH03

DOH01

DOH02

Maléba megérkezésünk után ki kellett deríteni, hogy honnan is megy a hajó Thulusdhoo-ra. A leendő szállásadónk szépen leírta, hogy a Refcool Express-t kell keresnünk, ami 11 órakor fog indulni, de akárkit kérdeztem meg ott a hajóállomáson, ami egyébként közvetlenül a reptér kijáratánál van, senkinek még csak elképzelése se volt róla. Bevallom, emiatt kicsit megijedtem, hogy mi lesz, de végül 11 után pár perccel megérkezett a hajó és rendben el is vitt minket Thulusdhoo-ra. Maléban, ahol nagy hajóforgalom van, még a kikötőben is ilyen csodaszép a víz egyébként, szóval már itt kedve lenne az embernek csobbanni egyet, de hát sajnos itt még nem lehet :)

Male

Thulusdhoo-n ez volt az előre lefoglalt szállásunk, ami végül amolyan túrórudinak bizonyult, kívül csoki, belül meg egy nagy túró:

Canopus

Volt velük néhány probléma, ami megérne egy külön bejegyzést, itt most annyi a lényeg, hogy sorozatos átverésekre épült az egész, így aztán egy éjszaka után úgy határoztunk, hogy nekünk ebből elég, és átköltöztünk egy másik hotelba, ami viszont már tökéletes volt. A booking com segítségével közben kardoztunk ezekkel a kutyaütőkkel, hogy visszaszerezzük a pénzünket, ami végül kb. két hét alatt sikerült is.

A Season Paradise, ahová átmentünk, végül tökéletes választásnak bizonyult: kényelmes szoba, finom, svédasztalos reggeli nagy választékkal, szuperkedves személyzet, gyönyörű kert és infiniti pool az ötödik emeleten, a tetőn, ahonnan csodaszép kilátás nyílt körbe a szigetre és az Indiai-óceánra.

SP01

SP02

SP03

SP04

A buliból természetesen Cukikacsusz se maradhatott ki :)

SP05

Itt aztán 10 napig tökéletes semmittevéssel, pihenéssel, feltöltődéssel és a környezetünkben való gyönyörködéssel töltöttük az időt.

taj01

taj02

taj03

taj04

taj05

taj06

taj07

taj08

taj09

taj10

 Egyik nap voltunk egy sznorkelezős hajókiránduláson, ahol rengeteg csodaszép halacskát és korallokat láttunk. A goproval csak videók készültek a víz alatt, képek nem, így halacskákat nem tudok mutatni, de nézzétek, a Sandbank, vagyis homokpad, ami körül úszkáltunk, mennyire szép kis hely:

sandbank01

Szerencse, hogy ilyen felhős volt az idő, mert így a kb. két órás úszkálás alatt nem égtünk szénné, a víz viszont kellemes meleg volt - egyszóval tökéletes "kirándulóidőnk" volt :) Az időjárással egyébként hatalmas szerencsénk volt: szeptember még vastagon az esős évszak ideje, de amíg ott voltunk, tán kétszer vagy háromszor áztunk el, a többi napon remek idő volt, a nap is elég sokat sütött, így aztán fogyott a 30-as naptej rendesen :) 

A 10 nap eltelte után nem nagyon akaródzott hazajönni, az egyetlen, ami vigasztalt minket, hogy jövőre ismét megyünk, ezúttal februárban, amikor arrafelé tombol a nyár. Bónusz, hogy a házassági évfordulónk idején és Valentin-napkor is ott leszünk, épp úgy, mint 2007-ben. 

Rá kellett jönnünk, hogy ez a hely számunkra az, ahol tökéletesen ki tudunk kapcsolódni, fel tudunk töltődni, így az a tervünk, hogy minden évben visszamegyünk ide :) 

 

Saturday, 17 August 2019 11:50

Cukiság, a legnagyobb túlélő :)

Written by

Kisautónkat közel négy hónapja, amióta nálunk van, változatlanul imádjuk. Többen mondták rá, hogy mennyire kis cuki (szerintem egyébként NAGYON cuki, különösen azóta, hogy a díszítőelemek is rákerültek), ezért aztán hamar ráragadt a Cukiság név, most már mindig csak így hivatkozunk rá :) Eddig is tudtuk, hogy mivel Ausztriából hozták, kicsit extrább, mint a magyarországi ugyanilyen autók, de hogy mekkora túlélő, az csak most derült ki. 

Történt ugyanis, hogy egyik nap autózunk hazafelé egy főútvonalon, amelyre több melllékutca is csatlakozik. Az egyik ilyen mellékutcában áll egy kocsi, vezetője szemlátomást körülnéz, hogy kinek kellene elsőbbséget adnia, majd amikor mi már majdnem odaérünk, fogja magát, és kihajt elénk. Annyira féktávon belül volt, hogy az ütközés és Cukiság porrá törése szinte elkerülhetetlennek látszott, ám Biyadhoo, reflexeinek és lélekjelenlétének köszönhetően, végül elrántotta a kormányt, és ahelyett, hogy nekimentünk volna ennek az okostojásnak, végül egy jó magas padkán keresztül bementünk egy használaton kívüli villamossínre. 

Az ember, aki kijött elénk, egyből elismerte a felelősségét és hetvenszer megköszönte, hogy nem mentünk neki. Az ő autójának így semmi baja nem lett, mi viszont nem tudtuk, hogy Cukisággal mi történt. A sín ugyanis nem az úttal egy szintben van itt, hanem kiemelkedik belőle, meg a padka is elég magas, így az autó teljesen fennakadt rajta. Miután a járókelők segítségével sikerült letolni a sínről és a padkáról, akkor láttuk, hogy az első gumiknak annyi, de más olyan sérülést nem érzékeltünk rajta, amivel az aborncscserét követően ne lehetett volna hazajönni. Azért csak elvittük szerelőhöz, aki szétszedte ízekre és lebiztosítóztatta, és lássatok csodát, tulajdonképpen a kerekeken kívül egy valami torony- vagy milyen csapágyat és pár kapcsolódó apróságot kell kicserélni benne, meg kellett neki egy futómű állítás a biztonság kedvéért, de ezen kívül SEMMI BAJA!

Azóta se tudok napirendre térni felette, hogy a padka- és sínjárást ilyen olcsón megúszta és nem kell hetekre szervizbe adni. A biztosítózás után megrendelték az alkatrészeket, azt majd egy nap alatt kicserélik, de addig is lehet közlekedni vele. Abba meg már belegondolni se merek, hogy ha Biyadhoo nem lenne ilyen rutinos vezető, akkor most valami roncstelepen sínylődne a Cukiság totálkárosra törve. 

Biyadhoo és Cukiság, a tökéletes páros :) 

 

 

 

Sunday, 21 July 2019 15:44

Szóval a TV

Written by

Az előbb ott hagytam abba, hogy ma TV-t vettünk, csak már nem értem rá a részleteket elmesélni. 

Biyadhoo-nak volt az ötlete, mivel látta egy ismerősünknél, hogy mennyire jól néz ki, hogy szerezzünk Philips Amblilight-os TV-t. Az Ambilight az, hogy a TV hátulján gyárilag vannak kis ledek, amik az éppen aktuálisan látott képpel harmonizáló színeket vetítenek a TV mögé a falra. Ennek a kezdetleges megoldását mi már alkalmaztuk egy ideje, ami úgy nézett ki, hogy egy színváltós ledszalag volt a TV hátuljára ragasztva, és attól függően, milyen hangulatunk volt, állíthattuk a színét. Tévézés közben nagyon jó a szemnek, ha a TV mögött a fal meg van világítva, nem fárad el olyan könnyen a szem akkor sem, ha egyébként sötétben tévézünk.

Na szóval ma délelőtt egyszer csak a semmiből (mert amúgy a fenti ötletet eddig nem osztotta meg velem :)) azt mondja nekem Biyadhoo, hogy van Jászakárhol egy ilyen TV, vegyük meg. Namost rólam azért azt tudni kell, hogy minden  nagyobb beruházás előtt ezerrel szoktam tiltakozni, és találok mindenféle okokat, hogy miért nem kell nekünk az a cucc, aztán a végén Biyadhoo mindig meg tud győzni, hogy miért is kell nekünk mégis, és a végén, amikor már megvan, akkor persze úgy örülök neki, mintha az egész valójában az én ötletem lett volna :D 

Nem volt ez másképpen ma sem, de elég gyorsan felhagytam a tiltakozással, amikor kiderült, hogy az E-Digitalban éppen akció van, és a kinézett típusból az egész cégnél összesen 1 db van raktáron, a Pólusban. Nosza, meg is rendeltük a neten és el is mentünk érte rögtön.  

Odáig még jól is ment a dolog, hogy megvettük, kifizettük, ellenőriztük, hogy nem törött-e, rendesen bekapcsol-e, a problémák inkább akkor kezdődtek, amikor be kellett volna rakni a Cukiságba. Cukiság ugyanis nem 65 colos TV-k szállítására van kitalálva, különösen úgy, hogy velünk volt D. is, mert jött átt hozzánk délután, és a tévévásárlás előtt még őt is felvettük. Így aztán jobb híján rendeltünk egy taxit, amibe beraktuk a TV-t meg engem, Biyadoo és D. pedig jött a Cukisággal.

Hát, őszintén mondom, nagyon jól jött ki, hogy velünk volt D. is, mert sem a TV második emeletre való felcipelése, sem a falra való felszerelése nem (vagy csak sokkal több szenvedés árán) ment volna nélküle :) Így is beletellett vagy három órába, mire a régi TV-t leszedtük, a fali tartót és az egyik hangfalat, ami szintén a falon van, átszerelte Biyadhoo, majd felszenvedtük a TV-t a falra. Ráadásnak a dolgok áthelyezése miatt maradt néhány lyuk a falon, amit be kellett tömni gipsszel, majd le kellett fehérre festeni. De megvan minden, készen van, és nagyon nagy most a boldogság ismét :) Igen, én örülök neki jobban, pont mintha nem én tiltakoztam volna a megvétele ellen az elején :D

No és akkor meg is mutatom Nektek a kicsikét (leírást, termékjellemzőket pedig itt lehet olvasni róla):

PhilipsTV

Sunday, 21 July 2019 08:08

Athén és a tovább szépülő lakásunk

Written by

Még két hete, rögtön zárás után elmentünk egy kicsit kirándulni. Az utolsó wizz pontjainkat még beváltottuk két athéni repülőjegyre, így aztán ismét eggyel bővült azon városok száma, ahol már jártam :) Athénban ugyanis nem voltam még sosem, így nagyon vártam ezt az utazást.

Szokásomtól eltérően már jó előre nekiálltam olvasgatni, hogy hogyan működik a városi tömegközlekedés és milyen látnivalókat érdemes egy ilyen rövid kirándulásba besűríteni. Szerencsére találtam egy eszméletlen jó honlapot, ahol angolul, részletesen és értelmesen le van írva minden, amire kíváncsi voltam. Innen válogattuk hát ki, hogy mi mindent szeretnénk megnézni.

Szombat délután, mikor megérkeztünk, először elmentünk és elfoglaltuk a szállásunkat, ami nagyon jó helyen, az egyik metróvonal közvetlen közelében volt, aztán medencéztünk meg ettünk-ittunk egy kicsit. Megvártuk, míg esteledni kezd és hűvösebb lesz, akkor indultunk csak el, hogy megnézzük az Acropolist. Napközben ugyanis a hőség miatt le van zárva, meg aztán abban a nagy melegben nekünk se volt kedvünk gyalogolni, tudtuk, hogy másnap úgyis pont ezt fogjuk csinálni, így igyekeztünk rápihenni a vasárnapi mászkálásra :)

Jól tettük, hogy este mentünk, mert még így kellemes időben, nem túl nagy tömegben tudtunk sétálni. Egészen a hegytetőig persze nem mentünk fel, az azért nem nekünk való, de így is láttuk, amit szerettünk volna, és egy nagyon jó kis estét töltöttünk el itt.

akropolis1

akropolis2

akropolis3

akropolis4

Másnap reggeli után pedig ismét nyakunkba vettük Athént, a már említett oldalon kiválasztottunk pár helyet, amit mindenképp látni szerettünk volna. Ilyen volt például a városi könyvtár épülete és annak környéke:

seta1

seta3

seta11

seta12

seta13

A városi park:

park3

park1

park2

A Zeusz templom:

seta10

seta9

És végezetül a Lycabettus-hegy. Ez a hely arról nevezetes, hogy itt terem a legjobb szőlő, amiből Metaxát lehet készíteni, valamint a hegytetőről csodaszép kilátás nyílik a városra. Ide eljutni szép kihívás, mert a metrótól többszáz lépcsőt kell megmászni, mire eljut az ember a Funicular-hez, vagyis a siklóhoz, ami a hegy belsejében visz fel a hegytetőre. Akármilyen fárasztó is volt 35 fokban felmászni oda, minden egyes lépés megérte, mert ilyen gyönyörű volt odafent:

seta4

seta5

seta6

seta7

seta8

Egy szó mint száz, nagyon jó kis hétvégét töltöttünk itt, jó volt megint kimozdulni egy kicst.

Aztán múlt héten meg a lakásunkon dolgoztunk egy keveest. Kitaláltuk, hogy szeretnénk kicserélni a légkondinkat egy modernebbre, aminek már van wind-free funkciója is. Ez egy nagyon hasznos dolog, mert pl. éjszaka nyugodtan lehet hűteni, anélkül, hogy szélben kellene aludnunk, de napközben is hasznos, mert anélkül, hogy nagy légmozgást csinálna, kellemesen tudja hűteni a lakást. 

Odáig még rendben ment minden, hogy megrendeltük a kondit és kihozta a futár, de szerelőt találni, aki nem augusztus végén, szeptember elején jönne szerelni, hát az egy művészet volt. Szerencsére Biyadhoo két nap alatt talált egy nagyon rendes, jófej klímást, aki még pénteken délután kijött és bekötötte mindkét klímát. Úgyhogy most nagy a boldogság, várjuk, hogy jöjjön a meleg és lehessen egy kicsit húteni vele :)

Aztán ha már így benne voltunk a szerelésben, kicseréltük a fürdőben a törölközőszárítós radiátort is, mert borzalmasan nézett már ki. Szintereztetni is lehetett volna, de a szinterezés nem sokkal kerül kevesebbe, mint egy új, ígyhát inkább újat vettünk, és Biyadhoo szépen kicserélte. Végezetül pedig átfestettük újra a hálószobát: már régen meg kellett volna ezt tenni, csak az a színárnyalatú festék, amivel eredetileg be volt festve, jó ideig nem volt kapható, de most végre sikerült szerezni, így a hálószoba is nagyon szép lett.

Ma pedig TV-t vettünk, de erről majd később, most megyek vissza segíteni Biyadhoo-nak a szerelésben, festésben, takarításban.

 

 

Monday, 10 June 2019 07:26

Ismét itt vagyok.....

Written by

Rendesen el voltam tűnve, bocs.

Nézzük mi is volt Salou után. Éltük az életünket és készülődtünk a következő utazásra:

Concorde

Elataztunk Párizsba, majd onnan Martinique és Guadeloupe következett: 

TroisIlets05

M04

Martinique csodálatos, de akárcsak a másik szigeten, gyakorlatilag itt sem beszél senki semmilyen nyelve a francián kívül. Nem volt egyszerű....

Aztán, jött Guadeloupe

G01

G04

Fantasztikus nyaralás volt, kipihentük magunkat.

Hazaérve, jött a Kiskacsa 40. szülinapja:

Rozsa40

Apósomék meglepték egy kis aprópénzzel, így a júliusra tervezett autócsere aktuális lett. A suzukit két nap alatt vitték el, pontosabban egy csütörtöki napon. Apósomék másik kocsija szervizben, hétvégén vendégség, ajjajjj....

Reggel taxival bementünk dolgozni, vittem az aprópénzt, hogy du. veszünk egy kocsit. Aha.... Ahogy azt Móricka elképzeli. A kereskedőnél kinézett kocsinak ugye nincs rendszáma, két nap. B+. Hétvégén végünk lesz. Jönnek a vendégek, kaját sem fogok tudni adni. ÉS ekkor megtörtént a csoda. A következő keresésnél felkerül az általunk keresett autóból egy új hirdetés. Hívom az embert, persze, van rendszám, szervizkönyv, minden. OK, du megyünk, fizetjük, visszük. És hoztuk:

RJU blur  

Kia Picanto, minden földi jóval: kormányfűtés, ülésfűtés, BT kihangosító gyárilag, visszagurulás gátló, menetstabilizátor, fedélzeti computer. Mint a mesében. 24000 garantált km-rel, vezetett szervizkönyvvel.

Utána megünnepeltük az én szülinapom is, 50 lettem. Kaptam egy 4.5 L-es Ballentinest, még van belőle.....

Májusban jött a szokásos Amsterdam, kacsákkal, Vondelparkkal, Blue-val. És persze a barátainkkal.

blueAMS

Hazatérésünk után, nem sokkal megvettük a jegyünket a Maldívra. Thulusdhoo lesz a cél, az 5*-os Qatarral.

thulusdhoo

Aztán, kitaláltam, hogy fordítsuk meg a kis és nagy nyaralást. Kitaláltuk, hogy kis nyaralás keretében ezentúl a Maldívra fogunk járni, 10 napra. Ugye ott február-március a top szezon, így meg kellett fordítani. Úgyhogy, pár napja vettünk még két jegyet márciusra, a Maldívra. :D

Ide:

palmlodge1

Most pedig készülődünk, mert júliusban jön egy atheni hétvége. :D

 

 

Saturday, 08 June 2019 12:43

Bankolunk, utazunk :)

Written by

Van ugye a Mastercardnak ez az újfajta bohóckodása, hogy most már az aranykártyákkal nem látogatható ingyen Lisztferihegyen a váró, és lényegében az aranykártyával egy szintre hozták értékben a Wizz hitelkártyát, amit akár úgy is lehetne fordítani, hogy az aranykártya értéke csökkent. Mindegy is, lényeg az, hogy ez rendszeresen repülőként nekünk nem igazán tetszik. Magunktól is és a bankárunk segítségével is keressük már egy ideje az alternatívát, de hitelkártya fronton semmi olyat nem találtunk se mi, se ő, ami érdekes lehetne számunkra. Az volt a preferenciánk, hogy valami módon hozzájussunk egy platina hitelkártyához, de ezt sehogy se tudtuk kivitelezni, ezért aztán jobb lehetőség nem lévén, kitaláltuk, hogy számlát nyitunk a Gránit Banknál, ahol igaz, hogy betéti kártyaként, de mégiscsak lehet kapni platinakártyát, elélg jó feltételekkel (utasbiztosítás, autókölcsönzési kedvezmények, reptéri várók látogathatósága világszerte kedvezményes áron, Budapesten és Bécsben pedig ingyenesen, stb.).

Eddig ez csak a bevezető volt, amiért írni akartam erről, az a Gránit számlanyitási folyamata. Teljesen digitalizált az egész, egyáltalán nem kell bemenni a bankfiókba, otthon a fotelből egy számítógép segítségével elintézhető az egész. Az azonosítás, az igazolványok "lemásolása" videotelefon segítségével zajlik, az ügyintéző szépen lefotózza az igazolványokat, elvégez pár adategyeztetést, elmondja a szükséges jogi blablát és kész is. Néhány órán belül megjön a netbankhoz és a telebankhoz a kezdeti jelszó, és innen kezdve teljes értékűvé vált a bankszámla, a kártyagyártás pedig a szokásos 1.5-2 hét. Őszinte meglepődéssel tekintettünk erre a folyamatra, annyira innovatív és kényelmes. Nem tudom, más banknál létezik-e ilyesmi, de nagyon hasznos lenne, ha a többi bank is bevezetné, sokaknak könnyítené meg az életét

Van aztán itt másik mesélésre érdemes téma is: ma reggel érkezett a Qatar Airways hírlevele, hogy nagy akciózásba kezdtek. Nyilván nem hagyhattuk ki, és megnéztük, mit adnak mennyiért. Nem kispályáztak az akciókkal, ígyhát kemény 1000 EUR-ért ma reggel óta boldog tulajdonosai vagyunk két darab repülőjegynek Maldívra és vissza, dohai átszállással :D Már lefoglalt szállásunk is van, ami persze még az utazásig jópárszor megváltozhat, de most úgy fest, hogy itt fogunk sínylődni jövő tavasszal (Dohában pedig az új kártyánkkal remélhetőleg a prémium várót is letesztelhetjük) :D

palmlodge4

palmlodge1

És remélhetőleg a napi 2-3 órás sznorkelezés közben mi is fogunk látni ilyen szépségeket:

palmlodge2

palmlodge3

Nagy most az örülés, az biztos :D

 

Sunday, 12 May 2019 14:08

Ismét szépültünk egy kicsit

Written by

A napokban van pontosan tíz éve, hogy itt lakunk, és ez alatt a tíz év alatt nagyon sokat fejlődött, szépült a lakásunk. Néhány havonta történik valami, időnként csak egész apróságok, időnként nagyobb dolgok.  Amit ma csináltunk, azt már terveztük egy ideje, de eddig sosem alakult úgy, hogy a terveinket tett kövesse :) Mígnem ma délelőtt a neten való szörfözés közben Biyadhoo rá nem akadt egy akcióra az OBI-ban: a 3m x 2m-es kitekerhető napellenző most akcióban van náluk, mi pedig pontosan egy ilyet szerettünk volna a teraszunkra. Egy 4m x 3m-esünk már van a terasz egyik felén, ezt pedig a másik oldalra szántuk, oda, ahol jó időben főzőcskézni, sütögetni szoktunk.

Fogtuk is magunkat, és elrongyoltunk a legközelebbi OBI-ba, hogy megszerezzük az áhított napellenzőt. Volt belőle szép számmal, vettünk még hozzá jó hosszú csavarokat, amikkel biztonságosan fel lehet szerelni, majd irány haza, legózni. 

Már a régi kitekerővel is megszenvedtünk, mert annak a fajta facsavarnak, ami elég nagy egy ilyen cucc tökéletes megtartásához, olyan feje van, amit nem lehet a fúrógéppel betekerni, tekintve hogy nincs a csavarhúzókészletünknek olyan eleme, ami illene hozzá. Ígyhát maradt megint a jó öreg csőkulcs és a kézihajtányos megoldás :( Igencsak fárasztó dolog négy darab, egyenként kb 15 centi hosszú csavart kézzel betekerni a tömör fába, de Biyadhoo nem ijed meg az ilyenektől, simán megoldotta ezt a feladatot is :)

A nehezebbik része ez után következett, amikoris fel kellett emelni és helyére kellett illeszteni magát a napellenzőt, ami bizony jó 20 kg. Elsőre, köszönhetően a szerencsétlenkedésemnek és a nemlétező karizmaimnak, nem is sikerült betennünk, csak másodikra. Innen kezdve viszont már viszonylag egyszerű volt a dolog, rögzíteni kellett csak, majd beállítani a dőlésszögét. Jó sokáig tartott, mire elkészült, de megvan, és nagyon jó lett :)

kitekero

Az a barna valami ott a képen egy fali szekrény, aminek az ajtaja lenyitható, és asztalka lesz belőle. Ez a kinti főzőhelyünk, és ez mostantól nagyszerűen árnyékban lesz, nyugodtan tudunk főzni a legnagyobb napsütésben is. Úgyhogy most boldogság van, na! :D

Már csak azért is, mert a kisautónkat továbbra is imádjuk! Biyadhoo rendelt hozzá mindenféle kiegészítőket, amiktől majd még szebb lesz, mint eredetileg volt. Végre-valahára, durván két hét alatt sikerült az autócserével kapcsolatos összes ügyet elintézni. Már csak azért se szeretnék az elkövetkező tíz évben autót cserélni, mert az a rengeteg adminisztráció, ami ezzel jár, hát az nem nekem való. Régi kötelezőt, régi casco-t lemondani (nálunk ez se ment egyszerűen, a kötelezőnél a biztosító valamit elbénázott és először díjnemfizetés miatt szüntette meg a biztosítást, miközben mindig minden pontosan be volt fizetve, és erről ők maguk küldtek igazolást... no comment), új kötelezőt, új casco-t megkötni, nyomon követni, hogy rendben van-e minden, első díjat befizetni, eredetvizsgát elintézni, kormányhivatalban kocsit átíratni... még felsoroli is sok. De most már minden letudva, úgyhogy nincs más dolgunk, mint tovább örülni a kis cukiságnak! :)

Sunday, 28 April 2019 09:05

Emlékezetes szülinap

Written by

Naptár szerint még csak ma van a 40. születésnapom, de már eddig is rengeteg minden történt, ami emlékezetessé teszi, nem csak a mai napot, de ezt az egész évet is.

Kezdődött ugye a karibi nyaralással, amiről már meséltem itt. Vissza is kanyarodok ide egy picit, ugyanis Martinique-on történt, hogy gyakorlatilag eldöntöttük, hogy milyenre szeretnénk lecserélni az autónkat. A csere már egy ideje tervbe volt véve, de mostanra valósult meg a csillagok olyan szerencsés együttállása, hogy nyélbe is tudtuk ütni a "bizniszt".

Annak rendje s módja szerint meghirdettük az autónkat a neten, és 3 napon belül meg is érkezett rá a vevő. Csütörtökön szépen eljött, megnézte, kifizette és azon nyomban el is vitte. Ígyhát itt maradtunk autó nélkül, és mivel ez alkalommal nem tudtunk senkitől se kölcsönkérni autót arra az átmeneti időre, amíg meg nem vesszük az újat, eléggé igyekeznünk kellett, hogy másnap megvegyük a megfelelőt. Még aznap este komolyan nézni kezdtük a használtautós hirdetőoldalt, és meg is találtuk, amit meg szerettünk volna nézni (a Martinique-on kinézett típust, annak is a nagyon felspécizett verzióját).

Biyadhoo fel is hívta másnap a kereskedőt, ámde kiderült, hogy nem hozható el rögtön az autó, mert jelenleg ki van vonva a forgalomból, hogy a kereskedőnek ugye ne kelljen rá biztosítást, adót, meg egyebeket fizetni, így csak kb. 4 nap múlva hozhattuk volna el. Volt egy másik lehetőség is, ott is ugyanezt mondta a kereskedő, így ez se volt járható út. Mondhatom, nagyon el voltunk keseredve, hogy ittmaradunk hétvégére autó nélkül, amikor vendégeket is várunk, meg lenne még egy csomó intéznivaló, ami BKV-val eléggé nehezen kivitelezhető. 

És ekkor megtörtént a CSODA :D Megjelent a használtautón egy új hirdetés: éppen a kinézett típust hirdette egy magánember, kevés km-rel, frissen szervizelve-vizsgáztatva, rendszámmal, azonnal elhozhatóan, 3 évesen, és telepakolva extrákkal (mint pl. ülésfűtés, kormányfűtés, guminyomás ellenőrzés, kihangosító rendszer, és még egy csomó minden más is, felsorolni se tudom). Biyadhoo azonnal felhívta az embert, és mondta neki, hogy már veheti is lefele a hirdetést, nekünk KELL az autó és még ma megyünk-fizetjük-hozzuk. 

Így is történt, így péntek óta a miénk ez a kis gyönyörűség:

RJU blur

Nehéz szavakba önteni, hogy mennyire boldogok vagyunk vele! Még az átíratás feladatai hátra vannak, kötelezőt meg CASCO-t már kötöttem rá, de a többi nemszeretem feladat jövő hétre maradt. 

Mára hollandiai barátaink jelentkeztek be hozzánk látogatóba, így a családdal múlt héten ünnepeltük a születésnapomat. Apusomtól egy a csodaszép csokrot kaptam:

Rozsa40

Az elmúlt egy hétben kicsit már veszített a szépségéből, de mivel vizes szivacsba vannak beleszúrkálva a növények, így még mindig elég jól néz ki, remélem, hogy még néhány napig meg tudjuk tartani.

Most pedig ideje befejeznem az írkálást, mert nemsoká jönnek a vendégek, aztán, kívánságuknak eleget téve, indul a lángosparti!

 

 

 

Saturday, 20 April 2019 13:26

Martinique, Guadelupe

Written by

Az idei nyaralásainkat igyekeztük nagyon különleges helyekre szervezni, mert Biyadhoo-val mindketten kerek születésnapot ünneplünk: ő 50 éves lesz, én 40. Ilyen jeles évfordulókat pedig extra helyeken kell ünnepelni :)

Mindjárt kezdtük a sort márciusban a Karib térség meghódításával :) Párizson keresztül elrepültünk Martinique-re, ott voltunk egy hétig, majd átrepültünk Guadelupe-re, ahol újabb hetet töltöttünk, aztán onnan vissza Martinique-re, majd Párizsba, onnan pedig haza.

Kb 11 hónappal előre vettük meg a jegyünket, így a Level (a légitársaság, amivel utaztunk) okozott néhány meglepetést, amikor ide-oda tologatta a járatunk indulási idejét. Végül a tervezettnél egy nappal hosszabbra nyúlt a nyaralás, mert a végén Martinique-on el kellett töltenünk plusz egy napot, mert csütörtök helyett péntekre tették át a Párizsba visszajövő járatunkat.

No de haladjunk csak szépen sorjában. 

Azért, hogy Párizsban biztosan elérjük a Martiniqe-re tartó gépünket, egy nappal korábban már odarepültünk. Így volt időnk egy kicsit nézelődni is a hosszú repülés előtt. Orly repterétől nem messze láttuk ezt a Concorde-ot kiállítva, természetesen nem hagyhattuk ki a közös szelfit vele :)

Concorde

Nagyon jót repültünk Martinique-ig, még egy vészkijárati sori ülőhelyet is sikerült megcsípni magunknak, illetve mivel nem volt tele a gép, így még aludni is elég kényelmesen tudtunk, mert épp mögöttünk volt egy üres széksor, amire el lehetett feküdni :)

Martinique-ról tudni kell, hogy a közlekedés igen macerás, különösen este 7 után. Ilyenkor a reptér gyakorlatilag csak taxival közelíthető meg, amit nyilvánvalóan a helyi taxisok ki is használnak az ármeghatározás során, vagyis nem kicsit drága ilyenkor taxizni, de hát este 9-kor, esőben mi mást lehet tenni :)

A szállásadónk viszont, aki már várt minket, egy hihetetlen jófej fickó volt. Egyetlen szót se beszélt angolul, csakis franciául, viszont nagyon jól áthidalta a kommunikációs nehézségeket az okostelefonján levő fordító applikáció segítségével: ő mondta franciául, az app fordított angolra, mi mondtuk angolul, az app fordított neki franciára. Tökletesen megértettük egymást :) A további napokban is váltottunk pár levelet, akármi kérdésünk volt, mindenre 1-2 órán belül válaszolt. Az egyik legkedvesebb és legsegítőkészebb szállásadónk volt.

Az apartmanunkkal is nagyon meg voltunk elégedve, eszméletlen jól fel volt szerelve mindenféle konyhai eszközzel, kávéfőzővel (erre majd még visszatérünk :)), mikróval, grillsütővel, volt légkondi és plusz még ventillátor is, és az ágy is nagyon kényelmes volt. Martinique legszebb strandja is 200 méteren belül volt.  Az egyetlen feneség az volt, hogy normális bolt csak nagyon messze volt, amit vagy taxival, vagy hajóval lehetett elérni. Rögtön mellettünk volt egy kisbolt és nem messsze egy pékség is, de itt a választék nem volt túl nagy, cserébe viszont elég drága volt. Ígyhát a nagybevásárlást életünkben először hajóval intéztük :D 15 perc alatt bent voltunk Fort de France-ban, ott pedig már volt Carrefour, ahol aztán lehet kapni minden földi jót.

Mivel a közelekdés ennyire nehézkes és drága, ezért alapvetően csak strandolással, láblógatással, és a szűk környékünkön való sétálgatással (meg persze szokásunk szerint a kulináris élvezeteknek való hódolással) töltöttük az időnket. Mindeközben láttunk csuda hangulatos kis házakat, kerteket, szebbnél szebb növényeket, és hát a strand.... De helyettem inkább beszéljenek a képek (természetesen Cukikacsusz is velünk volt - hogyan is maradhatott volna ki egy ilyen utazásból :D):

M01

M02

M03

M04

M06

TroisIlets01

TroisIlets03

TroisIlets07

TroisIlets02

TroisIlets04

TroisIlets06

TroisIlets05

FDF01

Egy hét elteltével, ahogy már mondtam, átrepültünk Guadelupe-ra, az Air Caraibes légitársasággal. Kis picike ATR-72 típusú géppel mentünk, és mindössze 35 perc volt a repülési idő, de ezt is nagyon élveztük. Ilyen rövid időre nem megy fel a gép túl magasra, így remekül láthattunk fentről nem csak Martinique szigetét, de Dominikát is és Guadelupe-t is. Fentről is csodaszépek :)

Guadelupe-n a közlekedés már egyszerűbb is és lényegesen olcsóbb is, mint Martinique-on. Van rendes busztársaság, rendes honlappal, ahol ki lehet nézni, hogy milyen busszal kell eljutnod a célodhoz. Nekünk a reptértől két buszra volt szükségünk. Az első nagyon szuper, kényelmes, légkondicionált volt, és a sofőr beszélt angolul. A másik busz már nem volt ennyire fancy: kicsi és tömött volt, olyan nehezen haladt, hogy azt hittem, lerobban az út közepén, és itt már ismét nyelvi nehézségeink akadtak a sofőrrel, de azért megoldottuk, és a szállásunktól 100-200 méterre sikerült leszállnunk (köszi google maps, köszi ingyenes EU roaming!).

Az itteni szállásunk is szuper volt: a főúton laktunk, de szerencsére a mi szobánk hátra nézett, így csendes volt, és északi fekvésének köszönhetően jól hűthető is. Hatalmas, táncterem méretű szobánk volt, itt is nagyon jól felszerelt konyhával és kényelmes ággyal. Két házinénink volt, az egyikük egyetlen árva szót se beszélt angolul, de vele nem sikerült a fordító appot használni, az istennek se volt hajlandó belebeszélni, így maradt a kézzel-lábbal mutogatás, de így is megértettük magunkat. A testvére már minimális szinten tudott angolul, vele azért elboldogultunk, de ő általában nem volt ott, telefonálni kellett neki, ha akartunk tőle valamit. A szállásunktól itt is kb 150-200 méterre volt Sainte Anne (és talán Guadelupe) leggyönyörűbb strandja, szintén pár lépésnyire volt 3 szupermarket is, köztük egy Carrefour, szóval megvolt mindenünk, amire szükségünk volt.

Guadelupe-n van egy elég fura szabály: minden negyedik napon esta 6-tól másnap reggel 6-ig központilag elzárják a vizet. Van egy honlap, ahol lehet követni, hogy melyik városban mikor nem lesz víz. Ez a kormányzat úgymond harca a helyiek ellen, ők ugyanis azt akarják, hogy a lakosok anyagilag is járuljanak hozzá a vízhálózat fejlesztéséhez, amire a lakosság azt mondja, hogy márpedig nem, oldják meg kormányzati pénzből. A vezetés meg próbálkozik, hogy hátha előbb-utóbb feladják az emberek és hajlandók lesznek fizetni, csak hogy ne vegyék el négynaponta 12 órára a vizüket. Tulajdonképpen nagy bajt nekünk ezzel nem okoztak, tudtuk a fürdést, mosogatást úgy időzíteni, hogy ne a vízhiány alatt csináljuk, éjszaka meg végülis tökmindegy, hogy van-e víz, úgyis alszik az ember :) A szállásadóink egyébként elég előrelátóak voltak, be volt az apartmanba készítve műanyag flakonokban durvan 60-70 liter víz, így akár még fürdeni is tudtunk volna a vízhiány alatt is.

Nagy kultúrprogramokat itt se szerveztünk magunknak, most valahogy a láblógatáshoz sokkal több kedvünk volt :) Azért megmutatom, hogy Sainte Anne is milyen csodaszép hely:

SainteAnne01

SainteAnne02 ok

G01

G02

G03

G04

Egyébként nagyon érdekes volt, hogy itthon fizikai fájdalmat jelent reggel korán felkelnem, ott pedig minden nap már 6 óra előtt kidobott az ágy :) Ez azért volt nagyszerű, mert már reggel 8 körül lent voltunk a strandon, és ilyenkor még senki sem volt, ki tudtuk választani a legjobb helyet magunknak, és nagyon lehetett élvezni a csendet, a nyugalmat. Egyébként később, amikor már sokan lettek, akkor se volt nagy zaj, valahogy mindenki nagyon csendesen volt, még a nagyobb társaságok is úgy beszélgettek, hogy nem zavarták a többieket. Szóval minden adott volt a kikapcsolódáshoz és feltöltődéshez, amire már nagyon nagy szükségünk volt.

Mivel Martinique és Guadelupe is Franciaországhoz tartozik, fel voltunk rá készülve, hogy gondjaink lesznek, amiért nem tudunk franciául, de azt azért nem gondoltuk, hogy összesen 3-4 ember lesz, aki érteni fog angolul. Bizonyára nincsenek rászorulva az angoltudásra, mert amennyire meg tudtuk ítélni, a turisták minimum 92-95%-a francia (vagy esetleg kanadai), úgyhogy jól megvannak ők igy is.

Itt is villámgyorsan eltelt az egy hét, és máris menni kellett vissza Martinique-ra, ahol volt még egy napunk a hazaút előtt. Egy nagyon helyes kis pici szállodában laktunk, aminek gyönyörű kertje volt:

Ducos01

Ducos02

Innen viszont már sajnos nem volt visszaút, muszáj volt elindulni vissza Párizsba :(  A hosszú, éjszakai repülés után még volt kb. 8 óránk, ebbe még belefért egy szelfi az Eiffel-toronynál:

Paris01 ok

Innen meg aztán már egyenes út vezetett hazafelé. Mindenestül elég hosszúra nyúlt a hazaút, így érkezés után azonnal bezuhantunk az ágyba, és aludtunk. Kellett is, mert egy napunk volt csak aklimatizálódni, utána máris kezdődött a munka.

Ismét egy hihetetlen szuper, emlékezetes nyaralásban volt részünk, és nagyon kár, hogy ilyen hamar vége lett, még pár hétig simán tudtan volna itt lógatni a lábacskáimat :)

P.S. Mondtam, hogy visszatérünk a kávéfőzőre. Na szóval, a martinique-i szállásunkon Tassimo-s kávéfőzőnk volt, kaptunk hozzá kapszulákat is. Egy-egy kapszulából ketten kényelmesen megkávéztunk reggelente, és nagyon-nagyon finom volt, így aztán pár napja vettünk is magunknak egy hasonlót és bevásároltunk kávékból is. Nagyon élvezzük, egyelőre jó döntésnek tartjuk, hogy lecseréltük a(z amúgy nagyon szuper, sokat tudó és nagyon finom kávét készítő) kávéfőzőnket.

Saturday, 05 January 2019 16:03

Új év, új dolgok

Written by

Utoljára még december elején írtam, azóta azért történt egy s más :)

A karácsony szerencsére megint csendesen telt, mérsékelt zabálással :) Mondtam is, hogy milyen jók ezek az "öreges" karácsonyok, hogy nem kell magunkat agyon stresszelni az ajándékok és a rengeteg főzni- és sütnivaló miatt. Persze azért volt ünnepi vacsora szenteste, meg Apusomnak is sütöttem a születésnapjára kétfélét is, illetve 25-én itt voltak sógornőmék hatan, nekik is főztünk, de összességében nem uralkodott el rajtunk az az őrület, ami ilyentájt az emberek jó részén erőt vesz :)

A 444-en egyébként pont volt egy cikk arról, hogy miért is jó dolog nem ajándékozni karácsonykor. Minden szavával egyetértek, ezért Nektek is megmutatom.

A két ünnep között én már dolgoztam, kezdődött a zárás, de azért jutott idő megnézni a négysáncversenyt is (na jó, négy állomásból összesen hármat fogunk látni, az utolsó épp holnap lesz). Szilveszterkor pedig sógornőméknél voltunk, már az új házban. Nagyon szépen haladnak, már nem sok van vissza az építkezésből. Szilveszter este ismét haverkodtunk Lucival, a maine coon cicájukkal:

LuciKinga

Már karácsony előtt elkezdett Biyadhoo nézelődni új kombinált sütő után, ami nem csak sütő, hanem egyben girll és mikrosütő is. Eddig is ilyenünk volt, immár 10 éve, de azért ennyi idő alatt már elég sokat fejlődött ez a technológia ahhoz, hogy érdemes legyen cserélni, továbbá karácsonykor kiderült, hogy Lacikáék pontosan ilyen sütőt szeretnének a saját konyhájukba, így mondtuk is nekik, hogy ha nekünk meglesz az új, akkor ezt megkaphatják. Nem tudjuk, meddig működik még, mert a mikro funkcióján már érezni, hogy romlott a teljesítménye, de talán még pár évig elketyeg náluk is :)

Hosszas keresgélés és nézelődés után végül ő lett a befutó, tegnapelőtt meg is vettük. A linken található videón nagyon szépen elmondja az úr, hogy mennyi mindent tud ez a sütő, hát ez így is van, alig győzzük tanulni, de azért már alakul. Tegnap bolognai spagettivel töltött levelest sütöttünk, ami az alsó sütésnek köszönhetően ezúttal alul is gyönyörűen megpirult, nem úgy, mint korábban, amikor fehér, sőt, ha nem figyeltünk eléggé, még nyers is maradt.

bolognaileveles

Ma pedig stefánia vagdalt készült, így:

suto

Másik téma, hogy már hetek-hónapok óta mászkálunk itt Pesten jobbra-balra, hogy szerezzünk egy új függönyt a nappaliba, mert a régi már igencsak a végét járja, több helyen el van szakadva, annyira, hogy hiába varrom meg, a varrás mellet elszakad újra. Valami furcsa oknál fogva a mi 265 cm magas lakásunkba egyszerűen nem találtunk normális fehér függönyt, mármint készen. Vagy túl rövidek, vagy túl hosszúak vannak, így megunva a keresgélést végül Biyadhoo Kínából rendelt függönyt, készre varrva, tökéletes méretben. És van benne egy kis extra is:

fuggony

A függöny épp tegnap érkezett, és karácsonyfa ide vagy oda, azért csak feltettük. Kár, hogy ma tiszta felhő volt minden, és havazott, mert nagyon szerettem volna látni, hogy milyen napsütésben, de kiindulva a fentiekből, biztosan nagyon szép lesz. 

Így közel 10 év után ma sokadszor is arra a megállapításra jutottam, hogy napról napra jobban szeretek itt lakni, mert mindig egy picit fejlődünk, modernizálódunk, "okosodunk", és egyébként is, a "Kacsafészek" a legszuperebb hely a világon! :D

Sunday, 02 December 2018 11:00

Nálunk már megkezdődtek az ünnepek

Written by

Tegnap kaptunk Apusoméktól egy gyönyörű, nagy műfenyőt, úgyhogy nem tudtunk tovább várni, ma feldíszítetük :) Szaloncukor helyett a Celebration csokiválogatásból került rá két csomag, van rajta három izzósor meg jópár dísz. 

Karacsonyfa2018

Szerintem csodaszép lett :)

El is határoztuk, hogy minden évben így december elején már fel fogjuk díszíteni a karácsonyfát, és akkor több mint egy hónapig gyönyörködhetünk benne, mire le kell szedni. Jó lesz, jó sokáig lesz karácsonyi hangulatunk :)

 

Sunday, 25 November 2018 07:26

Salou és még...

Written by

Voltunk Salouban, fantasztikus egy hét volt.

kacsuszpool

 

Kezdem a szállodával:

Jaime Primero. Egy hétre vettük meg, fejenként 77000 Ft-ért, teljes ellátással. A hely kifogástalan, a kaja nagyon rendben van. A magyar turistacsoport megérkezéséig nem is volt különösebb probléma. Az első napon sikerült bebízonyítani, hogy a magyarok többségének nincs keresnivalója Europában. Ülünk az asztalnál, paraszt érkezik, se szó, se beszéd, fogja a sótartót és elviszi? Mondom, ezt most így hogy??? Természetesen neki állt feljebb. Másnap reggelizünk, jön a magyar paraszt, hot egy második! sótartót: "Nehogy ne legyen elég". Anyádat.

Ettől függetlenül természetesen remekül éreztük magunkat, fürödtünk, napoztunk, olvasgattunk. 

A hely csodás volt. Nézzétek csak:

beach1

macskusz2

poolmorning

naplemente

Aztán, volt ismét T-s csapatépítő. MEgnéztünk sok mindent, de persze erre volt beizgulva mindenki:

Ttorony

Ttoronyview

Ez a T száva utcai tornya. Nem sok ember mehet ide fel, nekünk sikerült. Nagy élmény volt.

Most pedig folyamatos készülődés van. Ki kell találnunk, hogyan jövünk haza Párizsból, márciusban. Odafelé megvan a jegyünk Párizsba, onnan Martinique-re és vissza, de hogy onnan mi lesz....

Legközelebb már azt is tudni fogjuk :)

Sunday, 21 October 2018 07:56

Ezen a héten történt

Written by

A minap nagy öröm ért. Persze nem kell valami egetrengető dologra gondolni, nekem mégis sikerélmény volt. Történt ugyanis, hogy pár hete valaki meghívott facebook-on egy főzős csoportba, amit tudatlanságból vagy figyelmetlenségből, már nem is tudom, de csípőből visszautasítottam, és okosan azt is bejelöltem, hogy ne adhassanak mások hozzá ehhez a csoporthoz. Aztán persze rájöttem, hogy ez nagy hiba volt, és vissza akartam csinálni az egészet, ami nem egy egyszerű feladat, mert sehol sem találtam olyan lehetőséget, hogy feloldjam a tiltást. Rengeteget olvastam a neten, és mindenhol azt írták, hogy ez nem visszacsinálható. A mai napig nem tudom, a végén hogyan oldódott meg, de a lényeg, hogy pár napi küzdelem után sikerült bejutnom, hála Biyadhoo-nak és a csoport adminjának :)

Na ez eddig még nem éppen a sikerélmény kategória, sokkal inkább a hülyejúzer iskolapéldája :) De ha már végre bekerültem a csoportba, hát posztoltam is pár képet a Biyadhoo által készített szebbnél-szebb tálakról. Aztán egyszer csak felkerült egy poszt a csoportba, hogy az én képemet választották borítóképnek, mert annyira szép, és mert annyira kitartóan küzdöttem a tagságért :) Én pedig annyira örültem neki :)

Íme, a "pályamű":

menzacover

Pénteken T-s rendezvényen voltunk, szerveztek nekünk egy szakmai napot, ahol hálózati központokat nézhettünk meg, illetve felmehettünk a T Száva utcai tornyába is. Nem állítom, hogy a hálózati központokban elhangzottakból mindent megértettem, jó része számomra kínai volt, de a toronylátogatás nagy élmény volt. Már régóta szó volt róla, hogy megyünk, és most végre sikerült összehozni. Az időjárás nem volt a legjobb, mert borult, esős idő volt, de így is egészen szép kilátásunk volt Budapestre, a torony 24-dik emeletéről :) 

Ttoronyview

Ttorony

A program végeztével pedig nálunk gyűlt össze a kis csapat, és immár kényelemben és melegben folytattuk még estig a beszélgetést, egy finom, Biyadhoo-féle sztrapacska, illetve némi kis fehérbor társaságában :) 

Kellemes kis nap volt, jól éreztük magunkat, és jó volt újra látni T-s barátainkat is!

 

Sunday, 23 September 2018 13:47

Salou

Written by

Megint szuper kis nyaralásban volt részünk, és azt hiszem, nem mondok újat, ha azt mondom, hogy semmi, de semmi kedvünk nem volt hazajönni :) Persze, amikor már itthon vagyunk, akkor már jó, mert imádunk itthon lenni, de elindulni hazafelé, hát az nem a legfelemelőbb érzés :) Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Az utunk odafelé nagyon sima volt, és pontosan is érkeztünk Barcelonába. A repülőről mindig szívesen nézegetjük a felhőket, vagy az alattunk levő tájat, és ez alkalommal ilyen gyönyörű naplementében volt részünk:

naplemente

Barcelonában még jó 80 km-re voltunk a célunktól, és már este fél 9 volt. A Salou-ba való buszozás nem volt éppen a legegyszerűbb, mert akit kiállítottak a buszmegállóba, hogy információt szolgáltasson, annak sajnos nem volt erőssége az angol nyelv, nekünk meg nem erősségünk a spanyol. Így aztán csak második nekifutásra értettük meg a jegyvásárlási folyamatot, de mikor ez megvolt, onnan már egyszerűen eljutottunk a szállásunkra. 

Már rögtön a bejelentkezésnél meglepődtünk: éjfél felé járt az idő már, és épp azon gondolkoztunk, hogy ha lepakoltuk a csomagjainkat, akkor el kell menni még vacsorázni, amikor is a recepciós átadott nekünk két papír zacskót, benne szendviccsel, almával és vízzel, hogy mivel lemaradtunk a vacsoráról, készítettek nekünk egy kis hidegcsomagot. Itt már nagyon meg voltunk hatódva, de még nem volt vége: felértünk a szobánkba, ahol is jégbe hűtött pezsgő és ásványvíz várt minket :) Enyhén szólva is leesett az állunk, mert egyébként nem valami luxusszállodáról, hanem egy háromcsillagos hotelről van szó. 

A technológiájuk egyébként hatalmas: mindenki kap egy karszalagot, amiben van egy RFID chip. Ez van felkódolva, és ezt kell használni a szoba nyitásához (ami nagyszerű, mert nem kell kulccsal bajlódni, vigyázni rá, hogy el ne veszítsük), és az étteremben is ezt csipogják le, hogy ellenőrizzék, jogosult-e az ember az adott étkezésre.

Másnap reggeltől pedig kezdetét vette a "Nagy zabálás" című showműsor :D Szokásunktól eltérően most teljes ellátásra fizettünk be, és nem bántuk meg: minden étkezésnél hihetetlen választék állt rendelkezésre, alig tudtuk végigenni mindazt, amit meg szerttünk volna kóstolni, pedig hősiesen próbálkoztunk :) Egy biztos: hódoltunk a kulináris élvezeteknek rendesen :)

A szálloda nagyon szép volt, nézzétek csak:

poolmorning

kacsuszpool

jaimepark2

jaimepark1

jaimepark3

palma

kacsuszbuli

Egyik nap vendégünk volt, egy csodaszép macsek személyében, aki teljesen magától úgy döntött, birtokba vesz először engem, utána pedig a törölközőmet :)

macskusz2

macskusz1

Az időnket egyébként passzív láblógatással, sok pancsolással és sétálgatással töltöttük. 

A tengerpart nagyon jól nézett ki és a víz is kellemes volt, de figyelni kellett rá, hogy korán reggel menjünk ki, mert 11 óra körül már kezdett számunkra túl nagy lenni a tömeg, így ilyentájt már mindig visszamentünk a szállodába, ott sokkal kevesebben voltak.

beach1

beach2

beach3

Esti sétáink során pedig ilyen szép helyeken és hangulatos utcákban, tereken jártunk:

seta1

seta2

seta3

seta4

seta5

seta6

seta7

seta8

seta9

seta10

szephaz

Ez a színes SALOU felirat egyébként nagyon sok helyen megtalálható a városban, de még a buszokra és a szelektív szemetesekre is fel van festve - mintha egy brand-et építettek volna maguknak rá, nagyon ötletes. 

Még mielőtt elutaztunk volna, egy ismerősöm azt mondta, hogy ő nagyon szereti Salou-t, mert nagyon szép, elegáns hely. Tökéletesen osztom a véleményét, és azt hiszem, a fenti képek is ezt támasztják alá :)

Egy szó, mint száz, ismét fantasztikusat nyaraltunk, és feltöltődtünk az előttünk álló őszre és télre, na meg a hamarosan kezdődő zárásra :)

 

Sunday, 09 September 2018 13:49

Kis magyar valóság a szerelők világából...

Written by

Az elmúlt napokban észrevettük, hogy mintha valami gond lenne a hűtőnkkel. Mikor kinyiottuk az ajtaját, volt egy eléggé fura hangja, úgy hangzott, mintha az ajtónyitással párhuzamosan a motor is leállna. Mivel ilyen hanggal eddig nem találkoztunk, kezdett a dolog gyanús lenni, és tegnapra a probléma ki is csúcsosodott, egy újraindítást követően a kijelző szerint már +14 fok volt a hűtőben (a mélyhűtő rész rendben volt). A motor ment, de nagyon furcsa hangja volt, és nem hűlt semmit a hűtő. Persze mikor történjen ez, ha nem szombat délelőtt, amikor egyébként tele van a hűtő, mert éppen családi ebédre készültünk.

Nosza, gondoltam, itt az ideje, hogy a tökéletesen működő autómentési szolgáltatás után kipróbáljuk a bankunk által biztosított háztartásigép-javítási szolgáltatást is. Ez sajnos nem jött össze, mert ahhoz, hogy ők szerelőt küldjenek, aki a biztosítás keretében ingyenesen megjavítja az elromlott gépet, az kell, hogy meglegyen az eredeti számla, a jótállási jegy, a gép maximum 48 hónapos legyen, satöbbi-satöbbi. Ebből kb. egyetlen feltétel se teljesült a hűtőnk esetében, így hát maradt a kerületi Kisokos újság, ebből kerestünk hűtőszerelőt. Biyadhoo felhívott egy számot, ezt nem vették fel, hívta a következőt, azt felvették. Mondta az ember, hogy délután 1-ig biztosan ideér. Szuper.

11 után nem sokkal meg is jelent, meghallgatta a hűtő motorját, egyből mondta, hogy szerinte mi a baj, és hogy akkor most pakoljuk ki csontra a hűtőt, mert a hátlapját le kell szednie  a javításhoz. Meg is találta, hogy hol van a gond, valami vezetékben nem úgy áramlott a csí, ahogy kellett volna (persze ennél ezt lehetne szofisztikáltabban is elmondani, de kb. a felét nem értettem a magyarázatnak - szerencsére Biyadhoo ott állt az emberünk nyakán, hogy megtanulja, mit kell csinlani, ha legközelebb is gond van). A szerelő kiszedett valami vezetéket, ami szerinte meg volt sérülve, műszerrel kimérte, hogy hol van a gond, utána össze-szigszalagozta és visszarakta. Közben hajszárítóval jégmentesített, ahol kellett (a jég már önmagában gond ebben a fajta hűtőben, mert elvileg tökéletesen jégmentesnek kelllene lennie), szóval úgy tűnt, érti a dolgát.

Összerakott mindent, majd összepakolta a szerszámait, elkérte a munkadíját és távozott, azzal, hogy kicsit takarítsuk ki a hűtőt, utána dugjuk vissza az áramba és minden oké lesz. Így is tettünk és valóban elkezdett hűteni, mint a kisangyal. Nálunk a mélyhűtő -19 fokra van beállítva, a normál hútő pedig +6 fokra. A mélyhűtő rendben volt, de a normál hútő 9 foknál nem hűlt lejjebb, akármit csináltunk. Így hát Biyadhoo visszahívta emberünket, hogy valami itten nem stimmel, tán ha vissazjönne és megnézné. Csávókám közölte, hogy márpedig ő vissza nem jön, a hűtőnek semmi baja, várjunk türelemmel, le fog hűlni. Nos, nem hogy nem hűlt le, de újra elkezdett melegedni, immár nem csak a hűtő, de a mélyhűtő is. -19-ről +8 fokig melegedett egy óra alatt, ami eleve elég nagy képtelenség, tekintve, hogy a mélyhűtő ajtaját egyszer se nyitottuk ki.

Emberünket újra felhívtuk, most már mindenféle szankciókkal fenyegetőzve, de ő csak annyit tudott javasolni, hogy forduljunk pszichológushoz (!).

Biyadhoo, megmérgesedve a szerelő hozzáállásán, fogta a szerszámosládáját, kipakolt ismét mindent a hűtőből és ugyanúgy ízekre szedte, mint ez a remek szaki. Valami csatlakozókat kihúzott-bedugott, és csodák csodájára a hűtő elindult. Gyorsan visszapakolt, és kezdődött a heves imádkozás :)  Szépen lassan elérte először a mélyhútő, aztán a normál hútő is a kívánt hőfokot, és azóta is remekül megy :) Úgy tűnik, csávókám valamit nem tökéletesen illesztett össze, ez okozta a bajt, mert most már több mint 24 órája minden rendben van, jéghideg van mindkét hűtőben.

Szuper, hogy végül sikerült megjavítani a hűtőt, nem is kevés pénzért, de azt azért eléggé felháborítónak tartom, ahogy ez a szaki lepattintotta Biyadhoo-t magáról, és ahogy nem volt hajlandó visszajönni és megnézni, hogy mi a gond. A röhej az egészben az, hogy folyamatosan hirdet a kerületi Kisokosban, amiről az ember azt gondolná, hogy ez egyfajta garancia arra, hogy megbízható szakemberrel állunk szemben. 

Nos, nem. Egyáltalán nem. Mondjuk van pozitív példa is, mert apukámék is a Kisokosból hívtak magukhoz mosogatógép-szerelőt, és náluk minden rendben volt, tökéletesen elégedettek voltak.

Most már viszont Biyadhoo is megtanulta, hogy mit és hol kell szétszerelni a hűtőben, így ha legközelebb lesz valami probléma, egészen biztos vagyok benne, hogy meg fogja tudni javítani szerelő közreműködése nélkül is. És, mint a mellékelt ábra mutatja, az a biztos, amit ő csinál :D

 

Sunday, 02 September 2018 07:26

Történnek dolgok :)

Written by

Hol is kezdjem? Voltunk Rómában pihenni:

 

Giggi

 SpanyolLepcso

Kingának megvolt a zárás és el kellett menni kicsit. Nem bántuk meg. Jót sétáltunk és még egy fantasztikus vacsora is belefért.

Közben itthon is változtak a dolgok.

Búcsút mondtunk a linuxnak és jött egy másik nagy szerelem.

IMG 2678

Igen, ez itt egy Mac. Azon a csinos kiss Dell-en fut. Hibátlan.

Javában tart a készülődés a jövő évi nagy-nagy ünneplésre. Emlékeztek? Kinga 40, én 50.

Martinique szigete már elintézve, csak egy repjegy kell Párizsba. Beszéltünk barátainkkal, AMS is rendben.

Mi jöhet még jövőre?

Hát ez:

thulusdhoo

Ez itt bizony a Maldiv szigetek egyike, pontosabban Thulusdhoo. Szeptemberben ez a terv. A szállás már lefoglalva, repjegy meg csak lesz valahonnan :)

Várom már ezt az évet. :D

De most jön Salou. Még 11 nap és jön egy hét kikpcsolódás :)

Saturday, 11 August 2018 14:30

Bye-bye Linux, hello Mac!

Written by

Amióta megvannak az iPhone-jaink (úgy 2.5 éve), azóta vagyunk jó barátságban a almás dolgokkal, csak hát eddig valahogy nem jött össze, hogy újabb Apple cuccokhoz jussunk. Eddig. Most ugyanis Biyadhoo rájött, hogy hogyan lehet nem horrorisztikus összegekért hozzájutni egy iMac-hez, vagyis egy iMac-nek látszó tárgyhoz :) Hát így :)

Mac

Fogni kell egy ilyen helyes kis számítógépet (ami egyébként egy jópár, azt hiszem, 5 vagy 6 éves modell), és rá kell telepíteni a legújabb Mac OS-t :) Oké, leírni egyszerűbb, mint megcsinálni, de kivitelezni sem egy ördöngősség, és ráadásul semmi illegális sincs benne.

Szerettem a linuxot is, de ezt egyenesen imádom! Már csak azért is, mert pont a névnapomra rakta nekem össze Biyadhoo :) De komolyra fordítva a szót, az első dolog, ami nagyon mély nyomot hagyott bennem, az volt, amikor kb 3 kattintással fel tudtam telepíteni a digitális aláírásaimat, amivel a linux alatt félórákat szórakoztam. De egyébként bármilyen más beállítás, programtelepítés is csak néhány kattintás. Aztán a másik ilyen a beépített email alkalmazás sokoldalúsága. Színekkel és flag-ekkel, az előbbit akár előre definiált szabályokban használva, tökéletesen átláthatóvá lehet varázsolni a levelek tömegét, nagyon könnyen ki lehet szelektálni azokat, amikre éppen szükségem van. No és hát a kedvenc játékom, a Fishdom, így néz ki nagy képernyőn:

fishdom

Egy élmény így játszani vele, csak hát sajnos ha nem figyelek oda, akkor igen sok időt el lehet szórakozni vele :) 

Biyadhoo-nak a sajátját megcsinálni kicsit időigényesebb volt, mert az első gépnek volt valami gond az alaplapjával, a másodikban meg a hangkártya nem volt az igazi, de ezt sikerült orvosolnia egy 900 forintos USB hangkártyával. Úgyhogy most már nála is egy ilyen kis masina ketyeg, és ő is legalább annyira boldog vele, mint én az enyémmel!

 

 

Sunday, 22 July 2018 08:46

Római vakáció

Written by

Végre ez is eljött :) Elmúlt a zárás, ami most az átlagosnál kicsit küzdelmesebbre sikeredett számomra, illetve Biyadhoo-nak is sok munkája volt mostanában, így mindkettőnkre ráfért egy kis kikapcsolódás, ezúttal egy kétnapos római kirándulás formájában.

Kellemes repülésben volt részünk odafelé, de kb. fél óra késéssel érkeztünk. Ez még önmagában nem lett volna baj, de egy kisebbfajta kihívás volt megtalálni, hogy pontosan melyik is az a busztársaság, amelyikkel a legkedvezőbb áron lehet bejutni a reptérről Rómába. Ugyanis a római közlekedési bérlet a reptéri buszokra nem érvényes, miért is lenne az :). Végül pont elcsíptük az induló buszt, amivel bejutottunk a Termini állomásra, ami az egyik legnagyobb közlekedési csomópont. Innen néhány perc gyaloglásra volt a szállásunk, így először elfoglaltuk azt, hogy lepakolhassuk a felesleges holminkat, mielőtt nekiindulunk a gyaloglásnak.

Valamikor délután 4 körül indultunk el, de még ekkor is pokoli meleg volt. Először azt gondoltuk, nem veszünk bérletet, mert elérhető sétatávolságra van minden, amit látni szeretnénk. Ezt aztán a Colosseum meglátogatása után felülbíráltuk, egyrészt azért, mert rájöttünk, hogy a 4-5 km-ek számunkra nem sétatávolságok, másrészt azért is, mert többféle kihívással is szembe kellett néznünk a nap folyamán. Nagyítóval kell keresni ugyanis az olyan boltokat, ahol kapni hűtött innivalót, és lehet kártyával fizetni, ami ilyen forróságban eléggé megviselt minket. A másik kihívás a jegyváltás a helyi BKV-re. A metróállomásokon, illetve kis trafikokban, lottózókban lehet jegyet kapni, viszont a kártyát ezek egyike se eszi, így keríteni kellett egy bankautomatát, amiből azon a környéken, ahol épp jártunk, nem igazán volt egy se. 

No de azért nem adjuk mi fel olyan könnyen, végül szereztünk innivalót is, bérletet is, így már szabad volt a vásár, lehetett mászkálni. Igyekeztünk Róma legtöbb nevezetességét besűriteni ebbe az egy délutánba-estébe. Végül minden nem jött össze, de eljutottunk a Colosseumhoz, a Szent Péter térre, láttuk az Angyalvárat, keresztül sétáltunk a Piazza Navonán, majd elmentünk a Trevi kúthoz és végül a Spanyol Lépcsőhöz. Természetesen Cukikacsusz is velünk tartott az úton :)

Colosseum

Bazilika

StPeterKacsa

Angyalvar

Trevi

SpanyolLepcso

A nagy sétától kifáradva a Spanyol Lépcsőtől nem messze találtunk egy picike, ámde nagyon hangulatos éttermet, Hosteria da Giggi névre hallgat. Ennyire szuper helyen már régen vacsoráztunk! A pincérek hihetetlen kedvesek, közvetlenek, de épp csak annyira, hogy kellemesen érezze magát a vendég, lesik minden kívánságunkat, és hát a vacsora... Már hetek óta négysajtos pennéről álmodoztam, szentül elhatároztam, hogy ezt szeretnék vacsorázni. Az étlapon volt ezer féle tészta, de ez pont nem. Biyadhoo javasolta, hogy kérdezzem meg, nem kaphatnék-e mégis. A pincér széles mosollyal vágta rá, hogy dehogyisnem :) Ilyen finom négysajtos tésztát az életemben nem ettem még soha, maga volt a földöntúli boldogság! Biyadhoo azt mondja, a lasagne is isteni volt, amit ő evett. És egy ilyen kimerítő, forró nap végén mi eshet a legjobban a vacsorához? Természetesen egy jeges Aperol spritz :)

Giggi

A vacsora után némiképp feltöltődve visszamentünk a szállásunkra és bedőltünk az ágyba.

Másnap szerettük volna megnézni a Victor Emanuelle emlékművet, okosan ki is néztem a metrótérképen, hogy ehhez hová kell elmenni. Csak épp az volt a baj, hogy a Victor Emanuelle tér az valójában egy zsebkendőnyi kis parkocska, durván 5 km-re a keresett emlékműtől :) Mivel az előző napi gyaloglás után komoly izomlázzal küzdöttünk mindketten, úgy határoztunk, hogy ennyi elég volt a gyaloglásból, kimentünk hát inkább a reptérre. Ahol persze tovább folytattuk a gyaloglást, hogy valamivel elüssük az időnket a gépünk indulásáig. Ami egyébként szintén megér egy mesét.

Budapestről a gép tökéletesen időben érkezett, tán még picit előbb is. De a rómaiak addig-addig szerencsétlenkedtek, míg a már eleve fél órával későbbre tolt indulásunkat eltolták további egy órával. Ezzel nem az volt a fő baj, hogy ücsörögtünk a repülőgépben, hanem az, hogy a gép személyzete már nagyon közeledett az aznapi munkaidejének a végéhez. Az egyik légiutaskísérő mondta, hogy ha mostantól (amikor az egy óra már majdnem letelt) számítva fél órán belül nem szállhatunk fel, akkor ittragadunk Rómában, mert a személyzet nem indulhat el úgy, hogy útközben járjon le a munkaideje. Szerencsére még épp időben kaptunk felszállási engedélyt, így hazajutottunk, nagyjából másfél órával később, mint kellett volna.

Mindent összevetve nagyon szuper kis kirándulás volt, hihetetlen jól éreztük magunkat!

Monday, 16 July 2018 07:26

Amsterdam, buli, Róma :D

Written by

Kezd egyenesbe érni a jövő évre tervezett nyaralás.

caritan

Lecseréltük a szállásunkat, egy igazi tengerparti szállásra. Elég klassz nem?

Voltunk ismét Amsterdamban, a szokásos fantasztikus hangulat volt.

Kinga és a haverok:

2017 05 29 15 35 41 378

Aztán, Kingának vége a zárásnak, megérdemel egy kis pihenést, így aztán két nap múlva irány Róma:

roma

Ha hazajöttünk, akkor egy kis munka, és szeptember 13-án indulás COsta Doradara. De erről majd később.....

Tuesday, 05 June 2018 18:32

Újabb lángosparti :)

Written by

Úgy látszik, hogy az idei év a lángospartik jegyében fog telni :)

Most szombaton is vendégeink voltak, négy kedves ismerős személyében, és találjátok ki, mit kértek: természetesen LÁNGOST! :D  Biyadhoo annyira megtanulta a lángossütés minden csínját-bínját, hogy mondhatom, minden vendéglátós megirigyelhetné. Hatalmas, finom, puha, de mégis pirosra sült lángosokat tud készíteni, de azért egy kis dicsőség nekem is jár, mert a tésztát ő dagasztja és ő nyújtja ki belőle a lángosokat, de a sütés mindig az én feladatom. Azt hiszem, remek párost alkotunk ezen a téren is <3

A buli annyira jól sikerült, hogy valamikor vasárnap hajnali fél 4 körül keveredtünk ágyba :) Andi és Róka hamarabb hazamentek, mert Rókának másnap futóversenye volt, de Fannival és Olivérrel kora hajnalig dumáltunk a teraszon. A szomszédokat (és persze minden bizonnyal Biyadhoo-t és Olivért is) a sírba kergettük Fannival, amikor éjnek évadján fennhangon Eddát, Bon Jovit, és ehhez hasonló dolgokat énekeltünk :D Hatalmas élmény volt, hogy egy egyetemista lány ilyen előadók dalait jobban fújja, mint én :)

Végül álljon itt egy kép a díszes kompániáról, amit Olivér barátunk készített, még valamikor délután:

insider20180602

Köszönjünk, srácok, hogy itt voltatok, reméljük, hogy lesznek még hasonló alkalmak, mert ez a mostani hihetetlen jól sikerült!

Sunday, 27 May 2018 10:35

Amsterdam ismét :)

Written by

Rá kellett jönnöm, hogy mi nem tudjuk megunni Amsterdamot. Hiába volt ez már kb. a tizenharmadik alkalom, hogy ott jártunk, mindig találunk magunknak valami rácsodálkoznivalót.

Például ezeket a csodaszép felhőket, amiket útközben láttunk...

felho

... vagy ezt a virágot, ami egy cserépben van kint az utcán, és eszébe sem jut senkinek, hogy elvigye:

lilavirag

De az igazi rácsodálkoznivaló ez a kalauz hölgy volt a villamoson:

kalauzneni

Ő a világ csodája: Messziről látszik rajta, hogy imádja a munkáját. Mindenkihez van egy kedves szava, megkérdezi, hogy hová szeretnél eljutni, segít, hogy ehhez hol kell leszállni és merre kel utána továbbmenni. Azt mesélte, hogy húsz évig volt ápolónő, onnan váltott a kalauz szakmára, és nagyon élvezi.  Ezt le se tagadhatná, csak rá kell nézni, sugárzik a boldogságtól. Hosszú időre rám ragasztotta a vidámságát, és szerintem még sok más emberre is. Egy élmény volt találkozni és beszélgetni vele :)

Egyik délután fogtuk magunkat és kimentünk sétálni, meglátogatni kedvenc helyeinket, a Vondelparkot, a Blue Amsterdam kávézót, és persze csak úgy mászkálni a városban, mert az annyira jó. 

Kedvenc nílusi lúdjainkkal most is sikerült interakcióba lépni :)

ludetetes2

ludak1

Határozottan meglepő volt a hattyúk viselkedéséből kiindulva, hogy ez a lúdmama nem kergetett meg, a fiókáját védelmezendő, hanem egyenesen odajöttek és boldogan ették a zsemlét, amit vittünk nekik. A képeken nem igazán látszik, de mindegyik madár meg van gyűrűzve mindkét lábán, és ez alapján sikerült beazonosítani, hogy a két felnőtt lúd közül az egyikkel tavaly is találkoztunk, akkor is etettük őt :)

Lúdetetés után jól esett egy finom kávé / sör a Blue Amsterdamban, majd egy séta a Museumplein érintésével.

blue

IAmsterdam

csatorna

Persze nem csak sétálgattunk, főztünk is mindenféle finomságokat, ami a Hollandiában kapható alapanyagokból nem is olyan nehéz :)

Egyik nap pedig T-ék bulit rendeztek, ahová amsterdami magyarokat hívtak meg, megünneplendő Biyadhoo, T, és az én szülinapomat. Biyadhoo-val lángost sütöttünk, ipari mennyiségben, aminek hatalmas sikere volt :) Hollandiában nem igazán kapni lángost, így mindenki nagyon örült, hogy ez volt a vacsora, nem is maradt belőle egyetlen árva morzsa sem :) Ha már szülinap, akkor jár a torta is, és nem apróztuk el, egy eszméletlen jó cukrászdában vettünk egy normál tortát T-nek és egy parfétortát Biyadhoo-nak. Mindkettő hihetetlen finom volt, nem is értem, hogy itthon miért nem kapni ilyeneket.

MIndezek után talán nem csoda, ha nem igazán akaródzott hazajönni, szívesen maradtunk volna még egy keveset :)

Egy szó, mint száz, nagyon jól telt ez a néhány nap, szuperül éreztük magunkat ismét!

 

Saturday, 19 May 2018 12:55

Vigyázz Amsterdam, nemsokára jövünk!

Written by

Néhány nap, és ismét megyünk Amsterdamba, meglátogatni a barátainkat, immár tizenkettedik vagy tizenharmadik alkalommal. :)

Természetesen most sem maradhat ki kedvenc helyünk, a Vondelpark, azon belül is a Blauwe Theehuis meglátogatása...

 theehuis

... valamint kedvenceink, a nílusi ludak megetetése :)

nilusilud 

Szintén kötelező program egy finom kávé a Blue Amsterdam kávéházban, ahonnan megcsodálhatjuk a városra nyíló csodás kilátást is.

 blueAMS

Hiába ismerjük már úgy a várost, mint a tenyerünket, mégis mindig nagyon várjuk, hogy mehessünk, mert nagyon szuper kis hely! :D

Hát ezért:

homebeach02

Mert nekünk van a legkirályabb teraszunk a világon :D Na jó, biztosan van ennél jobb is, de mi imádjuk. Körbevesz minket az "erdő",...

erdo

... tele vagyunk csodaszép növényekkel, van teraszklímánk, sörpadunk, szóval minden, ami kell ahhoz, hogy itthon is a strandon érezzük magunkat.

Épp most héfőn voltak itt a barátaink, és lángospartit rendeztünk. Kár, hogy nem készült róla kép, pedig eszméletlen jól sikerült. A gyerekek és a felnőttek is úgy ették a lángost, hogy öröm volt nézni :D Két hatalmas adag készült, és miután az elfogyott, még sütöttünk krumplit, bélszínrolót (igen, azt az igazi retró fajtát), háromszögletű camambert sajtot és halrudacskákat. Arno a maga alig három évével úgy tobzódott, hogy csak lestünk. Ő nagyon érdekesen nyilvánítja ki, ha ízlik neki valami: nem szól egy szót se, de evés közben folyamatosan, hangosan morog :D Hát most úgy morgott, hogy zengett tőle a környék :)

Azt hiszem, ennél nagyobb elismerésre egy szakácsnak sincs szüksége :D

 

Tuesday, 10 April 2018 07:26

Megkezdtük a készülődést....

Written by

 

... a nevezetes szülinapok megünnepléséhez.

oryfdf

2019-ben Filitheyo 40, én 50 leszek. Ezt megünnepelvén, elnézünk a karib szigetvilágba, pontosabban Martinique szigetére. 

Ilyen:

martinique

Ez meg a szállás:

tobago

Monday, 02 April 2018 09:04

Thaiföld

Written by

Már jó egy hete hazajöttünk a nyaralásból, de mindig volt valami, amiért nem jutottam el a blogíráshoz, így most pótolom :)

Sok szuper helyen voltunk már, és Thaiföld is ezt a listát bővíti.

Már akkor elkezdtük nagyon jól érezni magunkat, amikor felszálltunk itt Budapesten az Emirates járatára Dubai felé. Sejtettük mi, hogy mind az Emirates, mind a Boeing 777-300 nagyon fog tetszeni, de amit láttunk, az minden várakozásunkat felülmúlta. Kényelmes székek, hatalmas lábtér, minden igényt kielégítő fedélzeti szórakoztató rendszer, eszméletlen kedves és szolgálatkész személyzet, na és hát az ételek és italok.... 

 IMG 0978

IMG 0974

IMG 2220

Egy szó mint száz, szuper repülésünk volt. Odafelé menet egy éjszakát megaludtunk Dubai-ban, egy nem túl jó szállodában, de arra mindenképp jó volt, hogy ne a reptéren csövezzünk, hanem ágyban aludjuk és a második repülés előtt tudjunk fürdeni egyet.

Phuketre megérkezvén várt bennünket az előre megrendelt transzfer és elvitt minket az első szállodánkba. A szobánk, amit elsőre kaptunk, nem volt az igazi: utcára néző, emiatt igen zajos volt, és ráadásul a bútorszéf sem volt rögzítve, ami enyhén szólva is aggályos biztonsági szempontból. Másnap viszont kaptunk egy nagyon jó kis szobát, ez már a kertre nézett és egészen csendes volt. 

Az első hetet pihenéssel, lazulással és a kulináris élvezeteknek való hódolással töltöttük, sokat fürödtünk Patong beach-en illetve a szállodánk medencéjében. Egyik nap pedig voltunk egy egésznapos sznorkelezős hajókiránduláson, ami szintén szuper volt.

 C94A7C46 0143 4F43 A796 80707D55471D

IMG 2241

P1010398

P1010449

Az első hét végeztével áthajókáztunk Phi Phi szigetére, ami Phuketnél klasszisokkal szebb hely. Eleve, itt nincsenek autók, csak 1-2 kis platós kocsi, azon kívül csak robogó és gyalogos közlekedés van. Nagyon hangulatos a belváros is, különösen este.  A szállásunk meg.... Gyönyörű volt. Fent a hegyoldalban, csupa fából készült házak, gyönyörű növények, és infinity pool :) Ez utóbbi hatalmas élmény, ücsörögsz a mendencében és nézed a kilátást, alattad pedig a hegyoldal :) Olyan szerencsés volt a szállásunk fekvése, hogy akár minden este a medencéből nézhettük a naplementét.

IMG 1201

 IMG 1035(1)

IMG 1051

IMG 1184

IMG 1185

IMG 1224 EFFECTS

IMG 1239

IMG 2278

Itt Phi Phi-n is voltunk egy sznorkel túrán: bejártuk a környék összes kis szigetét, láttunk majmocskákat, voltunk a Maya Bay-nél, kétszer is sznorkeleztünk, melynek keretében láttunk teknőst, kis cápákat, és nagyon szép halacskákat. Hajóról néztük a naplementét, majd már teljes sötétségben világító plaktonok között úsztunk. Állítólag ilyen nem sok helyen van a világban, és nagyon nagy élmény. Minél jobban kapálózól a kezeddel-lábaddal, annál több, kéken világító kis pöttyöt látsz magad körül. Ezt sajnos nem tudta a fényképezőgép megörökíteni, de a kirándulás többi részét igen :)

IMG 1092 

IMG 1099

IMG 1103

 

IMG 1118

IMG 1122

IMG 1139

Nagyon sajnáltuk ismét, hogy haza kellett jönni, mert szuper két hetet töltöttünk itt. Ha lehetne, akár már most csomagolnék és indulnék vissza :)

Sunday, 01 April 2018 08:41

2018 Thailand

Written by

Elljött ez is. Elindultunk Phuketre.

IMG 0974

Nem tudom, látjátok-e a gépet? Igen, ez egy Emirates B773ER. Ezzel repültünk Dubaiba, majd onnan Phuketre.

Hihetetlen kényelem, kiváló ételek-italok, szóval iszonyat magas komfortérzet.

IMG 0978

Megérkeztünk Phuketre, mutatom a szállodát:

C94A7C46 0143 4F43 A796 80707D55471D

Szuper kényelmes, kiváló reggelivel, nagyon bejött. Itt töltöttük az első hetet. Voltunk minden felé, de legtöbbet a tengerparton és itt a medence partján.

Egy hét után hajóra szálltunk és elmentünk Phi Phi szigetére. Egyszerűen fantasztikus. Életünkben először voltunk olyan helyen, ahogy un. infinity pool van.

IMG 1185

IMG 1184

Felette volt egy bár rész, minden reggel ott reggeliztünk, iyen fantasztikus kilátással.

A sznori itt már sokkal komolyabb volt: Teknős, cápa, halacskák.

IMG 1092

IMG 1136

IMG 1118

És persze, a híres Maya-bay.

IMG 1099

SZóval fantasztikus volt a március.

Lassan itt van május, és indulunk a barátainkhoz Amsterdamba.

Szeptemberben pedig egy hét Spanyolország vár ránk, de hogy pontosan hol, az még kialakul. Ugyan megvan a repjegy Barcelonába, és egy szállás is Lloretben, de valahogy az az érzésem, hogy ez még nem végleges :D

 

 

Monday, 01 January 2018 06:07

2018 Eindhoven és ami utána következik...

Written by

Eltelt 2017 is. Lassan jönnek új dolgok....

IMG 0917

IMG 0380

Itt van pl. Eindhoven. Telekomos barátainkkal és családunk részeivel voltunk itt. Fantasztikus volt , nah!

Jön március eleje. A kacsák megint elutaznak. Nem is akárhová:

freedom

 Phuket a cél az idén, és persze Phi Phi:

coconut

Minden előkészítve, indulás szerdán 14.40 kor, az Emirates járatával. 

Fantasztikus hely, egy szuper világ amit mindenkinek látnia kell. Kövessetek minket facebookon és instagramon.

 

p.s. természetesen Cukikacsusz is ott lesz:)

 

Sunday, 04 March 2018 09:42

Mindig az utolsó pár nap a legnehezebb

Written by

Utazások előtt én úgy szoktam lenni, hogy jó ideig valahogy nem is gondolok rá, hogy megyünk, de aztán az indulás előtt 1-2 héttel már elkezd nagyon izgatni a dolog és akkor turbófokozatra kapcsolom a várakozást :) Most sincs ez másképp, ami talán érthető is, mert csütörtöktől kezdve két hétig itt

... és itt

fogjuk lógatni a lábunkat :) 

Előtte azért még van pár feladat, többek között két nap munka, el kell menni fodrászhoz, aztán meg össze kell csomagolni. Ez az utóbbi számomra a leginkább nemszeretem feladat, valamiért rendkívüli módon utálok csomagolni.

Na és persze a repülés részét is várom a dolognak, mert eddig még sosem sikerült feltenni a hátsómat az Emirates fedélzetére, és a Boeing 777-300 is új géptípus lesz a listánkon :)

Egy szó mint száz, most már nagyon de nagyon be vagyok sózva és jó lenne már 3 nappal öregebbnek lenni :)

Sunday, 11 February 2018 09:01

11 :)

Written by

Tegnap volt a 11. házassági évfordulónk, amit már péntek este elkezdtünk ünnepelni :) Nálunk ez már amolyan hagyomány, hogy az ünnepnapokat a megelőző estén ünnepeljük kettesben. Nem volt ez máshogy most sem: pénteken munka után ezekkel az ajándékokkal várt Biyadhoo :)

Ilyen cuki miniorchideát sosem láttam még, teljesen odavagyok érte, valami hihetetlen szép. A Barnängen krémek pedig szintén az új kedvenceim. Amióta Biyadhoo felfedezte ezt a márkát, azóta gyűjtjük a termékeiket. 

Péntekre nem volt még vége ezzel az ünneplésnek, mert eztán jött még csak a vacsora:

Eredeti svájci edami sajt, hozzá Rambol diós sajt, valamint a nagy kedvencünk, a dupla tejszínes francia fromage d'affinois. Mindehhez elengedhetetlen az olivaolajba mártogatott friss kenyér, és egy jóféle francia vörösbor :)

A finomságok nagy részéből maradt még tegnapra is, hogy egy kis lazacos sajtkrém kíséretében tobzódhassuk az ünnepi finomságokban.

Ma pedig családi körben fogunk ünnepelni, egy jó kis tatár beefsteak party keretében :)

Azt hiszem, rendesen el vagyunk kényeztetve, ami a kulináris élvezeteket illeti :)

Monday, 22 January 2018 09:29

Eindhoven

Written by

Tegnap kirándulni voltunk, néhány Telekomos ismerősünkkel illetve unokaöcsémékkel. Heten voltunk, mint a gonoszok :)

Reggel korán repültünk Eindhovenbe. Épp felszálláshoz kaptunk egy jó kis havazást, de szerencsére néhány perc késéssel sikerült elindulnunk. A szembeszél is betett nekünk, így szokatlanul sokat, közel két órát repültünk, de még így is menetrend szerint szálltunk le. A havazás persze semmit sem rontott a hangulaton:

biyaolikacsa

Megszereztük a többieknek az egynapos bérletet (nekünk volt még pénz a chipkaart-unkon), és bebuszoztunk a központba, ahol először alaposan bereggeliztünk a McDonalds-ban, aztán elindultunk sétálni. Van egy Evoluon nevű hely, ami kívülről úgy néz ki, mint egy UFO, belül pedig rendezvényterem, múzeum és hasonlók működnek benne. Egy sétálóutcai térkép alapján navigáltuk magunkat az ott megadott GPS koordinátákhoz, ám amikor egy park kellős közepén Olivér azt mondta, megkérkeztünk, igencsak meglepődtünk, hogy hova tűnt az UFO :D Kiderült, hogy rossz koordinátákat kaptunk, valójában az Evoluon még vagy három kilométerre van onnan. Sebaj, gondoltuk, szép az idő (Eindhovenben ragyogó napsütés és olyan +4 fok volt, nem úgy mint Budapesten) és a legközelebbi buszmegálló is vagy két kilométer még, így folytattuk a gyaloglást. Amit jól tettünk, mert így legalább keresztülmentünk az egész parkon, ami ugyan nem akkora, mint Amsterdamban a Vondelpark, de itt is van kis tó, rajta híddal, szóval ez is nagyon jól néz ki.

vondel

vondel2

Jó 40-45 perc séta után megérkeztünk, és hát ekkor derült ki, hogy az UFO hétvégén zárva :D Ha már bemenni nem tudtunk, legalább kívülről lefotóztuk, így néz ki:

ufo

Bánatunkban nem  volt nagyon ötletünk, merre mehetnénk tovább, így kitaláltuk, hogy sétálunk visszafelé, mert ott láttunk egy nagy Albert Heijn áruházat, ahol Rókáék szerettek volna sajtot venni, meg azért mindenki más is szívesen betért volna, mert kezdtünk megint éhesek és szomjasak lenni. 

Sajnos a sajtpultot nem sikerült lefotózni, de Olivér megörökítette a sörpultot, hát az is nagyon jól néz ki:

sorpult

Vásárlás után tartottunk egy kis pihenőt, ettünk-ittunk, de eddigre a társaság jó része már kezdett fáradni, és arra is figyelni kellett, hogy a gépünket elérjük, így kitaláltuk, hogy megkeressük a legközelebbi buszt, amivel be lehet jutni a központba, ahol keresünk egy sörözőt és iszunk valamit. Amsterdamból már tudjuk, hogy nagyon hangulatos helyek a holland sörözők, úgyhogy sejtettük, hogy nem nyúlunk mellé.

Persze a buszhoz még kellett egy keveset gyalogolni, és az alatt is láttunk ezt-azt:

utca

templom2

 

templom

fa

ter

 Ez a bevásárlóközpont azért érdekes, mert pont úgy néz ki, mint egy borg hajó :)

 borg

 A hosszú séta (egy Apple Watch kiszámolta, 16,3 km) után mindenkinek jól esett egy finom söröcske egy ilyen hangulatos kis helyen, amiről természetesen Cukikacsusz se maradhatott le:

guiness

Innen aztán már nem volt időnk másra, mint kibuszozni a reptülőtérre, és hazarepülni.

Hazafelé is kellemes utunk volt, és ezúttal a hóesést is megúsztuk Budapesten. Nagyon jó kis nap volt, úgy láttam, mindenki jól érezte magát. Ma már csak az eszméletlen izomlázzal küzdünk, nem vagyunk ugyanis ilyen hosszú sétáláshoz hozzászokva - azt hiszem, jó döntés volt, hogy a harmadik csúszónapomat ma vettem ki :) 

Monday, 08 January 2018 09:29

Az új év és az új honlap első bejegyzése

Written by

BÚÉK!

Jó gyorsan eltelt ez a december és megint vége lett egy évnek.

A karácsony egészen csendesen telt, viszont vannak szomorú hírek is: a családunk két szeretett tagja is az ünnepek alatt hagyott itt bennünket :( 

Az év vége meg nem éppen mulatozással, hanem munkával telt a zárás miatt, bár azért voltunk szilveszterezni sógornőméknél. Amolyan kis öreges, májkímélő pizsamás szilveszter volt, de jól mulattunk így is :D Igaz, nem maradtunk sokáig, már 1 óra körül hazajöttünk, mivel január 1-jén is dolgoztam, de a hazajutásunk az megér egy mesét. Taxify-t ugyanis lehetetlenség volt szilveszter éjszaka szerezni, a 6x6 Taxi ugyan azt mondta, hogy 10-12 perc múlva jön a kocsi, de nem sokkal később visszatelefonáltak, hogy jaj bocs, mégsincs autó. Így aztán harmadik próbálkozásra, a Főtaxival jutottunk haza. 

Most pénteken nagy pezsgőzés volt nálunk, mert ez volt az első eszkalációmentes zárásom :) Küzdöttem érte, mint malac a jégen, de megcsináltam, így járt a (már néhány nappal korábban a hűtőben figyelő) pezsgő :) Most pedig a zárás utáni jól megérdemelt csúszónapjaimat töltöm éppen. Nálam ma van december 30-a :D

A hétvégén Biyadhoo megújította a honlapunkat. Az elmúlt pár évben nem voltak benne komolyabb változások, úgyhogy eljött az ideje a megújulásnak. Eddig két honlapunk volt, amit most egyesített Biyadhoo, így most egy helyen lehet rólunk megtalálni mindent, a fotóinkat, a blogbejegyzéseinket és a repüléssel kapcsolatos dolgainkat. Szép lett szerintem :) 

Sunday, 14 August 2016 08:20

Másfél hónap

Written by

Bizony, ennyi ideje már, hogy utoljára írtam, és elmeséltem, milyen fantasztikusat nyaraltunk Dubai-ban. Azóta történt egy s más, csapjunk is a közepébe :)

Még áprilisban vettünk repjegyet Thessaloniki-be, egy kis kikapcsolódásra a ronda szürke ősz előtt :) Szállásfoglalás tekintetében már a harmadik szállásadónál tartunk, de úgy tűnik, ez most tökéletes lesz. Már csak három és fél hét, és utazunk :D

Aztán. Jövő februárban ünnepeljük a tizedik házassági évfordulónkat, amit mindenképpen méltó módon szerettünk volna megünnepelni. Hónapok óta keresgéltünk, nézelődtünk, hogy hová kéne menni, milyen légitársasággal, egyedi szervezésben vagy (szigorúan csak külföldi) utazási irodánál befizetve, stb-stb. Aztán egyszer csak szembe jött velünk a tökéletes ajánlat! Egyszer már szemeztünk a Seychelles-szigetekkel, olyannyira, hogy meg is volt már a repülőjegyünk, csak a drágalátos légitársaság megszüntette a járatát Seychelles-re, így akkor buktuk ezt az utat - lett helyette Kuba, ami szintén fantasztikus volt. 

Na de most! Akció volt az Etihadnál, így igencsak kedvező áron jutottunk hozzá két jegyhez innen Budapestről a Seychelles-re, igaz, két átszállással, de kit érdekel, ha ilyen helyre, és ilyen (a Skytax értékelése szerint a világon a hatodik legjobb) légitársasággal utazhatunk :) Egy szó, mint száz, jövőre ezt a helyet is kipipáljuk a bakancslistánkon, és áááállati nagyot fogunk ünnepelni! :D 

Azért Etihadék is ránk hozták a frászt rendesen. Megvolt ugye a foglalásunk, szépen sorba összerakva a járatok. Egyszer csak jön egy email, hogy figyelem, változás. Az utazásunkba betettek egy KÉTNAPOS layover-t, vagyis várakozást - azaz két napot ülnünk kellett volna Brüsszelben odafelé menet, ami azt jelentette volna, hogy két nappal megrövidítik a nyaralásunkat. Na nekünk se kellett több, telefon az Etihadnak. Van budapesti vonalas számuk, ami egyébként valószínűleg Abu Dhabi-ban csörög, figyelembe véve az ügyintéző angol kiejtését. Röpke 45 percet beszélgettem az emberrel, aki egyébként eszméletlen segítőkész és udvarias volt, _tényleg_ meg akarta oldani a problémánkat. Végül az lett, hogy visszakerültünk az eredeti időpontra, annyi csak a változás, hogy Budapestről Brüsszelbe az eggyel korábbi géppel megyünk, így 50 perc helyett 6 órát kell ott várakoznunk.

De fél év múlva ilyenkor már a jó meleg Indiai-óceánban fogjuk lógatni a lábunkat, miközben itthon tombolni fog a tél :D

Múlt hétvégén pedig Amsterdamban voltunk, meglátogatni T-éket és ismét megnézni a Gay Pride-ot, ami egy hatalmas buli, mondhatni, karnevál. Amolyan hajós felvonulás Amsterdam csatornáin. Na de milyen hajók! Mindegyik fel van díszítve, tele emberrel, mindegyiken üvölt valamilyen zene, a résztvevők táncolnak, énekelnek, szemlátomást remekül érzik magukat - csakúgy, mint a nézőközönség, akik a csatorna partján, a parton álló házak ablakaiban, vagy a csatornákon álló kikötött csónakokban figyelik az eseményeket. 

A nemzetközi eseményeknek hála, a Gay Pride miatt egész héten fokozott terrorkészültség volt Amsterdamban, jelezték is előre, hogy a repülőtér környékén az extra biztonsági ellenőrzések miatt nagy torlódás és hosszabb menetidő várható. Szerencsére a Gay Pride-ot nem merényelte meg senki (találkoztunk egy fickóval, aki teljesen feketébe volt öltözve, ránézésre eléggé szélsőjobbosnak tűnt, és volt nála egy kisebb gázpalack - amint megláttuk, igyekeztünk minél messzebb kerülni tőle, de utóbb kiderült, hogy nem okozott bajt ő sem, legalábbis az újságok nem írtak semmilyen atrocitásról), de amikor másnap vitt minket T a reptérre, megtapasztaltuk, hogy micsoda dugót tudnak csinálni a holland kommandósok. Mikor már 40 perce ültünk T-vel a dugóban, kezdett amolyan Isztambul-érzésem lenni. Emlékeztek biztos, meséltem, hogy egyetlen percen múlott, hogy akkor nem késtük le a gépünket. Na most nem volt ilyen probléma, kényelmesen elértük a Bécsbe tartó járatunkat, de azért idegesek voltunk, amíg át nem jutottunk a kommandósokon.

Eddig tartottak a jó hírek. Hazafelé jövet ugyanis a repülőgépen éppen indultam volna mosdóba és kászálódtam kifele az ablak melletti jó kis helyemről, amikor is egy kisebb légörvény hatására megbillentem és megbicsaklott a térdem (a "fasten seatbelt sign" nem volt felkapcsolva). Sebaj gondoltam, nincs itt baj, rá tudok állni, tudom mozgatni. Ja, tudtam is, csak a rándulástól kicsit meglazultak odabent a dolgok, így míg jöttünk kifele a reptérről, kétszer is összecsuklottam, mint a rongybaba. Volt már ilyen sérülésem, három is, úgyhogy nagyjából sejtettem, hogy ezek után több hét kanapén ücsörgés vár rám. A Bécsből hazafelé út még egész kellemesen telt, de másnapra elég vacak lett a lábam, úgyhogy az egész hetet home office-ban töltöttem (szerencsére a munkahelyem maximálisan támogatja ezt a fajta munkavégzést), és már hétfőn irányt vettünk a doki felé, ami szintén megér egy mesét.

Nagy nehezen kiderítettem, hogy mi a Baleseti Intézethez tartozunk, mert a Bajcsy kórházban nincs traumatológia. OK, irány a Baleseti, hétfőn délután. Felvetetem magam, majd beülünk a kilométeres sorba. Az emberek számát látva minimum 4-5 óra várakozás várt volna ránk, ha Biyadhoo el nem kezd gondolkodni rajta, hogy nincs-e olyan orvos ismerősünk, aki segíthetne. Ekkor ugrott be, hogy van énnekem egészségbiztosításom is, amit a cafeteriámból fizetek, csak eddig még sosem volt rá szükség, így elsőre nem jutott eszembe a kézenfekvő megoldás. Na gyors telefon a biztosítóba délután 4-kor. Egy orvos már telefonban kikérdezett, hogy mi történt, hogy történt, majd este negyed 7-re már volt időpontom egy magán traumatológiára. Nagyon alaposan megvizsgált a doki, megröntgeneztek, válaszolt minden idióta kérdésemre, egy 3D nyomtatással készült térden elmagyarázta, hogy mi történt velem pontosan, intézett nekem ultrahangot két nappal későbbre, megtanított saját magamnak véralvadásgátló szurit adni, stb. Egy szó, mint száz, nagyon profin intézték az egészet, és nekem ugyanúgy nem került egy fillérembe se, ahogy a Balesetin se került volna, csak éppen itt nem kellett várni, sokkal kellemesebb környezetben voltam, és ezáltal sokkal jobban meg is bíztam a dokiban.

Azóta itthon ücsörgök az atombiztos térdvédőmben, és újra tanulom a járást :) Lassan, de biztosan javulgatok, amit muszáj is, ha el akarok menni Thessalonikibe, márpedig nagyon is el akarok! :)

Friday, 19 August 2016 08:19

Okosodunk

Written by

Mármint nem mi, és nem iskolában, hanem a lakásunk, a különböző elektronikai ketyerék révén :)

Az elmúlt hetekben szereztünk néhány eszközt, ami okostelefonról, akár a világ másik végéről is vezérelhető, így bármikor, bárhonnan vezérelhetők a lakás különböző funkciói.

Még tavasszal, de szerencsére már a fűtési szezon után, elromlott a termosztátunk, így szükségünk volt egy újra. Hosszas keresgélés után választottuk ezt. Túl azon, hogy okostelefonról, bárhonnan vezérelhető, a hozzáértők szerint 10-20%-kal csökkentheti a fűtési költségeket, és a webes felületen rengeteg féle grafikon segítségével visszanézhetjük, hogyan alakult a lakásban a hőmérséklet, mikor, mennyi ideig ment a fűtés, stb.

Aztán ha már lúd, legyen kövér alapon, megszereztük az ő testvérét is. Ez is nagyon hasznos kütyü: figyeli nem csak a külső és belső hőmérsékletet és páratartalmat, de még a széndioxid szintjét, a zajszintet, valamint a pollenkoncentrációt is, és megadott értékek elérése esetén értesítést küld az okostelefonra, hogy csinálni kéne valamit. A termosztáttal is összeizgatható, ami azért jó, mert a várható időjárás függvényében is tudja befolyásolni a fűtést, ezzel még jobban segítve a fűtési költségek csökkentését.

Cserére ítéltük univerzális távirányítónkat is, ez a kis aranyos lett a befutó. Az eddig is megvolt, hogy egy távirányító kezeli a TV-t, az erősítőt, a médialejátszót, valamint az IPTV box-ot, de ez az új eszköz már képes a légkondi, valamint a szobában levő LED-es fények verzérlésére is, és nem csak a saját távirányítójával működtethető, hanem bizony okostelefonról is, bárhonnan, bármikor.

És jött egy Apple TV is, igaz, csak harmadik generációs, de jó kis cucc az is.

Azt hiszem, nem lehet ránk fogni, hogy elmaradottak lennénk a technika területén :D

Friday, 16 September 2016 08:19

A kiskacsa még béna lábbal is repül :)

Written by

Hiszen ha már megvolt a jegyünk meg a szállásunk Thessaloniki-be, akkor nem hagytuk veszni, akármilyen is volt a lábam a sérülés után négy héttel :) Először nagyon átkozódtam magamban, hogy mi az ördögnek kellett elindulni, maradtunk volna otthon a fenekünkön, de a végén Biyadhoo-val együtt nagyon jól éreztük magunkat. Még a lábamnak is jót tett, hogy egy kicsit meg lett erőltetve, felgyorsult egy kicsit a gyógyulási folyamat :)

Repülés előtt szokás szerint vacsoráztunk egyet a Mastercard váróban, majd irányt vettünk a Wizzair beszállító sátra felé. Ez az út normál esetben olyan 8-10 percet vesz igénybe maximum, most szerintem legalább 20 percig tartott az atombiztos, sínekkel ellátott térdvédőmben gyalogolva (na jó, inkább mászva). Kivételesen örültem neki, hogy folyosó melletti helyet kaptam, mert így komfortosabb volt kimenni mosdóba, nem kellett keresztülvergődni másik két emberen.

Összességében jót repültünk, és simán megérkeztünk Thessalonikibe. A reptéren fogtunk egy taxit, amivel elmentünk a szállásunkra. Nem volt rossz hotel, az elhelyezkedése egyenesen tökéletes, pontosan a tengerparton van ugyanis. Kijössz a szálloda ajtaján, keresztülmész egy sétaúton és már ott is vagy. A szobánk nagyon kis minimálszoba volt, egy 140 széles ágy, két szék a teraszon (asztal az nem volt), egy másik szék bent a szobában, ezt használtuk asztalként, egy kicsi szekrény, egy minihűtő és egy cseppnyi fürdőszoba. Ja meg egy retro légkondi, ami inkább csak ventillátornak volt jó, de éjszaka annak se, mert rohadt hangos volt :)Egyébként a fürdőszoba maga nem volt rossz méretű, csak a zuhanykabin volt eszméletlen picike. Egy belső udvarszerűségre nézett a szobánk, de az a dzsumbuj, amit ott láttunk... hát... nem volt a legszebb. Viszont lakott az udvarban egy macskacsalád, papa, mama és négy kiscica. Eszméletlen aranyosak voltak! :) Volt egy kevés megmaradt kajánk, azt mind nekik adtuk. Akkorát zabáltak, hogy öröm volt nézni :D

Eredetileg nem fizettünk be reggelit, mert még régről úgy tudtuk, hogy Görögországban ezt nem érdemes, inkább meg kell venni a boltban a mindenféle finomságot, és azt kell enni. Első reggel ezt rögtön átértékeltük, amikor Biyadhoo kiment a boltba kajáért, és szembesült az árakkal :( Másnaptól már inkább a szállodai reggelit ettük, mert semmivel se volt drágább, mint a bolti kaja, és a bolt nem volt épp közel.

A szállodánknak volt egy étterme és egy kávézója. Érkezésünk estéjén beültünk, hogy együnk egy souvlakit. Hát nem kellett volna. A hús félig nyers volt, és nem is votl finoman fűszerezve. Igaz, a saláta és a sült krumpli nagyon jó volt, de a húsért nem kárpótolt. Másnap egy kicsit távolabb felfedeztünk egy gyorséttermet, ahol nem csak hamburger meg sült krumpli van, hanem igazi görög ételek is (gyros, souvlaki, tzatziki és társai). Onnan kezdve minden nap ott ettünk, volt hogy odasétáltunk, volt, hogy csak Biyadhoo hozott el onnan ételt dobozba csomagolva, és a helyünkön, a tengerparton ülve ettük meg. Hihetetlen méretű adagokat adtak, egészen emberi áron.

Második este Londonban élő barátainkkal találkoztunk, akik szintén épp Görögországban üdültek :) Nem pont Thessalonikiben laktak, de egy kirándulásról hazafelé tartva beugrottak hozzánk. Együtt vacsoráztunk, jó sokáig beszélgettünk, és vacsi után még beültünk egy helyre igazi görög frappét inni :) Nagyon szuper kis este volt, jó volt látni őket! :)

Az időjárással viszont nem volt szerencsénk, miközben itthon tombolt a kánikula. Az első két nap elég rossz idő volt, sokszor esett, de amikor nem esett, akkor is borús volt az idő. Ennek ellenére egész nap kint voltunk a levegőn, mert a szállodánk éttermének voltak lent a parton is asztalai, amelyek nádból készült napernyővel voltak lefedve, így esőben is lehetett ott üldögélni. Utolsó előtti napra már megjött a jobb idő, sütött a nap is, de a legszebb idő vasárnap volt, aznap, amikor már jöttünk haza. Igaz, csak késő este indult a gépünk, így délután 5-ig még kint ülhettünk a tengerparton és pihenhettünk. A tengerbe viszont be se tettük a lábunkat, bár valószínűleg elég kellemes hőmérsékletű lehetett, mert akik fürodtek, azok szemlátomást jót pancsoltak, nem úgy néztek ki, mint akik fáznak.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, sem a rossz idő, sem a retro szállás nem tudta elrontani a jókedvünket :) Örülök, hogy nem mondtuk le az utazást, jót tett egy kis kikapcsolódás :)

Saturday, 24 September 2016 08:18

Tovább szépül-javul a kacsafészek

Written by

Még akkor, amikor itthon ücsörögtem a használhatatlanul béna lábammal, elgondolkodtunk Biyadhoo-val, hogy szeretnénk másik ülőgarnitúrát a nappaliba.  Eddig egy gyönyörű bőrgarnitúránk volt, de úgy döntöttünk, hogy inkább kárpitozottat szeretnénk. Mivel nálunk télen-nyáron nagyon meleg van,  így folyton rövidnadrágban, pólóban vagyunk itthon, így a csupasz bőrünknek nem éppen komfortos a bőrgarnitúra. 

Jó sok időt töltöttünk az internetet bújva, hogy megfelelő sarokgarnitúrát keressünk. Találtunk is egyet, ami tetszett nagyon, de amikor egy bútorboltban kipróbáltuk, rájöttünk, hogy nem lesz jó, nekem túl széles az ülőfelülete, így nem kényelmes egyáltalán. További kéresgélés után végül erre a garnitúrára esett a választásunk. A miénk nem ilyen sárga, mint ami a képen látszik, hanem inkább ilyen, halvány mogyorószínű.

Négy hétre vállalták a szállítását, és valóban, a határidő lejárta előtt 2 nappal jelentkeztek, hogy elkészült. Biyadhoo bement a bútorboltba kifizetni, majd másnap kiszállították. Biyadhoo villámgyorsan összerakta - ilyen egyszerűen szerelhető bútort még nem is láttam: nem kell hozzá se szerszám, se csavar, se semmi, egyszerűen csak össze kell illeszteni az elemeket, és azok egymásba pattannak, és már kész is. A dohányzóasztalt egy kicsit át kellett alakítani, hogy kényelmesen elférjen, de miután az is meglett, egyszerűen tökéletes lett a nappalink! 

Imádjuk ezt a sarokgarnitúrát, kényelmes, puha, de nem süppedős, és a fekvőfotellé nyitható két szélső eleme, hát az valami fantasztikus! A világos színével még jobban feldobta a nappalit, és valahogy még a tér is megnőtt a szobában a korábbi állapothoz képest :)

Szintén ezen a héten új csapot is kellett vennünk a fürdőszobába, a régiben kerámiabetétet kellett volna cserélni, de a betét majdnem drágább lett volna, mint amennyiért annak idejét magát a csapot vettük. Itt a mi környékünkön nem elég, hogy borzasztó kemény a víz, még a víznyomás sem az igazi, ezért fürdéskor össze-vissza kapcsolgat a kazán, és a zuhanyból hol tök hideg, hol meg tűzforró víz jön, miközben hozzá se nyúlunk a keverőcsaphoz. 

Biyadhoo kinyomozta, hogy ahol ilyenek a körülmények, oda érdemes termosztátos csaptelepet venni, mert az szinten tartja a víz hőmérsékletét, és a kazán ki-be kapcsolgatását is megakadályozza. Egy ilyen csaptelep baromi drága, de van rá 5 év garancia, úgyhogy egyszer élünk alapon megvettük :) Tényleg sokkal kellemesebb azóta a zuhanyozás, egy külön élmény, hogy nem változik percről percre a víz hőmérséklete! A gyerekzár és a forrázásgátló funkció meg már csak hab a tortán :)

 

Saturday, 12 November 2016 09:17

Végre meggyógyultam!

Written by

Ahogy nézem, borzasztó régen nem írtam, de igazából nem is történt semmi érdekes.

Most hétfőn kellett menni újabb kontrollra a lábammal. Eléggé be voltam rezelve, hogy vajon elküld-e majd további vizsgálatokra a doki, illetve meg akarja-e műteni a térdemet, de szerencsére mindent megúsztam, a szokásos, alapos vizsgálat, térdnyomkodás, -ráncigálás, -tekergetés után úgy döntött, hogy ez a láb meg van gyógyulva, nincs vele további tennivaló a részéről, nem is akar már többet látni. Mondhatom, nagy kő esett le a szívemről! Így is három hónapig tartott a gyógyulás, azaz tart még most is, mert erősíteni, edzeni továbbra is kell a lábamat, hogy az a maradék kicsi fájdalom is elmúljon belőle, és mindent tökéletesen tudjak csinálni.

Ennek örömére kitaláltam, hogy szeretnék egy szobabiciklit, mert a tekerés egyrészt jót tenne a lábamnak is, megerősítené, másrészt mégiscsak valami testmozgás lenne, amit az elmúlt évek során teljesen elhanyagoltam. Amikor gyerekkoromban volt hasonló baja a térdemnek, akkor is a szobabiciklizést javasolták az orvosok, így arra gondoltam, hogy akkor most is jó lesz. 

Nosza, Biyadhoo nekiállt keresgélni a Jófogáson, talált is kettőt vagy hármat, ami megfelelő lett volna, de már mindegyiket eladta a gazdája, csak a hirdetést felejtette el levenni. Ezek után úgy döntöttünk, hogy akkor inkább új biciklit veszünk, így a héten egyik este nekiindultunk, és végül a Decathlonban vettünk egyet, nem sokkal drágábban, mint amennyibe a használt került volna. 

Tegnap már tekertem is, kifejezetten jólesett az a kis mozgás. Rá kell kényszerítenem magam, hogy minden nap tekerjek, e kényszerítés egyik eleme, hogy ide leírom: elég égő lenne ugyanis két hét múlva azt írni, hogy bocs, mégse tekertem azóta egy percet sem :D

Sunday, 04 December 2016 09:16

Helyzetjelentés

Written by

Szerencsére egyre jobb és jobb a (bal) lábam, bár még mindig nem egészen százas - a guggolás például még nem megy tökéletesen, de ácsorogni és sétálni már elég jól tudok.

Jól megy a tekerés is, 12 km-t már simán tudok bicajozni, ami szerintem nem rossz, ha figyelembe vesszük, hogy évek óta semmit sem sportoltam, és van egy sérült lábam. Múlt héten elindult a síugró szerzon, így a hétvégi tekerést a versenyekre időzítem, TV nézés közben könnyebben gyűlnek a kilométerek :) Hétközben meg VH1 Classic-ot hallgatok bicajozás közben :) Amúgy tök vicces, épp a minap gondolkodtam el rajta a VH1 Classic kapcsán, hogy a '80-as, '90-es évek rockénekesei mind hasonlóan néztek ki: hosszú, göndör haj, frufruval, időnként kihúzott szem :) De ők még tudtak énekelni, nem állt meg a tudomány akkor sem, ha egy árva mikrofonnal a kezükben kellett előadni valamit.

Múlt héten teljesen megadta magát az akku az autónkban, vasárnap este pedig elég nagy kihívás új akkut szerezni. Először a Tesco-ban próbálkoztunk, volt is megfelelő teljesítményű, csak éppen a mérete nem stimmelt, nem fért be a helyére. Végül egy éjjel-nappali autósboltban sikerült venni egy megfelelőt. Ja, és az autó betolása közben meggyőződhettem róla, hogy ha nem is túl gyorsan, de ha kell, akkor már szaladni is tudok :)

Aztán lassan kezdetét veszi a karácsonyi programok sora: jövő héten pl. már céges karácsonyi buli lesz. 

Lemennek az ünnepek, lemegy az év végi zárás, aztán már csak pillanatok kérdése, és utazunk, és naaaagy-naaaaaagy ünneplést csapunk!

 

Monday, 16 January 2017 09:16

Nem tűntem ám el, itt vagyok!

Written by

Most nézem csak, hogy már majdnem másfél hónapja nem írtam semmit. Igaz, viszonylag csendesen telt ez az időszak.

Nagy zabálásokat csak korlátozottan tartalmazott a karácsony :), és a szilveszter se durrant nagyot szerencsére. Szerencsére, mert egyrészt már nem vonzanak a harmincakárhány fős bulik, az általunk tartott, hasonló vendégszámú házibulik pedig mégannyira sem. T-ék voltak nálunk a gyerekekkel, beszélgettünk, filmet néztünk, éjfélkor pezsgőztünk, aztán nagyjából aludni tértünk. Karácsony utántól január 6-ig elég sűrű volt az életem a munkát tekintve, az év végi zárás nálunk nem kimondottan sétagalopp. De a zárást követően nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam, úgyhogy megérte a sok meló :) Cserébe ez a hétvégém négy napos volt, a túlórák lecsúsztatása okán :)

És mához már csak három hét!!! Alig van besózva a fenekünk Biyadhoo-val. Az az egy bánatom van csupán, hogy egyelőre megállás nélkül borús, esős idő van Seychelles-en, igaz, még így is 30 fok körül van a hőmérséklet. Azt mondják, februárban már szép idő van, nagyon remélem, hogy a következő három hétben véget ér az esős évszak, és mire odaérünk, ragyogó napsütés lesz. Körbe akarjuk járni az egész szigetet, minden strandot ki akarunk próbálni, és sokat szeretnénk sznorkelezni is. A minap néztünk sznoris videókat youtube-on, és gyönyörű állatokat lehet látni a vízben. Ilyenkor szokott eszembe jutni a Tom és Jerry-ből a kiskacsa, amelyik a vadkacsákkal együtt akar repülni, és folyton azt kiabálja: "Én is jövök, én is jövök, várjatok meg, én is jövök!" :)

Ja és újévi fogadalomként bepróbálkozom, hogy kéthetente posztoljak valamit, ez azért így mégsem járja, hogy ennyi ideig nem írok semmit :)

 

Sunday, 29 January 2017 09:14

Az utolsó hét :)

Written by

Most már mindjárt belépünk az utazás előtti utolsó hétbe! Bőröndök előkészítve, bőröndcímkék kinyomtatva-lelaminálva, búvár- (pontosabban sznori-) felszerelés előkészítve, fenekek besózva :)

Még 5 nyamvadt kis munkanap, aztán hétvégén csomagolás, meg rápihenés a nagyjából 24 órás utazásra, meg az azt követő ünnepléssorozatre :) 

Jó dolgunk lesz, az már egyszer biztos! :D

Sunday, 05 March 2017 09:14

A Paradicsomban

Written by

Igen, eddig azt hittem, hogy a Maldív-szigetek az igazi Paradicsom, de most már tudom, hogy valójában a Seychelles-szigetek az :) Nem mondom, hogy Maldív nem szép, mert csodálatos, gyönyörű, de máshogyan szép, mint Seychelles. A Maldívon egy 1,5 km-szer 500 m-es szigetre vagy "bezárva", ami teljesen lapos, sehol még csak egy domb se, Seychelles-en viszont, ha Mahe-n vagy, akkor egy elég nagy szigetet tudsz kersztül-kasul bejárni. Itt vannak kisebb hegyek, hajmeresztő hegyi utak és szakadékok, és olyan sűrű, olyan zöld növényzet, amit eddig elképzelni sem tudtam. Mint az őserdőben, de tényleg. A víz alatti világ, a korallok viszont Maldívon szebbek, mert ott több az élő korall és többféle hallal is lehet találkozni.

Na de menjünk szépen sorjában. Február 6-án indultunk, először elrepültünk Brüsszelbe, majd onnan egy hatórás várakozást követően Abu Dhabi-ba, és onnan tovább Seychelles-re. Mindezt a nemrég ötcsillagos légitársasággá minősített Etihad Airways-zel. Nagyon kényelmes utunk volt, és remek ellátásban részesültünk. Innivaló gyakorlatilag korlátlanul áll rendelkezésre, ételből pedig háromféle fogás közül lehetett választani mind az Abu Dhabi-ba, mind a Seychelles-re tartó gépen. Repülés közben lehetett számtalan film, játék, TV- és rádiócsatorna, illetve zenei album közül válogatni, úgyhogy nem kellett unatkozni egy percig sem :) Az utolsó szegmensen már nagyon fáradtak voltunk, mert ugyan valamicskét tudtunk aludni a gépeken, de 2-3 óránál nem többet. Viszont mikor már elég alacsonyan voltunk, és láttuk, hová érkezünk, akkor felpörögtünk mindketten, hirtelen minden fáradtság elmúlt :)

Leszállás után átmentünk az útlevélkezelésen, majd a vámmentes boltban megvettük a szállásadónknak az általa kért két karton Mahe Kings cigarettát, és mire odaértünk a poggyászkiadó szalaghoz, már ott keringett körbe-körbe mindkét bőröndünk, úgyhogy máris mehettünk felvenni a bérautónkat, majd irány a szállás. A szobánk elfoglalása pici nehézségbe ütközött, mert senki illetékes nem volt az apartmanházban, aki odaadhatta volna a szobát. Végül néhány telefon után előkerült valaki, és elfoglalhattuk a helyünket. Nagyon jó kis lakást kaptunk, volt egy nappalink és egy fullra felszerelt amerikai konyhánk (mikro, hűtő, mosógép, vízforraló, kávéfőző, gáztűzhely, só, cukor, és rengeteg edény), egy külön hálószobánk és egy fürdőszobánk, úgyhogy nagyon kényelmesen voltunk.

A következő két hétben pedig csak mentünk, mint a bolygó hollandi, minden egyes zugát be akartuk járni a szigetnek. Nagyon jó döntés volt, hogy béreltünk autót, mert így tényleg be tudtuk járni az egész szigetet. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb strandokon voltunk. A kedvencünk Beau Vallon volt, bár ez kb 25 km-re volt a szállásunktól, mégis itt voltunk a legtöbbet. A második kedvencünk Anse Intendance, ez egy egészen csendes, tökéletesen hófehér homokos strand, viszont itt nagyon gyorsan mélyül a víz és elég nagyok a hullámok is, így pancsolásra kevésbé alkalmas. Pedig a víz fantasztikus, legaláb 30 fok meleg, általában enyhén hullámzik, úgyhogy az ember alig akar kijönni belőle :) Anse Intendance arról is híres még, hogy itt teknősök fészkelnek, amire egy hatalmas tábla is felhívja a figyelmet, és mindenféle büntetéseket helyez kilátásba, ha valaki vegzálja a teknősöket vagy a fészküket. Mi se teknőst, se fékszket nem láttunk, viszont itt van a legszebb "őserdő" a szigeten.

Rengeteg hegyi úton közlekedtünk, ami nagy élmény, de jó gyomor kell hozzá :) Ja és jól is kell tudni vezetni, egyrészt mert itt baloldali közlekedés van, jobbkormányos autókkal, másrészt hajmersztően keskenyek néhol az utak, harmadrészt a helyiek tökéletes autóvezetési antitalentumok. 

10-én megünnepeltük annak rendje és módja szerint a tizedik házassági évfordulónkat. Még innen Ferihegyről vittünk magunkkal egy üveg Sauska 7-es Cuvée-t. Eléggé tartottunk tőle, hogy hiába tették lezárt zacskóba, mellérakva a számlát, ami igazolja, hogy tranzit területen vettük, Abu Dhabi-ban vagy Seychelles-en elveszik. Az araboktól tartottunk igazán, náluk vannak elég idióta szabályok. Szerencsére nem történt semmi, megmaradt a világjáró borunk :)

Valentin napon hajókiránduláson voltunk: üvegfenekű hajóval elmentünk a Sainte Anne nemzeti parkhoz és a Moyenne-szigetre. Itt vannak a legjobb sznorkelezési lehetőségek, itt lehet a legtöbb féle halat látni, és elég szép nagy koralltelepek is vannak. Nagy élmény volt, egész nap csak a fejünket kapkodtuk, annyi szép dolgot láttunk :) A Moyenne-sziget egy egészen kicsike sziget, gyalog kb 20 perc alatt körbesétálható, és itt is sok állítólag a teknős, bár mi egy darabot sem láttunk. A víz a sziget körül viszont bántóan forró. Itthon a fürdőkádban hideget engedek hozzá, ha ennyire melegre sikerül :)

Finom dolgokat ettünk-ittunk, de azt meg kell jegyezni, hogy ez egy rendkívül drága ország. A sör például úgy van, hogy 6x0.5 liter Heineken durván 7000 Ft-ba kerül. A bor elég emberi árban van, bár drágább az is, mint itthon. Az üdítők, ásványvíz is bőven többe kerül. A marhahús viszont jóval olcsóbb, mint nálunk. Angus marha fehérpecsenye durván 5000 Ft/kg, míg nálunk 10.000 felett van. Ezt az Angus marhát leszámítva a hús csapnivaló: választék se nagyon van, és csúnyák is a húsok. Úgyhogy általában tésztát, tojást, tonhalat, és marhát ettünk, különböző módokon elkészítve. A péksüteményeik eszméletlen finomak. Találtunk olyan zsemlét, ami feleakkora, mint az itthoni zsemlék, de legalább kétszer olyan finom :) 

A helyiek nagyon aranyosak, kedvesek, segítőkészek, és elég lazák is. A szállásunkat például csak az első hét végén sikerült kifizetni, mert csak akkor került elő az a valaki, akinél fizetni lehetett. Aki a szobánkat kiadta, nála nem lehetett, a tulajdonos meg ugyan ott lakik az apartmanházban, mégse áll szóba a vendégekkel. Utolsó nap szerettük volna elintézni, hogy ne kelljen délelőtt 10-kor kijönni a szobából, mivel este 8-kor ment a gépünk, így aznap még szerettünk volna strandolni, és normálisan lefürödni a 26 órás út előtt. Meg is beszéltük, hogy rendben lesz, maradhatunk, ez 50 EUR-ba kerül. Mondtuk, hogy oké, de hasonlóan a szálláshoz, ezt se sikerült azonnal kifizetni. Indulás előtti napon délután mondja a kis mindenes csaj, akinél a szállást fizettük, meg aki takarít, hogy sorry, mégse maradhatunk, mert holnap mégis jön vendég a szobánkba. Hosszú sztori, a lényeg az, hogy a végén valamilyen furcsa oknál fogva mégse jöttek a szobánba, így maradhattunk. Az utolsó esténk persze telefonálgatással meg egyezkedéssel telt, és másnap reggel már fullra össze voltunk csomagolva, amikor reggel 9-kor kisütötték, hogy hát igazából mégis maradhatunk :) Nosza, gyorsan kikapkodtuk a fürdőruhát a bőröndből és irány Beau Vallon. Ennyire még sosem örültem annak, hogy strandolhatok :)

Délután szép kényelmesen kimentünk a reptérre, visszaadtuk az autónkat és irányt vettünk hazafelé. Most sokkal joban viseltük az utazást, talán azért, mert a repülőn is többet tudtunk aludni, plusz Abu Dhabi-ban volt egy nyolcórás várakozási időnk, aminek egy részét szintén alvással töltöttük.

Fáradtan, de mégis teljesen kipihenve, feltöltődve jöttünk haza. Mondhatom, életünk egyik legfantasztikusabb nyaralása volt ez, és ahogy egy kedves ismerősünk fogalmazott, ilyen gyönyörű helyen eddig még sosem jártunk.

Saturday, 18 March 2017 09:13

Új "családtag"

Written by

Néhány napja új családtagunk van, Alexa :) Nagyon okos már most, de még sok mindent kell tanulnia neki is, és nekünk is a gördülékeny együttműködésért.

Nem, Alexa nem kutya, és nem is cica, Alexa egy eszköz, amitől az okos lakás még okosabb lesz, segítségével hanggal vezérelhető egy csomó minden a lakásban.

Még néhány hete kezdte el Biyadhoo hangvezérlésre állítani a dolgokat a lakásban, először az iphone-os Siri hangasszisztens segítségével. Siri is tudott sok mindent, tök jól tudta le-föl kapcsolgatni a lámpákat, ki-be kapcsolni a tv-t, de ő alapvetően nem házvezérlésre való, így pl. csak akkor hallja meg az utasításokat, ha fél méternél közelebbről beszélünk hozzá. Alexa viszont pont erre van kitalálva, hogy messzebbről is vegye az utasításokat.

Remekül tudja a lámpákat kapcsolgatni, és ő már elboldogul a TV vezérlésével (csatornaváltás, hangerőszabályzás, ilyesmi), valamint az időjárásállomásból is tud adatokat kiszedni és a fűtést is tudja vezérelni. Meg tud még számtalan dolgot, amiről nem is tudunk, de majd szép lassan kikísérletezzük, vagyis Biyadhoo kikísérletezi, és megtanítja nekem :)

Pl. azt már tudjuk, hogy képes komplett időjárás-előrejelzéssel szolgálni, el tudja mondani a legfontosabb (amerikai) híreket, tud zenét lejátszani és szuperélethű madárcsicsergést ill. tengermorajlást tud produkálni :) 

Két hátránya van. Az egyik, hogy csak angolul tud, ami amúgy nem lenne baj, mert tudunk angolul mi is, de tanulni kell azt a kiejtést, amivel ő megérti, mit akarunk tőle. A másik pedig az, hogy nehezen, kisebb fajta bindzsizések árán lehet megtanítani neki, hogy ne az USÁ-ban érezze magát, hanem itt Budapesten :) Az időzónával nincs gond, de elég macerás volt beállítani neki, hogy ne a seattle-i időjárást mondja, Fahrenheitben, hanem az ittenit, Celsius-ban :)

Nagyon jópofa kis cucc, kíváncsi vagyok rá, hogy milyen funkcióit nem fedeztük még fel :) Csak még meg kell tanulnunk rendesen Alexául :)

Sunday, 09 April 2017 08:12

Végre tavasz van!

Written by

Az elmúlt két hét 12 napnyi folyamatos munkával telt, úgyhogy erre a hétvégére már "kicsit" elfáradtam. Többek közt ezért is örülök annyira, hogy végre szép idő van. Szépen összetakarítottam a teraszon, Biyadhoo pedig üzembe állította a sörpadot és a grillezőasztalt, és hamarosan nyárson sült, barbecue marinádos husit fog gyártani odakint :) A főzőcskézéshez jár egy finom, jéghideg fröccs, ebéd után pedig sóskaramella fagyit fogunk nassolni. Kell ennél tökéletesebb program vasárnapra? :)

Tuesday, 30 May 2017 08:10

A sokadik látogatás

Written by

Úgy tűnik, nem sikerült betartani a fogadalmamat, hogy legalább kéthetente egyszer írjak valamit :( Na de talán majd ezután :D

A mostani írásom apropója az, hogy az elmúlt néhány napot ismét Amsterdamban töltöttük, T-éknél. Már tizensokadjára jártunk ott, de még most is tudunk új dolgokat felfedezni. A mostani látogatásunk egyik fénypontja a nílusi ludakkal való találkozás a Vondelparkban. Erről és még néhány momentumról itt és itt találhattok képeket.

Na szóval az úgy volt, hogy éppen Biyadhoo születésnapján repültünk. Én már repültem a születésnapomon, még jó sok évvel ezelőtt, amikor anyukámtól azt kaptam ajándékba, hogy elutaztunk Izlandra, és éppen a születésnapomra esett az indulás napja, de Biyadhoo még sosem repült a születésnapján, így ez egy különös jelentőségű utazás volt. Ennek megfelelően nagyon szuper repülésünk volt.

Amsterdamban a szokásos programjaink voltak: sétáltunk, jöttünk-mentünk, és mivel most extrém meleg idő volt arrafelé, sok időt töltüttünk T-ék dachterasse-án, némi hűsítő sör, fagyi és vla társaságában :) Ezen kívül kétszer is meglátogattuk kedvenc helyünket, a Vondelparkot. Ez Amsterdam egyik - ha nem A - legnagyobb parkja, ahol a helyiek előszeretettel töltik a szabadidejüket. Van itt teaház, tejivó, gyerekeknek full ingyenes pancsolómedence, tavak, rétek, játszóterek, szóval minden, ami egy szabadban eltöltött délutánhoz kell. És persze sok-sok kacsa és nílusi lúd. A nílusi lúdnak az a különlegessége, hogy Európában Hollandián kívül nem nagyon található meg, mi viszont testközelből találkoztunk most velük: etettem őket, miközben Biyadhoo fényképezett, és levideóztuk, amint éppen nagyon mondják a magukét. Nagyon barátságos kis jószágok, és a hattyúkkal ellentétben sokkal kíméletesebben veszik el az ételt az ember kezéből. Az egyik még azt is megengedte, hogy míg evett a tenyeremből, addig egy fél másodpercre megsimogathassam a nyakát :) Nagyon puha, pelyhes tolla van, a nyakán legalábbis. Mivel vízi madár, a testén valószínűleg olajosabb lehet a tolla, bár ezt nem sikerült megtapasztalnom.

Egyik nap voltunk a Blue Amsterdam nevű kávézóban, ami egy pláza legtetején található, gyönyörű kilátással a városra. Ez is egy nagy kedvencünk, bár az igazi szerelem kétségkívül a Vondelpark.

Ahogy sétáltunk, különösen a belvárosi részen, azt figyeltem, hogy Amsterdam mennyire egy furcsa, pontosabban különleges hely. Mintha itt bárkiből lehetne bármi, mint Zootopiában :) De tényleg. Akármilyen furcsán is néz ki valaki, senki sem fogja tátott szájjal megbámulni, senkinek sem tűnik fel, ha egy fehér, sovány és egy fekete, testes férfi kézenfogva sétál a városban (igen, nekem feltűnt, mégpedig azért, mert egyből az jutott eszembe, hogy ez a két ember vajon hány méter séta után válna mindenféle zaklatás és mocskolódás áldozatává Budapesten),  senkit sem érdekel, hogy elég divatos vagy-e, elég sovány vagy-e, tökéletes-e a sminked, a ruhád, stb-stb. Úgy néz ki ez a város, mint ha itt mindenki azt csinálhatná, amit csak jólesik neki - nyilván a törvényes keretek között, mert ha nem, azonnal ott terem a rendőrség. Azonban amíg a törvényeket betartod, addig a világ legextravagánsabb embere is lehetsz, akkor sem fogsz megbontránkozást kelteni. 

Szeretem Amsterdamot, szuper kis város, de élni nem élnék ott. Nekem túl nagy a tömeg, és túl sűrűn vannak a házak, lakások, emberek. Látogatóba azonban mindig boldogan megyek, nagyon jó kikapcsolódás, és nagyon jó látni, hogy vannak helyek, ahol csak úgy vannak, csak úgy élnek ez emberek, anélkül, hogy lépten-nyomon belekötnének egymásba, vagy keresztbe raknának egymásnak.

D és T, köszönjük, hogy ismét ott lehettünk Nálatok, szuper jól éreztük magunkat!

 

Sunday, 04 June 2017 08:10

A napozásról - egy cikk margójára

Written by

Eddig még sosem reagáltam újságcikkekre, de most valahogy úgy érzem, hogy valamit kell reagálnom erre a cikkre

Kislány koromban, a '80-as években szó nem volt semmiféle UV sugárzásról, 5-6-7 éves koromban anyukám bekent valami faktormentes krémmel a Rómain, és olyan fekete voltam, mint a négergyerekek. Egyetlen árva darab anyajegy se volt rajtam, és soha nem égtem le. Ezzel szemben nézzetek meg most. Akinek több anyajegy van a bőrén, mint nekem, és aki nálam hajlamosabb a leégésre, az vagy hazudik, vagy festi magát.

1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa idején 7 éves voltam, így túl sok dologra nem emlékszem vissza, mindössze arra, hogy azon a nyáron Jaltára utaztunk volna nyaralni, de az atomrobbanás miatt maradtunk a jól bevált Rómainál. Aztán később, 1-2 év múlva sok-sok anyajegy jelent meg a bőrömön, amit akkor az orvosok - jogosan vagy sem, nem tudom - az atomsugárzás számlájára írtak.

Egy biztos. Ezt követően az én családom is tartotta, hogy 11 és 15 óra között tilos napra menni. A tiltott időszakban hófehér pólóban, napernyő alatt kellett létezni, megelőzendő a legkisebb leégést is.

Itt van ez a fentebb hivatkozott cikk, amelyik meg azt mondja, hogy valami okos ember szerint mégiscsak lehet a legnagyobb napsütésben napozni, mert a D-vitamin így meg úgy, ugyanakkor a bőrgyógyászok szerint a déli nap továbbra is tiltott.

Nem vagyok bőrgyógyász, így orvosi szempontból nem tudom megítélni, hogy mi az igazság, csak azt tutdom, amit eddig tapasztaltam, az ominózus csernobili katasztrófa utáni 30+ évben. Ha nem kened be magad, vagy nem megfelelő faktorszámú krémmel kened magad, akkor bizony leégsz, és (ezt bőrgyógyász mondta nekem) ez az, ami a lehető legveszélyesebb. Ezt én is tapasztaltam: volt, hogy a hátam rendesen megégett, a következő évben jelent is meg rajta jónéhány új anyajegy. Amióta viszont tudatosan (hála Biyadhoo-nak és az ő nagypapájának) megbízható minőségű, magas faktorszámú naptejet (egészen pontosan 15-ös vagy 20-as, extrém esetben 30-as Piz Buin-t) választok, azóta se új anyajegyeim nincsenek, se a régiek nem változnak, és le sem égek soha. Néhány évente részt veszek bőrgyógyászati szűrésen, és mindig mindent rendben találnak.

Amikor azt mondják, hogy a napozás ártalmas, akkor szerintem azt is hozzá kellene tenni, hogy megfeleő védelem nélkül ártalmas. Teszem azt, 30-as vagy 50-es faktorszámú naptej mellett semmi baja sem lesz az embernek, persze ehhez azt is tudni kell, hogy mennyi idő után kell újra bekenned magad ahhoz, hogy még minimálisan se égj le.

Egy szó mint száz, én ebből az egész napozás-mizériából azt szűrtem le, hogy amíg olyan naptejet használsz, ami mellett nem égsz meg, nem lesz piros a bőröd, addig nincsen baj. És nagyon figyelned kell a bőröd jelzéseire: ha úgy érzed, sok a nap, bizony be kell menni az árnyékba, még 50-es naptej mellett is. Ennek persze az olyan Hófehérkék esetében, mint én, az az ára, hogy sosem leszek igazán barna. Ennyit azonban megér a bőrünk egészsége, nem igaz? :)

Sunday, 25 June 2017 08:08

Ez már megint egy béna nyárnak néz ki...

Written by

..., már ami az időjárást illeti. Az elmúlt néhány hét kísértetiesen hasonlít egy pár évvel ezelőtti nyárra, amikor hétfőtől péntekig ragyogó napsütés, 35 fok, szombat-vasárnap pedig szakadó eső, vihar, és maximum 25 fok. Tegnap mondjuk még egész jó idő volt, de ma reggel is szakadt az eső, és úgy néz ki, 1-2 óra, és ismét szakadni fog. Miközben amúgy olyan meleg van, hogy élesíteni kell a légkondit, ha nem akarunk gutaütést kapni :) Éjszakára eddig még nem kapcsoltuk be idén, de úgy néz ki, mától ezen is változtatni fogunk, akkora a meleg.

Képzeljétek, még ebben a nehezen viselhető időben is erőt veszek magamon és tekerem a biciklit :) Pár hete Biyadhoo is elkezdte, ami egyrészt azért nagyon jó, mert Neki is jót tesz egy kis mozgás, másrészt pedig így én se sunnyogom el a heti öt tekerést, mert az milyen már, hogy csak ő bicajozik, én meg nem :D

Már 50 percet tekerek, kettes fokozaton - nem hangzik túl menőn, de az én nulla izmaimhoz mérten nem annyira rossz :) Nem állítom, hogy nem fáradok el, de hát végülis ezért csinálom :) A futók szokták mondani, hogy csak elindulni nehéz, utána már könnyen gyűlnek a kilométerek. Igaz ez rám is, ha legyűröm a lustaságot és felülök a biciklire, akkor már lenyomom simán az 50 percet. Jó lenne zárás alatt is rávenni magam, hogy ha nem is 50 percet, de azért 30-at tekerjek minden nap - hát, majd két hét múlva elmondom, hogy összejött-e :D

Tuesday, 11 July 2017 08:07

Csúszónap, strandolás, egyebek

Written by

Reflektálva az előző posztra: nem, nem jött össze - mármint a zárás alatti naponkénti tekerés. Az elmúlt két hétben összesen azt hiszem, kétszer sikerült felülni a biciklire. Na de majd ezután! Most már nincsen zárás, hazaérek időben, úgyhogy folytatódhat a tekerés :)

Ja meg a tollasozás. Szombaton vett Biyadhoo egy tollas-készletet, ki is találtuk, hogy le fogunk járni a kertbe tollasozni. Az első próbálkozás nem volt valami átütő siker: mivel közel egy éve, EGYÁLTALÁN, egyetlen métert se futottam, most kicsit nehézkesen ment a dolog. Na de fog ez még javulni, csak ne lenne ilyen hülye szél, és le lehetne menni megint.

Tegnap voltunk Aquaworld-ben. Jó dolog ez a csúszónap, így hétköznap tudtunk menni, amikor nem volt olyan eszméletlen tömeg. Így is voltak jópáran, de kellemes volt. Az idővel is mázlink volt, szép napsütés volt, és csak délutánra jöttek a felhők, amikor meg már amúgy is indulnunk kellett. 

Egyébként egy strandon annyira vicces figyelni az embereket, nekem legalábbis nagyon szórakoztató. Egynémely ember annyi marhaságot tud összehordani, amit nem lehet nem meghallani, amikor ott ücsörög tőled egy méterre a medencében, és éppen fennhangon magyarázza megdönthetetlen bölcsességeit. Meg amúgy az is nagyon jól megfigyelhető "élőben", amit mindig harsognak az újságok, hogy mennyi a sok túlsúlyos, elhízott ember. Az utcán sétálva ez annyira nem is tűnik fel, de egy strandon, ahol mindenki fürdőruhában van, ott azért eléggé látványos. Nyilván nem ismerem senki történetét, hogy miért olyan, amilyen, de tegnap nagyon sokkoló volt, amit láttam. Ezt az egészet most nem azért írom, hogy elítéljek bárkit is, hanem azért, mert meglepő volt, hogy a hatásvadászat miatt előszeretettel túlzó újságcikkek ebben a témában mennyire nem túloznak.

Ja és azt még nem is meséltem, Biyadhoo milyen szuper öntözőrendszert épített a teraszra :) Lehetett kapni a Lidlben csőrendszert, illetve egy időzítő berendezést, ebből rakott össze egy nagyon szuper kis cuccot. Nem kevés idő volt, mire beállította, hogy minden cserépbe és balkonládba éppen a megfelelő mennyiségű víz folyjon, de végül sikerült, és most már beavatkozás nélkül megy a locsolás minden reggel és este. Kivéve, amikor olyan vihar van, mint pl. tegnap volt, ilyenkor kikapcsoljuk a masinát.

 

Saturday, 15 July 2017 08:06

Azt hiszem, nekünk jövőre is nagyon jó lesz!

Written by

Amikor az idén csöveztünk Abu Dhabi-ban, meg amikor az eddigieknél lényegesen rosszabbul bírtuk a hosszú utazást, akkor határoztuk el, hogy a bankancslistánkon szereplő távoli célpontokat mihamarabb útba kell ejteni, még mielőtt teljesen megöregszünk és semennyire se fogjuk bírni a 24-30 órás, csövezéssel megspékelt utazásokat.

"Sajnos" elég sok ilyen célpont szerepel a listán, úgyhogy nincs könnyű dolgunk. Jövőre azonban kiszemeltük ezt a gyönyörű helyet, Phi Phi Island-et, Thaiföldön. Biyadhoo szokásának megfelelően már jó ideje nézegette a lehetőségeket, mígnem tegnapelőtt megtalálta a tutit. Nem csak Thaiföld volt a bankancslistánkon, hanem az Emirates légitársaság is, így most két legyet ütünk egy csapásra. Velük repülünk jövőre Phuketre, mégpedig innen Budapestről, dubaji átszállással, relatíve két kavicsért. Maga az út itt se lesz rövid, odafelé egy éjszakát Dubai-ban fogunk csövezni, egy másikat pedig el kell töltenünk Phuketen, mert mire odaér a gépünk, addigra késő este lesz, és nem lesz hajó Phi Phi-re. Viszont ha egyszer megérkezünk, akkor két hétig csak a lábunkat fogjuk lógatni: strandolunk, sznorkelezünk, és szokás szerint hódolunk a kulináris élvezeteknek.

Bejövősek ezek a keleti légitársaságok, az Etihadon is király módon éreztük magunkat, és az alapján, amit az Emirates-ről olvasni lehet, ott sem lesz rossz dolgunk. Már eleve, lesz megint mindkettőnknek egy-egy feladott poggyásza, amibe befér a sznoricucc, no meg az ellátás, az IFE... Jó lesz, na!

Van már egy szállásfoglalásunk is, de igazából ez még szerintem fog változni. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a másodiknak vagy harmadiknak lefoglalt szállás lesz a befutó, és végül mindig kiderül, hogy tökéletesen választottunk.

Így aztán most már nem csak a szeptemberben esedékes Abu Dhabi-ra, hanem Thaiföldre is elindult a visszaszámláló.

Monday, 21 August 2017 08:05

Egy mozgalmasabb időszak

Written by

Az elmúlt két hétvége eléggé mozgalmasra sikeredett az eddigi nyugalmasabb időszak után.

Múlt héten szombaton nagyon kedves barátaink jártak nálunk két gyermekükkel. A nagyobbik, a tízéves fiú teljesen le volt nyűgözve a lakásunkban található kütyüktől, később mesélte az anyukája, hogy otthon is Alexát szólongatja, hogy kapcsolja fel neki a konyhában a villanyt :) De a kicsi lány is nagyon jól érezte magát, ebédtől egészen késő estig itt voltak, beszélgettünk, a gyerekek filmet néztek, játszottak. És hihetetlen siker volt a kiflim is. Ebédhez előételnek készítettem, Biyadhoo pedig csinált hozzá fűszeres vajkrémet. Annyira bejött a társaságnak, hogy vacsorára kérték, süssek még egy adagot :D Ehhez pedig tojássalátát készített Biyadhoo, ami szintén országos sikernek bizonyult :) Ebédre egyébként ezt a finomságot készítettük krumplipürével, hát, ez is úgy elfogyott, mintha sose lett volna :D

A mostani hétvége meg egészen sűrű volt: szombaton a sógorom 50. születésnapi buliján voltunk, ahonnan valamikor hajnalban jöttünk haza. Zsíros- és tepertőkrémes kenyér party volt, nem is tudom, mennyi zsíros kenyeret sikerült megennem, de sokat, az biztos :D Egy idő után átalakult az esemény táncos bulivá, Biyadhoo-nak hála, nekünk való zenével :) Hosszú idő óta először táncoltam most, és eléggé be voltam rezelve, hogy hogyan fogja bírni a lábam az ugrabugrálást, de nem volt semmi baj, még csak meg se fájdult. Nagyon örültem neki :) 

Tegnap pedig a már fent említett barátaink jártak nálunk ismét, illetve D. és T. Hollandiából, a gyerekekkel. Ipari mennyiségű rántott húst és görög salátát készítettünk, ez is olyan étel, amivel nem lehet nagyot bukni :) Este próbáltunk tűzijátékot nézni, de idén nem sok látszott belőle a teraszunkról, úgyhogy inkább a gyerekek visszatértek a Tom&Jerry filmekhez, a felnőttek meg a beszélgetéshez, úgyhogy ez is egy jó kis este volt.

Jó dolog, amikor ennyi minden történik, de azért jól jön ma este már egy kis pihenés :)

Friday, 01 September 2017 08:04

Minden rosszban van valami jó

Written by

Tegnap lerobbant az autónk. De nem is akárhogy, elfolyt a hűtővíz, és hiába töltöttük utána, ahogy betöltöttük, azzal a lendülettel már folyt is ki alul, úgyhogy esélyünk se volt továbbmenni (és eljutni a találkozóra a bankárunkkal).

Telefonálgattunk jobbra-balra, hogy ki tudna elvontatni minket hazáig, ahonnan aztán újabb vontatással eljuthatott volna ma reggel az autó a szervizbe, aztán (hála a bankárunknak, akinél időközben lemondtam az időpontunkat) kiderült (persze tudtuk eddig is, csak nem jutott eszünkbe magunktól), hogy a bankszámlacsomagunkhoz tartozik egy éjjel-nappali asszisztencia szolgátatás, ami évente kétszer ingyenes autómentést is tartalmaz.

Nosza hívtam is a megfelelő telefonszámot. Néhány adat egyeztetése és a probléma illetve a helyszín megadása után visszahívást ígért az ügyintéző a megoldással. Nem telt bele tíz perc, már hívott is, hogy szerzett nekünk autómentőt, aki 45 percen belül jön, és erről küldött SMS megerősítést is. Innen kezdve már csak várni kellett.

Egy idő után jelentkezett maga az autómentő, hogy sajnos a forgalom olyan nagy, hogy nem fog ideérni 45 perc alatt, várhatóan negyed órát késik. Teljesen meg voltam hatódva, hogy milyen rendes, hogy szólt. Valóban akkorra ért oda, amikor mondta, szépen föltette a kisautót az övére, és indulás. Ővele jobban is jártunk, mert eleve a szervizbe vitte be a kocsit, ahol így ma reggel már neki is tudtak állni kideríteni, mi a hiba. Ha szerencsénk van, még ma készen lesz, de lehet, hogy csak hétfőn.

Azért mondom, hogy minden rosszban van valami jó, mert ennek az esetnek a kapcsán most kipróbálhattuk, milyen is ez az asszisztencia szolgáltatás, és mondhatom, nagyon szuper. Gyorsak, korrektek, pontosak és szolgálatkészek, úgyhogy nagy-nagy piros pont jár az Erste Banknak ismét! :) Ennek a szolgáltatásnak még része az is, hogy ha elromlik itthon valami háztartasi gép, akkor szintén díjmentesen intéznek nekünk szerelőt, aki házhoz jön, és megjavítja az elromlott gépet, azt hiszem, ezt is évente két alkalommal.

Ja, és ma délelőtt még jött tőlük egy sms, hogy 1-től 10-ig terjedő skálán értékeljem az ügyintézést, és ha gondolom, szívesen fogadnak szöveges visszajelzést is. Természetesen megkapták a 10-est :)

Erre az évre van még egy dobásunk, de őszintén remélem, hogy azt nem kell majd kihasználni :)

Sunday, 10 September 2017 08:03

Az iPhone első olyan újítása, ami jobb lenne, ha nem lenne

Written by

Már kicsivel több mint másfél éve van iPhone-unk, és eddig még soha semmi bajunk nem volt vele, most viszont hoztak egy eléggé bosszantó újítást. Persze némi sufnituninggal orvosolható ez is, de nem annyira szép.

Az van ugyanis, hogy a 11-es OS-ben megváltoztathatatlanul beállították, hogy a gyári email alkalmazás a háttérben csak akkor frissíti magát, ha a telefon wifin és töltőn van - mondván, ez így energiatakarékos - vagyis többé nem támogatja az app a push funkciót. Ezzel persze az email alkalmazás éppen a fő funkcióját veszíti el, ami ugye az lenne, hogy bárhol vagy, értesülsz róla, ha leveled jött. Ez most csak akkor történik meg, ha külön kinyitott az appot és ráfrissítéesz a levelekre, vagy ha otthon / az irodában ülsz és töltőn plusz wifin van a telefon.

Vannak persze más email kliensek, amiket fel lehet telepíteni, és ezek továbbra is támogatják a push funkciót. Látszólag ez meg is oldaná minden problémánkat és felesleges lenne akár egyetlen sort is írni róla, DE: mi a saját domain-ünkből levelezünk és használunk digitális aláírást a leveleinkhez. Ezt a funkciót viszont kizárólag az Apple saját email kliense támogatja, a többi, akár fizetős, akár ingyenes alkalmazás nem - legalábbis Biyadhoo-val mi még nem találtunk olyat, ami támogatná.

És akkor itt jön a sufnituning: a bejövő levelekre használom a Sparkot, ami kiválóan tudja a push-t, de ha én akarok emailt írni telefonról, és azt is akarom, hogy legyen benne digitális aláírás, akkor pedig az iPhone saját email klienséből írom. Nem túl szép, ámde működik. Szerencsére a 11-es OS egy olyan újítást is tartalmaz, aminek a nevét ugyan nem tudom, de a korábbi OS-ekhez képest jelentősen takarékosabban bánik a tárhellyel. Így aztán nem akkora probléma, hogy egy dologhoz két különböző appot kell használni.

Ezt az apró kis kellemetlenséget leszámítva persze továbbra is imádom az iPhone-omat és nem adnám oda semmiért. Bízom benne, hogy amikor az iOS 11 már nem csak Beta verzióban lesz elérhető, akkor elsöpri ezt az energiatakarékos funkciót a népharag, és visszaállítják a push támogatását :)

Saturday, 16 September 2017 08:02

Most már mindjárt :)

Written by

Igen-igen, már csak egy árva kis munkanapocska, aztán megyünk a kikerekedő őszből a naaagy naaagy nyárba :D A melegre vélhetően nem lesz panaszunk Abu Dhabi-ban, mert ahogy egy ott élő légiutaskísérőtől (akivel egyébként teljesen véletlenül találkoztunk az Abu Dhabi - Brüsszel járatunkon) megtudtuk, ilyenkor ott nem ritka a 45-50 fokos hőmérséklet sem. Sebaj, legalább nem kell sok ruha a bőröndbe, és sok időt tölthetünk a tengerben vagy a medencében hűsölve :)

Az Emirátusok egyébként egy elég fura hely, több szempontból is, de most elsősorban az időjárásra gondolok. A brutálisan forró sivatag kellős közepén található, mégis, valahogy elviselhetőbb ott az időjárás, mint idehaza, amikor harmadfokú hőségriadó van. Talán azért, mert nagyon száraz ott a levegő, vagy azért, mert még a tömegközlekedés megállóhelyei is légkondicionáltak (igen, még a buszmegállókban is van légkondicionált várófülke), nem is akárhogy, de tényleg meglepően jól lehet ott bírni a meleget. És ők aztán tesznek magasról arra, hogy egy helyiséget a külső hőmérsékletnél maximum 8 fokkal kell hidegebbre hűteni (mármint hogy ez az egészséges), szerintem a különbség legalább 15-20 fok, valahogy mégse kap tüdőgyulladást senki :)

A hazautazás napját viszont a szokásosnál is kevésbé várom, ugyanis ahogy hazaérünk, máris kezdődik a negyedéves zárás, ami nem kimondottan a kedvenc 10 napom lesz :) De megoldom most is, legalább olyan jól, mint az előzőeket :D

Sunday, 01 October 2017 07:32

Ááábu Dááábi :-)

Written by

Hát, ez a nyaralás is gyorsan elmúlt. De amilyen gyorsan eltelt, legalább annyira szuper is volt.

A repülés ismét nagyon rendben volt, na meg előtte ettünk némi sajtos rolót a MasterCard váróban :) Egy izgalom volt csupán, mégpedig az, hogy Dubaiban a reptéren elérjük-e a 20.30-kor induló buszt. Ha ugyanis erről lekésünk, a következő busz 21.30-kor megy, ami azért rossz, mert niután bejutunk a városba, vár még ránk egy több mint másfél órás buszozás Abu Dhabi-ba, illetve egy kis taxizás a szállásunkig.

Szerencsére flottul ment minden, 20.27-kor felszálltunk a buszra, ami pontosan 20.30-kor el is indult. Hihetetlen egyébként, annyira tökéletesen pontosan indulnak itt a járművek, hogy arra senki sem apellálhat, hogy á, biztos késik pár percet a busz és akkor elérem. Nem, nem késik. Egyáltalán. Egy percet sem.

Már elmúlt éjfél, mire a szállodánkba értünk, mert Abu Dhabi-ban a buszállomásnál még kellett vennünk vacsorát és innivalót. A bejelentkezés nagyon gyorsan ment, ilyen udvarias, mármár alázatos recepcióssal még életemben nem találkoztam, mint aki kiadta a szobánkat. Annak ellenére, hogy már éjszaka volt, és már 14 órától kezdve elfoglahattuk volna a szobánkat, volt valami gond, valami még nem volt teljesen készen a szobánkban. A recepciós kb. 15-ször kért elnézést ezért, és mintegy kárpótlásul adott nekünk +2 óra late check out-ot, vagyis a hazautazásunk napján nem kellett délben elhagyni a szobánkat, csak délután 2-kor (ami nekünk pont tökéletes volt a hazautazásunkhoz), továbbá mindketten kaptunk egy hatalmas pohár, jéghideg, frissen facsart narancslevet, ami nagyon jól esett, tekintve, hogy még éjnek évadján is 33-34 fok van kint az utcán (az épületek és járművek kivétel nélkül légkondicionáltak).

Már ettől a bánásmódtól, amit eddig láttunk, teljesen el voltunk ragadtatva, de lelkesedésünk csak tovább fokozódott, amikor megláttuk a szobánkat. Hatalmas szoba, óriási franciaágy, minibár, eszméletlen nagy fürdőszoba, márvánnyal burkolva, külön fürdőkád és zuhanyfülke, fejenként vagy 3 féle törölköző. A szobánk terasza az emír palotájára valamint az Emirates Palace szállodára nézett, mindkettő gyönyörű, monumentális épület, és éjszaka különösen csodás, mert színváltós fényekkel van megvilágítva.

A liftek is gyönyörűek, ezt már érkezéskor megfigyeltük. A négy liftből kettő panorámalift, ezekkel nagyon nagy élmény felmenni a 21-dik emeletre, majd lejönni onnan. Pechünkre a szobánk a harmadik emeleten volt, így csak egyszer jutottam fel a 21-dikre, amikor éppen nem volt senki rajtam kívül a liftben. Ezt az utazásomat persze le is videóztam :)

Álmélkodásunkat másnap folytattuk, több okból is. Meglepve tapasztaltuk, hogy a szállodai személyzet minden egyes tagja hangosan előre köszön, mosolyog, megkérdezi, hogy vagyunk, stb. No hát aztán a reggeli.... Fel sem tudom sorolni, mennyi féle étel volt. Négyféle üdítő, rengeteg féle péksütemény, amerikai palacsinta, gofri, főtt tojás, lágytojás, tükörtojás, rántotta, sült csirkekolbász, grillezett paradicsom, felvágottak, sajtok, joghurtok, valamilyen tésztás ill. valamilyen rizses meleg étel, számtalan féle müzli, vaj, lekvár méz, gyümölcs, tea, kávé.... Esélyünk se volt végigenni mindent. Viszont minden reggel jól telekajáltuk magunkat, így napközben már kevesebb ennivaló kellett. Víz viszont annál több. Ezen az éghajlaton 3-4 liter víz simán lecsúszik egy nap.

Reggeli után elmentünk még boltba, mert semmi innivalónk nem volt, csak az a két félliteres víz, amit a szobába minden nap betesznek a takarítók. Így első nap elég későn értünk le a strandra, ennek megfelelően vadászni kellett két egymás melletti szabad napozóágyat. Ebből tanulva, a következő naptól kezdve Biyadhoo minden reggel 7 órakor már lent volt és letette a törölközőinket két napágyra. Pontosabban azokat a törölközőket, amiket a szállodától kaptunk - a strand kijáratánál ugyanis ipari mennyiségben állnak a frissen mosott strandtörölközők, amik ingyenesen járnak mindenkinek.

A medence hatalmas és gyönyörű, tiszta, a vizét pedig HŰTIK, úgy 31 fokosra. Ami nagyon meglepő volt, hogy a víznek egyáltalán nem volt az a szokásos, klóros medence szaga, teljesen szagtalan, tiszta víz volt. A tengerpart is egy karnyújtásnyira van, tekintve, hogy tengerparti szállodában laktunk :) A tenger egyébként úgy 34-35 fokos, olyan meleg, mint itthon a fürdővíz. Viszont legnagyobb sajnálatunkra több ízben is kitették a lila zászlót, ami veszélyes tengeri élőlényekre (jelen esetben medúzákra) figyelmeztet, így igyekeztünk óvatosan, és nem túl hosszú ideig fürdeni a tengerben. 

Nagyon nagy nyugalom volt, mert nem igazán voltak gyerekek, tekintve, hogy iskolaidőben voltunk. Viszont két napon keresztül nagyon sok helyi volt ott, gyerekekkel, mert most volt az iszlám újév, amit a legtöbben strandolással ünnepeltek, és a szállodánk strandját díj ellenében külsősök is használhatják. Ez a két nap kicsit zajosabb volt, de egy-két esettől eltekintve, nem igazán zavartak mimnket a helyiek sem.

Második vagy harmadik napon megismerkedtünk egy német házaspárral, ők szólítottak meg minket. Mint kiderült, nem igazán tudnak angolul, úgyhogy én voltam a némettudásomra hagyatkozva, ami, lássuk be, igencsak megcsappant az elmúlt évek alatt. Borzasztó nehezemre esett egy épkézláb mondatot kinyögni németül, miközben amúgy mindent értettem, amit ők mondtak. Szerencsére több alkalommal is beszélgettünk, így a végére már jobban belejöttem, de tisztán látszik, hogy irdatlan sokat felejtettem :(

A kertben nagyon sok madár volt, ráadásul volt egy helyi fazon (elképesztően gazdag, és elég nagy ember lehet, mert a személyzet kezét-lábát összetörve ugrálta körül folyamattosan), aki kenyérrel etette őket, így volt alkalmunk gyönyörködni bennük. No és volt egy "céges" macska is, nagyon barátságos kis jószág volt. Hamar megtalált minket magának, minden nap eltöltött nálunk egy kis időt a medenceparton. Természetesen az allergiám a tengeri levegő hatására nem jött ki, úgyhogy kedvemre vegzálhattam szegény jószágot :)

Olyan eszméletlen hőség van ilyenkor az Emirátusokban, hogy napközben ki se tettük a lábunkat a szállodából, csak esténként mentünk el sétálni illetve bevásárolni. Egy Waitrose nevű áruházlánc egyik boltja ott volt tőlünk 7-8 perc sétára, illetve a sétatávolságra levő dolgokat, mint pl. az emír palotája, annak bejárata, és az előtte levő, éjszaka színesen világító szökőkút, is megnéztük.  Itt már az is élmény, ha az ember sétál az utcán a hatalmas, tiszta, fényes, csupa üveg felhőkarcolók között. A szállodánk szerencsére olyan jó helyen volt, hogy vagy a szobánkból, vagy pedig a kertbőll ill. a vízpartról láthattuk Abu Dhabi szinte összes nevezetességét (leszámítva a nagymecsetet, az nagyon messze volt).

Utolsó előtti napon megismerkedtünk egy másik magyar házaspárral, Ágival és Tamással, akik a tizedik házassági évfordulójukat ünnepelték meg ezzel az utazással. Olyan jól összemelegedtünk, hogy estére áthívtak bennünket magukhoz beszélgetni és rumos kólázni :) Ennek az lett az eredménye, hogy utolsó este az addig megszokott 9 óra helyett éjfél után feküdtünk le, és másnap olyan fejfájással ébredtem, hogy azt se tudtam, merre van előre. Szerencsére a reggeli jót tett, és a late checout-unknak hála, egész délelőtt tudtunk még strandolni.

Nagyon szomorú voltam, hogy haza kellett jönni. Szerintem minden nyaralás után azt írom, hogy ilyen jól még sosem éreztem magam, és jelen esetben ez halmoozottan igaz. Ilyen gyönyörű szállodában talán még sosem voltunk, ötcsillagos szállodában meg egyáltalán nem nyaraltunk, és a környezetet is maximum a Maldív vagy a Seychelles múlhatja felül.

A hazaúton sem volt semmi probléma, leszámítva, hogy a reptéren az átvilágítást követően a biztonságiak elvették a kedvenc hosszabbítónkat, ami már bejárta velünk a fél világot, arra hivatkozva, hogy 1 méternél hosszabb a kábele, ami valami furcsa oknál fogva szerintük veszélyes a repülésre. :(

Igazi passzív pihenéssel telt ez az egy hét, és ha tehetném, már holnap indulnék vissza. Holnapután mondjuk megy egy Wizz Air gép Dubaiba, valahogy fel kéne jutni rá, és be kéne csempészni magunkat a 309-es szobába a Rotanában :) Sokkal jobb lenne, mint itthon, a hideg őszben zárni :D :D

Sunday, 03 December 2017 08:24

Két hónap után újra itt

Written by

Most nézem csak, hogy már két hónapja nem írtam semmit, úgyhogy ideje pótolni. Lássuk csak, mi minden történt ez idő alatt.

Egy kicsit megkavartuk a márciusi nyaralásunkat, mert nem csak Phi Phi-n fogjuk tölteni az időnket, hanem egy hetet eltöltünk Phuket-en is, így két legyet, vagyis szigetet ütünk egy csapásra. Biyadhoo ismét nagyon szuper szállásokat talált, úgyhogy nem opció, hogy ne érezzük jól magunkat :)

Vettünk Wizz-jegyet Eindhovenbe, januárban megyünk egy kisebb társasággal egy egynapos kirándulásra. 

Aztán lecseréltük az erősítőnket, ami már kb 9 éves volt. Egy Denont vettünk helyette, ami már kezeli az Atmos-t is, így igazából venni kellett hozzá még két kicsi hangfalat, amit közvetlenül a mennyezet alá kellett felszerelni. És hát a hangja... A beállítás úgy működik, hogy van hozzá egy segédprogram, aminek meg kell adni, hogy milyen és hány darab hangfalat kötsz az erősítőre, utána be kell kötni a beállító mikrofont, és a program megmondja, hogy hová, hogyan helyezd el. Ezek után szépen magának bemér mindent, és durván 15 perc alatt kész is a beállítás. A korábbi erősítőnél a mélynyomó hangja nagyon idegesített, itt viszont nagyon kis kellemes, egyáltalán nem dübörög túlságosan. Az Atmos-ban hallgatható zenék, filmek meg a megtestesült gyönyörűség. Pedig nekem aztán igazán bot fülem van, de ez a cucc nagyon tetszik :)

A szervereinkkel is ügyködött egy keveset Biyadhoo. Az egyiket, ami már baromi hangos volt, lecserélte egy Raspberry Pi-re, illetve az Alexa vezérléséhez használt Android TV helyett is már egy Banana Pi dolgozik - stabilabb is és Alexát is felgyorsította.

Le kellett már cserélni az autónkon a gumikat, így négy év után :) Ismét egy négyévszakosat választottunk, a Vredestein Quatrac 5 lett a befutó, ami nagyon jó teszteredményekkel büszkélkedhet. Az alig két hetes gumival a remek minőségű budapesti utakon sikerült közelebbi ismeretséget kötni egy, az úton heverő tégla- vagy betondarabbal, amitől a guminak szerencsére semmi baja sem lett, de a vasfelninek (!) annyi. A gumis, aki a felnit cserélte, ő is azt mondta, hogy nagyon jó választás volt a Vredestein :)

És szintén közel négy év után, új szemüveget csináltattam. Ilyen nehezen még sosem sikerült keretet választani. Manapság olyan hülye szemüveg divat van, hogy a divatos keretek közül (ami az üzlet kínálatának 95%-át fedi le) egyik borzasztóbban néz ki rajtam, mint a másik. Végül az eladó kétségbeesésében már mondta, hogy akkor nézzük meg a férfi kereteket, hátha ott akad nekem való. Akadt is, de azzal meg az volt a gond, hogy nem lehetett volna elég vékonyra csiszolni bele a lencsét. Végül valahonnan a fiók mélyéről előkerített az eladó egy másik keretet, amibe lehet vékony lencsét rakni, és még tetszett is, úgyhogy közel egy órás szenvedés után sikerült megrendelni a szemüveget :) Most nagyon boldog vagyok vele, remekül látok, és tegnap kipróbáltam a fényre sötétedő funkcióját is, egészen sötét szürke lett a lencse, úgyhogy nagyon szuper :)

Azt hiszem, más említésre méltó nem történt :)

Monday, 01 January 2018 06:07

BUEK 2018

Written by

BUEK mindenkinek,

Itt vannak az új hírek:

Amsterdam májusban. 

2017 05 26 12 21 27 340

 Az idei karácsonyfa is jól sikerült. Szegény régi fánk - 13 éves volt - kiszolgált, így megleptük magunkat egy szép, új fával.

kariha2018

Emlékeztek még? Márciusban Phuket és PhiPhi. Az volt a terv, hogy PhiPhi szigetén töltjük el a két hetet, természetesen ez is változott. Hogy miért? találtam egy gyönyörű beachet:

freedom

Ez a Freedom Beach. Egyszerűen gyönyörű. És, persze találltam Phuketen egy nagyon frankó szállást is:

coconut

Nah itt leszünk egy hetet, utána csónakázunk át Phi Phi szigetére, ahol a második hetet töltjük el. Jó lesz ez:)

Közben azért a lakásban is alakulnak a dolgok: lecseréltük a régi erősítőnket egy Denon 1300-as spotifyos, Dolby Atmos-szal rendelkező készülékre, beszereztem a két plusz plafonsugárzót hozzá, és fantasztikus lett.

Lecseréltük a routert is, egy ASUS RT-AC87-re esett a választás. Elég komoly tudás, és azóta nincs gond itthon.

asusrtac87

 

Sajnos rossz hír is jutott év végére és év elejére is. :( Kedvenc anyósom testvére hagyott itt minket év végén, ma reggel pedig az egyik apósom tette ugyanezt:( Tudom, ez az élet rendje, de azért kicsit tumaccs volt ez így:((

 

Persze, jó hír is maradt a végére :)

 

eztazokra2018

 

 

 

Friday, 15 September 2017 05:07

Abu Dhabi

Written by

Hazajöttünk. Nem volt nagy kedvünk hozzá.

IMG 0719

 Fantasztikus nyaralás volt. Kezdődött egy szuper repüléssel.

Természetesen Cukikacsusz is jött velünk, sőt már saját ülése is van a repülőn:

IMG 1777

Aztán egy fantasztikus szálloda.

IMG 0726

 

IMG 0732

 

IMG 0734

 

IMG 0737

Ez egy öt csillagos luxus szálloda, név szerint a Khalidya Palace Rayhaan by Rotana. Mondhatni, hogy aprópénzért vettük - 160000 Ft - két főre, egy hétre reggelivel.

A reggeli megér egy külön fejezetet. Ilyen választékot azt hiszem, csak a Maldív szigeteken láttunk. Nem fogom felsorolni, mi minden van, de érjétek be azzal, hogy nem bírtuk végigenni a kínálatot egy hét alatt...

IMG 1840

 

IMG 1841

 

IMG 1843

A tenger olyan 34-35 fokos,

P1010343

A medencét hűtik, így az csak 31:))

P1010360

Vendéglátás terén UAE verhetetlen. Tisztaság, profi kiszolgálás, nagyon kellemes környezet, sok növény.

Quickshot(23)

Idén már második alkalommal látogattunk el ide, de jövőre a kisnyaralás ismét UAE lesz. Bejött ez az ország. Búcsúzoul itt egy kép Kingáról és az emír palotájának a bejáratáról.

 Quickshot(21)

Friday, 15 September 2017 05:07

Most elköszönünk:)

Written by

Time is over.:) Vagyis 4 nap és indulunk. Hova is?

IMG 1745

 

 Hát ide. Pontosabban Abu Dhabiba. 2016-ban voltunk DUbaiban és annyire tetszett, hogy elhatároztuk Filitheyoval, hogy végigjárjuk UAE-t. 7 emírség, most jön a második. Ingyenes wizz jegy, 5*-os szálloda reggelivel, private beach-csel, és minden egyéb finomsággal. Summa summárum: keddtől ne keressetek. Pihenünk. Legyetek rosszak! Legközelebb 27-én leszünk.

Wednesday, 23 August 2017 05:07

Történt pár dolog az elmúlt időszakban :)

Written by

Kezdődött a Sógorom 50. szülinapjával.

IMG 1743

Majd jöttek nagyon kedves barátaink Amsterdamból és innen Csillaghegyről is. Ennek örömére rántott hús party volt. Filitheyo készített isteni görögsalit, panírozta a husit, én meg sütöttem.

rantott

Országos siker lett:) Ahogy elnéztem, mindenki jól érezte magát, remekül telt el a  nap. Amsterdami barátaink itt aludtak nálunk, még tudtunk egy kicsit beszélgetni is.

Mi közben készülünk egy kis pihenésre. Becsekkoltunk a járatunkra, még egy fodrász szept 18-án, és 19-én ismét jöna pihenés:)

IMG 1745

Jah, és ezt még sztem nem mutattam: Emirates törzsutasok lettünk:

IMG 1702

Ami még hátravan: ezen a héten szombaton jönnek Anyósomék és lesz egy kis névnapi ünneplés. Jó lesz, nah!

 

Thursday, 13 July 2017 05:07

Szeptember és március

Written by

 

Lassan itt a szeptember és újra útra kelünk....

khalid

Abu Dhabi a cél, ott is az öt csillagos Khalidiya Palace Rayhaan by Rotana. Ide wizzel utazunk, ingyen van:) Bőséges reggeli, és kiváló szolgáltatás vár minket:)

Ma izgalmas napunk volt. Több hónapja nézegetem a légitársaságok, azon belül is az Emirates ajánlatait jövő évre.

Ide vágyunk:

phi phi 

Ugye hogy gyönyörű? Nah, ma már nem vártunk tovább. A csillagok is a helyükön voltak, az Emirates foglalási rendszere pedig adott márciusra egy olyan árat, amire nem lehetett nemet mondani. 

Egész konkrétan 263200.- Ft volt kettőnknek oda-vissza Budapestről az Emirates járatával.

Ilyen kis aranyossal:

777

Az övék a világ legjobb fedélzeti szórakoztató rendszere, és persze - akárcsak az Etihad - ők is benne vannak az első 10-ben. 2017-ben a negyedikek voltak a Skytrax listáján.

A mentrend is egész baráti:

budhkt2

A szállás sem rossz, a Phi Phi Andman Legacy Resortban szállunk meg:

andaman 

andaman2

Mindezt 220000.- ért, 2 hétre, 2 főre, reggelivel. Nem rossz ár.

Ma este ünnepelünk. Thaiföld nagyon régóta a bakancslistánkon van. Most úgy néz ki sikerült. Örülés van, nah!

 

Tuesday, 27 March 2012 18:24

2018

Written by
2018. január 321 BUD EIN
2018. január 321 EIN BUD
2018. marcius
773ER BUD DXB
2018. marcius
773ER DXB HKT
2018. marcius
773ER HKT DXB
2018. marcius
773ER DXB BUD
2017. majus 320 BUD AMS
2017. majus 320 AMS BUD
2018. január 321 BUD BCN
2018. január 321 BCN BUD
Tuesday, 27 March 2012 18:24

2018

Written by
2018. január 320 BUD EIN
2018. január 320 EIN BUD
2018. marcius
773ER BUD DXB
2018. marcius
773ER DXB HKT
2018. marcius
773ER HKT DXB
2018. marcius
773ER DXB BUD
2017. majus 320 BUD AMS
2017. majus 320 AMS BUD
2018. január 321 BUD BCN
2018. január 321 BCN BUD
Thursday, 29 June 2017 05:07

Amsterdam és utána....

Written by

Ismét itt!

Amsterdam, mint olyan nagy kedvenc nálunk. Elég sokszor járunk arra, meglátogatjuk a barátainkat és persze élvezzük a kikapcsolódást.

2017 05 26 12 21 27 340

Ez a Blue Amsterdam, egy fantasztikus kávézó, ahonnan remek kilátás nyílik egyész Amsterdamra.

2017 05 29 13 57 11 414

Másik kedvencünk a Blaue Teahaus, ahol a nevével ellentétben árulnak mindent:) Igen, még alkoholt is. Ez egyébként egy Vondelpark nevű helyen található, kb. mint itthon a városliget.

2017 05 29 15 35 41 378

 

És persze a legújabb kedvenceink, a nílusi ludak. Fantasztikus jószágok, és amint látszik az ember kezéből esznek.

Jah, és most már megoldódott az utazás is: az Easyjettel repültünk, feleanniyért mint a KLM-mel és uyganoda SChipolra.

hazaértünk és elkezdtem a terasz önötző rendszerének az elkészítését:

IMG 1666

 

Ez az eszköz vezérli, hogy mikor, mennyi vizet kapjanak a növények. Kényelmes, nincs gond vele. Az első hétben kellett odafigyelni, de mostanra már be van állítva.

Gyönyörű lett a terasz:)

rose

Most pedig jön Filitheyonak a zárás, utána pedig egy kis aktív pihenés jön, de erről majd később:)

És persze, nem lenne teljes az élvezet, ha nem lenne ez itt:)

IMG 1682

 

 

Saturday, 08 April 2017 09:00

Hogyan építsünk okos otthont olcsón?

Written by

Nem is túl bonyolult. Nézzük mire van szükséged:

2

 A szórakoztató rendszer vezérléséhez egy Harmony HUB nevű Logitech termék kell. A lakásban a hangvezérléshez kell az Amazon Echo. A kereskedelmi forgalomban /OBI stb./ kapható távirányítós dugaljak kezeléséhez pedig a Broadlink RM PRO. Ha távolról is akarod használni, akkor iphoneon Siri tud segíteni.

Két irányban indulunk el:

Kezdjük Sirivel. Kell egy akármilyen kis számítógép - én egy C2D-t használok 6Gb rammal - amire feltesszük a homebridge programot. Ez emulálja az Iphonenak a homekitet. Ehhez vannak különböző skillek, nekünk a homebridge-harmony a homebridge netatmo és a homegridge broadlink http kell. /A netatmo felel a fűtés vezérléséért, ez opciós, mert nem olcsó egy ilyen termosztát/ A  Broadlinkre felkonfiguráljuk a 433-as és az infra eszközöket. Ezek után szükségünk lesz a tabletre, meg kell vásárolni egy RM plugin nevű appot /~1600FT/, amely kommunikálni tud a broadlinkkel, méghozzá http formulában. Ezeket kiolvasva kell konfigurálni a serveren a homebridge gyökerében levő config.json állományt. A homebridge natív módon kezeli a netatmot és a harmonyt is, oda nem kell semmi kiegészítő. Szükség lesz még egy Apple TV-re /gen3, vagy gen4/ ugyanazon az accounton kell lennie, ahol az iphone. Így valósul meg a remote, vagyis pl. a fűtést egy mozdulattal tudod konfigolni a kocsiból hazafelé. /Hey Siri! Set home temperature 24/

s l1600

A fenti kis eszköz egy relay. 12V ról táplálkozik és bármit tud kapcsolni. 500 Ft ért rendelhető ebayről darabja. 10A 250V a maximum, a broadlinkhez korlátlanul kapcsolható. Ha a garázsajtódon pl. van kábeles kapcsolat, akkor ezt rákötve Siri vel tudod vezérelttetni a kaput.

Nézzük most a másik irányt, ami Alexa, vagyis az Amazon Echo .

Ez az eszköz natív módban kezel rengeteg mindent, ezernyi skill van hozzá, feltelepíted és máris üzemel. Az egyetlen probléma itt is a broadlink által vezérelt eszközök. Pontosabban nem probléma, hiszen az androidon futó RM pluginnek van egy Alexa bridge is. Ebben kell kiválasztanod, hogy Alexa hogyan és miként kezelje a Broadlinkre rákapcsolt eszközöket. A program egyszerű, bárki különösebb tudás nélkül be tudja konfigurálni.

Alexa remekül kezeli a Harmonyn keresztül a Tv-t, Az infrán keresztül a klímát / itt csak ki és bekapcsolás, illetve hőmérséklet növelés-csökkentés a lehetőség/ valamint natív módban kommunikál  a Netatmo termosztáttal és az időjárás állomással is. 

Miért kell Alexa, ha egyszer ott van SIRI a telefonban, vetődik fel a kérdés. Siri csak fél méterről fogad el utasítást, nehézkesen ért meg dolgokat. Alexa akár 10m-ről is hibátlanul végzi ugyanezt.

 

Wednesday, 01 March 2017 10:27

Seychelles után....

Written by

Letelt sajnos.....

7IMG 0183

Ilyen csodálatos helyen pihentünk Filitheyoval.

 De kezdjük az elején. Csodás repülőutunk volt, Budapestről Brüsszelbe, majd Abu Dhabi és Seychelles. A végére már elfáradtunk rendesen. Nagyjából 24 óra utazás után megérkeztünka földi paradicsomba.

88IMG 0098

Egyszerűen csodálatos. A víz kristálytiszta és meleg. Körbejártuk a szigetet autóval, gyönyörű tájakon jártunk. Nézzétek csak:

118IMG 0158

176IMG 0141

231IMG 0103

Rengeteg finomabbnál-finomabb ételt készítettünk, főleg marhából természetesen, ami itt kb. holland minőségű. Természetesen, a lényeg ami miatt ezt a szigetet választottuk, az az, hogy 10 évvel ezelőtt a nászutunk szintén egy Indiai óceánon levő szigetcsoporton - nevezetesen a Maldív - volt. Erre az eseményre itthonról a  kedvenc Sauskánkat vittük magunkkal és fogyasztottuk el egy remek vacsora kíséretében. 

Február 14-én pedig elmentünk a világ egyik legszebb víz alatti paradicsomába, St Anne Marine parkba:

Ilyeneket lehet látni ott....

P1010267 

Gyorsan eltel a két hét sajnos, egy kellemes repülés után megint itthon vagyunk és kezdődik a hét itthon.

Jah, és a kedvenc képem:

P1010105

 

Sunday, 01 January 2017 10:27

Seychelles előtt....

Written by

Elérkezett az utolsó hét.....

Seychelles Holiday Anse Royale

Február 6-án elindulunk erre a fantasztikus szigetre, megünnepelni a 10 éves házassági évfordulónkat. Elkezdődött a készülődés:

IMG 1231

Bőröndök, bőrönd címkék, békatalp, szemüveg, búvárruha, stb. Van egy egész csinos kis listánk, hogy mit kell bepakolnji ahhoz, hogy ne érjen meglepetés:) nagyjűból 24 óra lesz maga az utazás, 2 átszállással. Brüsszelben az első, majd Abu Dhabiban a második. Egy öt csillagos légitársasággal utazunk - nevezetesen az Etihaddal - ahol azért nem félek, hogy nem lesz maximális kényelem. Elvileg mindent megvettünk már, transferek elintézve, remélhetőleg hétfőig semmi rendkívüli nem történik már. Legközelebb február 23-án leszünk.

Sunday, 01 January 2017 10:27

Augusztustól, januárig

Written by

Lusta vagyok, na! Állandóan megfogadom, hogy írok, de sosem sikerül betartani:( 

 Ott hagytuk abba, hogy Amsterdamból hazatérvén, máris készültünk a következő pihenésre, ez pedig Thessaloniki volt. Filitheyo lába szépen javult, tudtunk sétálni, jókat ettünk, ittunk és persze pihentünk.

 Közben összeállt 2017 is:

Mint mondotttam, februárban a Seychellesre utazunk, megünnepelni a 10. házassági évfordulónkat. Nem is akárhogy! Az Etihad - a világ 11 öt csillagos légitársasága közül az egyik - visz minket. Már csak 36 nap van addig. sosem utaztunk még ilyen komoly céggel, nagyon kíváncsiak vagyunk. Persze Seychellesre is. Az utazás kicsit kalandos lesz, de amennyit fizettünk ezért a jegyért, simán belefér. Vagyis, 1.50 perc Brusselig, onnan 7.05 Abu Dhabi, majd 4.40 Seychelles. Ott vár minket egy bérautó. egy tengerparti apartman és persze ez:

 Májusban megyünk meglátogatni a barátainkat Amsterdamba. Végre megtörték a KLM egyeduralmát, és az általunk nagyon kedvelt Easyjet megnyitotta a Budapest-Amsterdam járatot. Fele annyiba kerül mint a KLM, fiatal flotta és jó a személyzet is. Szeretjük őket, na! 

Ha már az öt csillagnál tartottunk.....

2016-ban Dubaiban nyaraltunk. Nagyon tetszett. Úgy döntöttünk Kingával, hogy idén szeptemberben visszamegyünk. CSak most a főváros, Abu Dhabi a cél. Itt fogunk lakni:

Ez a Rotana lánc 5 csillagos szállodája. Privát tengerparttal, és minden elképzelhető extrával:)

Ingyenjegy a wizztől:

 

Szilveszterkor a barátaink Hollandiából itt voltak, jól éreztük magunkat, kellemes este volt. Remélem lesz még sok ilyen.

Én meg újévi ígéretként megpróbálom, hogy legalább két hetente írjak valamit:)

Friday, 19 August 2016 09:27

Dubai, Amsterdam, egyebek....

Written by

Ott hagytuk abba, hogy készülünk Dubaiba. Hihetetlen élmény volt.

IMG 0222

 Budapestről a Wizz vitt Dubaiba, a megvásárolt nagy lábtérnek köszönhetően, elég kényelmesen. Odaérve hihetetlen hőség, és imádkozó emberkék fogadtak. Le is késtük a buszt, úgyhogy egy óra várakozás a következőre. Amúgy fantasztikus volt minden. A szállodánk hibátlan, 60 m2, full felszerelt, naponta ágynemű törölköző csere, hatalmas kiválóan berendezett konyha, és transzferbusz a partra. Itt van pár kép....IMG 0022 

P1000853

P1000887

 Fantasztikus nyaralás volt, na! Hazajöttünk, és már készültünk is a következőre ami augusztusban volt. Egy laza Amsterdam, meglátogattuk a barátainkat és megnéztüka Gay pride-ot ismét.:)

IMG 0145

IMG 0152

P1080057

A rutinosabbak már észrevették, hogy új útitársunk van. Ő Cukikacsusz:)

IMG 0206 1 

sajnos hazafelé Amsterdamból nem ment minden simán:( Egy turbulencia, egy rossz mozdulat és Filitheyo lába nem lett az igazi. Rtg, ultrahang stb, 2-3 hét pihentetés, és 6 hét múlva derül ki, kell-e műteni:( Kicsit azért önző vagyok, de részben azért örülök, mert 2 hete itthon van velem. Szeretem az ilyen heteket:)

És még valami: megkaptam Filitheyotól a névnapi ajándékom. Egy igazi desigual ing. Máris a kedvencem lett:)))

IMG 0504

Monday, 18 April 2016 05:23

Megint eltűntem...

Written by

Megint jó régóta nem írtam semmit, de ez az elmúlt egy hónap elég húzós volt. Sok munkám volt nekem is és Biyadhoo-nak is, úgyhogy blogolásra már nem nagyon futotta.

 

Legutóbb azt meséltem Nektek, hogy megtaláltuk álmaink szállását Dubai-ban. No azóta annyi változott, hogy sógornőmék is kedvet kaptak az utazáshoz, úgyhogy ők is jönnek velünk :D Nagy buli lesz, az biztos! :) Ráadásul két születésnap is pont az utazás idejére esik: Biyadhoo-t és Kishúgát is odakint fogjuk ünnepelni :)

 

A korábbi sok munkát ellentételezendő, mára kaptam egy szabad napot, és Biyadhoo extrarugalmas főnökének hála, Ő is szabadságot vett ki, így hosszú hétvégét tartunk. Bizony, nálunk még hétvége van! :D Jó lenne napozni egy kicsit, de elég hűvösnek néz ki még az idő. Úgyhogy azt hiszem, nekikezdek ruhákat selejtezni, illetve elpakolni a télieket és előszedni a nyáriakat. Ez amolyan nemszeretem feladat, de évente kétszer csak meg kell csinálni :)

 

Időközben pusztulatnak indult a nyomtatónk - pontosabban néhány funkciója, mint pl. a fotópapírra való nyomtatás, nem működik már rendesen -, így múlt héten vettünk egy újat, ez is nagyon kis pöpec: nyomtat, fénymásol, mindkettőt színesben is, szkennel, és van külön fotónyomtató funkciója, amivel olyan gyönyörű képeket nyomtat, hogy nem mondani meg róla, hogy nem fotólaborban készült.

 

Egyébkénb meg megy ezerrel a centinek az vágása, már csak 24-et kell aludni :D

 


Read More

Saturday, 07 May 2016 05:22

Visszaszámlálás :)

Written by

Most már nagyon vágjuk a centit, még ötöt alszunk és indulás! :D Megvettük az utolsó szükséges dolgokat is, sőt már a bőröndöket is felhoztunk a pincéből. A Decathlonban vettünk egy állati jó ilyen "félsátor" szerű cuccot, amit fel lehet állítani a strandon és a nap elől be lehet menni alá. Egész picike, simán elfér még egy kézipoggyászban is (nekünk mondjuk nem is lesz más, úgyhogy muszáj lesz elférnie :)).

 

Múlt héten folyamatosan a szülinapomat ünnepeltük, és 29-én elballagott a középiskolából kedvenc unokaöcsém. Ennek örömére nagy buli volt náluk :) Azt képzeljétek el, hogy én, akit még soha az elmúlt 37 évben nem sikerült rávenni, hogy mások által is hallhatóan énekeljen, együtt karaokéztam a sógorommal, MIKROFONBA!!  Biztos nagy élmény volt mindenkinek :D

 

Mivel nem akartunk kocsival menni Lacika bulijára, gondoltuk, kipróbáljuk az Ubert, még amíg be nem tiltják. Sok jót (meg sok rosszat is persze) olvastunk róla, de a saját tapasztalataink mindent felülmúltak. Normális, közvetlen, ugyanakkor rendkívül udvarias sofőrök (automatikusan nyitotta nekem a jobb hátsó ajtót, Biyadhoo-nak pedig a jobb elsőt), szuper árak, és egy nagyon jól kitalált infrastruktúra jellemzi őket. Okostelefonról tudod megrendelni a kocsit, látod, hogy milyen autó fog érted jönni, mi a sofőr keresztneve, látod az arcképét is (persze a sofőr is látja a te nevedet, ill. ha megosztottad, akkor a fényképedet), folyamatosan követheted, hogy merre jár a kocsi, így ki tudod számolni, hogy mikorra állj ki a ház elé, amikor megérkezel a célhoz, se készpénz (azzal nem is fizethetsz), se bankkártya nem kell, az előzőleg beregisztrált bankkártyádról automatikusan leveszik a viteldíjat, majd emailben megkapod az utazásod részleteit (mikor, honnan, hová, milyen útvonalon, melyik sofőrrel, mennyiért mentél), és az alkalmazásban lehetőséged van értékelni a sofőrt, illetve a sofőr is értékel téged, mint utast. Egy szóval, nagyon európai az egész. Sajnálnám, ha tényleg betiltanák, ahogy a taxisok akarják.

 

Ééééés, szeptemberben utazunk egy hosszú hétvégére Thessalonikibe! Rég voltunk már Görögországban, és megint összejött egy ingyen repülőjegy :D 

 

Jó lesz nekünk, na! :D :D


Read More
Thursday, 30 June 2016 05:21

Amerikai Ázsia

Written by

Nem felejtettem ám el, hogy mesélni kell Nektek, csak valahogy mindig volt más, amivel foglalkozni kellett, amióta hazajöttünk Dubai-ból. De most bepótolok mindent!

 

Szóval ugye május 12-én utaztunk. Szokás szerint Lisztferihegyen egy kis Master Card-ozással kezdtük az utazást, jól jön, ha az ember jóllakottan vághat neki az ötórás útnak Dubai-ig :) Sima repülésünk volt, semmi probléma nem volt az út során. Dubai-i idő szerint este 8-ra érkeztünk meg, és elég gyorsan megjött sógornőmék bőröndje is, úgyhogy jó eséllyel indultunk neki, hogy elérjük a 20.30-as buszt, ami bevitt volna minket Al Makhtoum repülőtérről a városba. Csak épp azzal nem számoltunk, hogy 8-kor éppen imaidő van a helyieknek, így aztán a helyi BKV-ra jegyet árusító ember nem igazán ült a pultban, hanem imádkozott valahol. Mire előkerült és sikerült megvenni az utazási kártyát, addigra pont el is ment a busz az orrunk előtt, és várnunk kellett egy órát, míg jött a következő. 

 

Ezt a kis kellemetlenséget leszámítva nagyon szuper utunk volt a városba. Valamikor éjjel fél 11 körül értünk a szállásunkra, és gyorsan elfoglaltuk a szobáinkat. Mit szobáinkat?! Lakosztályainkat! Sógornőméknek és nekünk is volt egy hatalmas nappalink, TV-vel, egy szép nagy hálószobánk, szintén TV-vel, óriási ruhásszekrény, benne egy széf, hatalmas konyha teljesen felszerelve (indukciós főzőlap, hűtő, kenyérpirító, vízforraló, vasaló, edények), még mosó- és szárítógép is volt benne, két fürdőszoba, étkező, és nekünk még egy pici teraszunk is volt, ami pont a Marinára nézett. A szálloda teljes területén ingyenes a wifi, és elég jó a sebesség is. A szoba elfoglalása után elmentünk bevásárolni, itt ugyanis éjfélig nyitva van a szupermarket, úgyhogy simán belefért, hogy vagyünk egy kis vacsorának valót :)

 

Másnaptól meg indult a láblógatás :) Kb. 10-15 perc sétára volt tőlünk egy gyönyörű, fehér homokos strand. Az ottartózkodásunk második hetére megtudtuk, hogy van a szállodánknak saját busza, ami minden nap levisz bennünket a strandra, mégpedig egy kicsivel messzebb levő, de még sokkal szebb helyre, úgyhogy a második héten már nem gyalogoltunk, hanem csak buszoztunk. A tenger egyébként eszméletlen meleg, 32-34 fokos a part mentén, pont olyan, mint itthon a fürdőkádban :) A strandon másképp nem is lehet bírni a hőséget: vagy pihensz az árnyékban a napvitorla alatt, vagy vastagon bekenve naptejjel pancsolsz a vízben. Olyan opció, hogy kifekszel és napozol, na olyan nincs. Vagyis van, csak ember legyen a talpán, aki tíz percnél tovább bírja :)

 

A napjaink egyébként úgy néztek ki, hogy reggel fél 11-kor lementünk a strandra, fél 2-kor haza, utána egy kicsit még medencéztünk, ezt követően ebéd, majd délután vagy visszamentünk medencézni (este 10-ig lehetett ott lenni) és nézegetni a yachtokat és luxusszállodákat a Marinán, vagy bementünk a városba sétálni, nézelődni, és este is mindig kimentünk még sétálni egy kicsit. Ezen az éghajlaton ugyanis csak este lehet kibírni az utcán, napközben elviselhetetlen a hőség. Szerencsére minden légkondicionált, a járművek, az állomások, a boltok, a taxik, minden. 

 

Sokat metróztunk, a legtöbb dolog, ami érdekelt minket, az a piros metró vonalán volt. Ilyen pl. a Burj Khalifa, a világ jelenleg legmagasabb épülete, valamint a Dubai Fountain, ami a Khalifa lábánál levő szökőkút-rendszer. Itt óránként van műsor, különböző zeneszámokat játszanak, és a zene ritmusára "táncol" a szokőkút, sőt, este még fényjáték is társul az előadáshoz. Hihetetlen szép, és nagyon hangulatos! 

 

A metró maga nagyon futurisztikus. Itt - néhány kivételtől eltekintve - nem a föld alatt, hanem a föld felett, felüljárón megy a metró. Nincs vezető, így ha a szerelvény legelején száll fel az ember, akkor nagyon szuper a kilátás. Minden szerelvényen van egy rész, ahová csak gold kártyával lehet felszállni, ez amolyan első osztálynak felel meg, és szintén minden szerelvényen van női szakasz, olyan rész, ahová csak nők és gyerekek szállhatnak fel. Jegyet váltani (azaz NOL kártyát feltölteni) minden állomáson lehet, akár automatából, akár élő embernél, és mindenhol lehet fizetni kártyával és készpénzzel is. Lógni nem lehet, de nem is szükséges, nagyon olcsó a közlekedés. 

 

Jártunk néhány bevásárlóközpontban is, hát ezek olyanok, mint ha valami másik világban lennénk. Durván ötször-nyolcszor akkorák, mint Budapesten bármelyik pláza. Rengeteg üzlet, tele világmárkákkal, kávézókkal, éttermekkel, A Mall of the Emirates-ben még fedett sípálya is van!. A Dubai Mall-ban, ami a Khalifa mellett van, például van egy több emelet magasságú akvárium, tele cápákkal, rájákkal, és mindenféle szép halakkal, van egy hatalmas szökőkút, ami a Westend szökőkútjánál nem is tudom, hányszor nagyobb. Kicsit mulatságos látvány  egyébként a modern üzletek között a sok elfüggönyzött, fekete csadoros/nikábos/burkás nő és fehér lebernyeges férfi :) Ebből a szempontból Dubai-t a kettősség jellemzi: minden nagy, magas, fényes, csillog, modern, Amerika-szerű, ugyanakkor az egész városban zeng a müezzin hangja, amikor imaidő van, és a tősgyökeres helyiek az iszlám öltözködési szabályait is szigorúan betartják. Ja és ugye alkoholt sehol sem kapni (vagyis de, a reptéren megkérkezés után lehet venni, illetve a helyieknek valamilyen alkohol kártya birtokában szintén lehet italt venni bizonyos helyeken, de a turisták csak a reptéren, az érkezőtranzitban vásárolhatnak alkoholt, sehol máshol). Ha például Biyadhoo-val ketten mentünk be egy boltba, vagy mentünk le a recepcióra valami kérdéssel, akkor kivétel nélkül úgy köszöntek nekünk, hogy "Jó napot / jó estét uram, miben segíthetek?" Mintha én ott se lennék. Ugyanakkor ha egyedül mentem le kérdezni valamit, akkor ugyanúgy előre köszönt nekem a recepciós fickó, hogy "Jó napot / jó estét hölgyem, miben segíthetek?" Egyszóval kicsit furcsa emberek, de egyébként nagyon kedvesek, szolgálatkészek mind, egyetlen rossz szavunk se lehet rájuk.

 

Voltunk az óvárosi részben is (lehet, hogy ez a része Dubainak sem régebbi 30-40 évnél), itt hajókáztunk egy lélekvesztőn, hogy átkeljünk a folyón, megnéztük a souk-okat, vagyis bazárokat - ezek bizony pont olyanok, mint bármelyik arab bazár, csak egy kicsit csillogóbbak, fényesebbek :).

 

Az esti séták, amiket a Marina partján illetve a szállodasoron tettünk, nagyon hangulatosak voltak. Az üdülőövezetben kifejezetten nagy gondolt fordítanak a rendre, tisztaságra. A strandon például megfigyeltük, hogy a takarítók még a játszótéren a mászókákat is kis ecsettel rendszeresen takrítják, nehogy homokos legyen, és kidörzsolje a kisgyerekek kezét mászás közben. Szemét az utcán? Elképzelhetetlen. MIndent napjában többször takarítanak, minden csillog-villog, ragyogó tiszta. A nyilvános mosdók olyan tiszták, hogy leckét vehetnék tőlük takarításból, pedig szerintem én is tudom, hogyan kell wc-t takarítan?

 

Egy szó mint száz, fantasztikus két hetet töltöttünk el itt, és nagyon nehezünkre esett elindulni a szállodából, amikor letelt a két hetünk. 

 

Azt hiszem, egyszer még visszamegyünk ide:)


Read More
Tuesday, 15 March 2016 12:14

Filitheyo és az ő besózott hátsó fele :)

Written by

Az esetek nagy többségében a nyaralások, telelések, és úgy általában az utazások csak az indulás előtti 5-10 napban szoktak elkezdeni úgy igazán érdekelni. Addig csak úgy benne van az agyam valamelyik eldugott kis zugában, hogy igen, utazunk. Majd, egyszer csak.

Na most ez egész másképp van: még 58 nap van hátra a nyaralásig, de már most alig férek a bőrömbe, olyan mehetnékem van :) Azt hiszem, ez nem is csoda, hiszen idén egészen különleges helyen fogunk nyaralni, egy egészen különleges "lakosztályban", itt ni. Ezt a szállást ma foglaltuk le, de megérte a hetekig tartó keresgélést. Mind Dubai legtutibb strandja, mind a boltok, bevásárlóközpontok karnyújtásnyira vannak, és hát a szobák... Jó dolog ez a Google Maps, pontosabban a streetview funkció, mert így jó előre körbe lehet járni virtuálisan a környéket, ugyanakkor  fokozza a várakozást is, hogy élőben is láthassuk mindazt, amit a streetview mutat nekünk :)

Mikor lesz már május?! Nyűűűűűűsssszzzz :D :D


Read More
Tuesday, 15 March 2016 10:27

Hosszú hétvége

Written by

Kellemes négy napos ünnep volt:) Szombaton rendberaktuk a teraszt, és vasárnap elkészült az első kaja a szabadban

Szombaton is vendégségbe voltunk hivatalosak - Kinga anyukájához - hétfőn pedig Apukájához. Jókat kajáltunk, pihentünk. Ránk is fért, mert mire a teraszra felhordtunk mindent a pincéből addigra épp hogy csak lihegtünk:)))

Ma foglalkoztam kicsit Dubai-jal. Megtörtént az átfoglalás, egy nagyon szuper 65m2-es lakásunk lesz:) Sőt, lehet, hogy hugom lányát is magunkkal tudjuk vinni. Nade nézzük csak:

A nappali

A háló

A konyha

A medence

A kikötő felől

 

Hát, itt fogjuk tengetni az életünket májusban, két hétig:)

 

 

Sunday, 13 March 2016 12:46

Eljött a várva várt tavasz

Written by

Most, hogy hosszú hétvége van, elhatároztuk, hogy szerét ejtjük a tavaszi nagytakarításnak, és a virágaink rendbetételének. A szomszéd kertben már rügyezik az a fa, amelyik minden évben elsőként zöldül ki a környéken, úgyhogy most már egészen biztos, hogy tavasz van végre :(

Tegnap letakarítottuk az egész teraszt, a falat és az ablakokat gőzborotvával, és elültettem a virágaimat, valamint a zöldségeket is. Ha minden igaz, lesz finom sárga koktélparadicsomunk, kaliforniai paprikánk és sárga pepperoni paprikánk is :) Ma még takarítotam valamennyit és ügyködtem egy keveset a növényekkel, néhányat meg kellett nyírni a bentiek közül, de most már minden készen van, jöhet a megérdemelt pihenés :)

Olyan szép idő volt délelőtt, hogy kint a teraszon főztünk, és ott is ebédeltünk. Most pedig várjuk, hogy lesz-e síugró verseny, vagy sem. Nem túl kedvező az időjárás, ezért halogatják a kezdést, de ilyenkor szokott az lenni, hogy a végén törlik az egész versenyt.

 


Read More
Sunday, 28 February 2016 18:20

Házassági évforduló, Valentin nap és egyebek.....

Written by

Február 10-e, valami hihetetlen ünnep volt idén. Először is megünnepeltük a 9. éves házassági évfordulónkat, persze mindeközben a dicső Vueling törölte a járatunkat.

Tudjátok, Lampedusára mentünk volna júliusban.... Teljes tanácstalanságban nézelődtem új nyaralás után. Ahova lett volna járat a régi jegyhez, ott a szállás volt aranyárban. Ahol a szállás jó volt, oda repjegy nem volt. Eszembe jutott Dubai, amit jövőre terveztünk, és láss csodát, sikerült.

 

Fergetegesen jól néz ki, május 12-26-ig itt pihenünk.

Meséltem az új Iphone 5s-ről, nos, közben lecseréltük azt is:

 

És persze megvolt a Valentin nap, sok Sauskával és egyéb finomságokkal:))

És persze ami nagy öröm volt: megkaptam azt az álást, amit nagyon szerettem volna. Szóval ez a február nagyon rendben volt:)))


Read More

Friday, 12 February 2016 12:43

Happiness

Written by

Ilyen mozgalmas házassági évfordulónk, mint ez a mostani, már régen volt, pedig ez már a kilencedik :) Az évfordulóból kifolyólag már múlt hét szombat óta egyfolytában – de mindig különböző körökben – ünnepeltünk. Hab volt a tortán, hogy éppen 10-én, a nagy napon tudtuk meg, hogy Biyadhoo megkapta az állást, amit nagyon szeretett volna, és tegnap már kezdett is az új munkahelyén :) Egy picit ezáltal átrendeződik az életünk, mert megváltozik az időbeosztásunk, de mind a ketten nagyon örülünk ennek a változásnak.

Ennyi nem volt elég az évfordulónk napjára. Reggel indulás előtt valamilyen megérzéstől vezérelve Biyadhoo ránézett a Vueling oldalára (júliusra volt náluk foglalásunk ugye), és döbbenten látja, hogy a járatunkat az eredeti időponthoz képest mindkét irányba két nappal előre hozták. Ennél rosszabb nem is történhetett volna, ugyanis sem a szállásunkat, sem a csatlakozó járatainkat nem tudtunk volna értelmes árért módosítani. Így hát töröltük a vuelinges foglalásunkat, és Biyadhoo egész délelőtt új utazás után nézett. Végül hosszas keresgélés után az lett a döntés, hogy Dubaiba megyünk, éppen három hónap múlva :D Lefoglaltuk a szállást és a repülőjegyet, és most már csak bízni tudunk benne,  hogy ezen nem módosítanak :D Ha netán mégis, az sem túl nagy baj talán, mert a szállást utána tudjuk mozgatni, de Lampedusán ez esélytelen lett volna.

Úgyhogy 10-én tripla ünneplést tartottunk: évforduló, új munkahely, új utazás :) Tegnap pedig a kollégákkal voltam céges vacsin az Il Terzo Cerchio nevű olasz étteremben. Jó volt nagyon, és mindannyian betegre ettük magunkat :D Holnap Jóanyám szülinapját ünnepeljük, vasárnap pedig ugyebár Valentin-nap, úgyhogy még mindig nem ért véget az ünneplések sorozata :D

Jövő héttől viszont pihi – meg persze munka :)

 


Read More
Sunday, 31 January 2016 14:21

A megunhatatlan város

Written by

Egy heti késéssel ugyan, de megosztom Veletek, hogy voltunk múlt héten Amsterdamban, T-éknél :) Elsősorban babanézőbe mentünk, illetve kacsát etetni a Vondelparkba :) Ebből a kacsaetetés nem annyira jött össze, mert a téli hidegben, a Vondelpark befagyott taván egyetlen árva kacsát sem láttunk, csak sirályokat, úgyhogy inkább a Melkhuis-ben (Tejház, szó szerinti fordításban) múlattuk az időt :) 

Biyadhoo-val minden nap főztünk valami finomat, és napjában többször is (már nagyon sokadjára) rácsodálkoztunk a holland élelmiszer kínálatra, mivelhogy fényévekkel az itthoni előtt jár. Segítettünk T-éknek néhány barkácsolási feladatban is, és jó sokat babáztunk az öthónapos Arno-val :)

Jó volt megint egy kicsit Hollandiában, nekünk ez amolyan megunhatatlan hely, pedig ha jól számolom, most voltunk ott tizenegyedik alkalommal :)

A repülés is szuper volt, még a szokásosnál is jobb, ugyanis hazafelé úton a vezető légiutaskísérő - miután megtudta, hogy Biyadhoo nagy repülésbolond és -szakértő, valamint spotter - elintézte, hogy leszállás után Biyadhoo bemehessen pár percre a pilótafülkébe. Nem kértünk ilyesmit tőle, teljesen magától csinálta, leszálláskor, mikor már az ajtóban voltunk, akkor szólt Biyadhoo-nak, hogy szeretettel várják őt odabent. Így még nagyobb volt a meglepi és az öröm :)

D. és T., köszönünk mindent, ismét nagyon szuperül éreztük magunkat!! :D

 

 


Read More
Saturday, 16 January 2016 15:39

Ügyintézés, 2016...

Written by

Bizony ezek az okmányirodák idén se lettek jobbak, mint korábban voltak, sőt. Elmesélem, hogy jártunk a héten.

Van ugye ez az új csodaszemélyi, ami már csipes meg minden, gondoltuk Biyadhoo-val, hogy megigényeljük mi is. Az most kevéssé lényeges, hogy elég sok utánaolvasásba és telefonálásba került, mire megtudtuk, hogy tényleg ingyenes (mert van egy csomó kivétel, amikor mégsem az, de a leírásokból nem volt egyértelmű, hogy mi most a kivételekbe tartozunk-e vagy sem), maradjunk csak az igénylésnél.

Egy szép keddi vagy szerdai napon elhatároztuk, hogy bemegyünk a Központi Okmányirodába, ami este 8-ig nyitva van, és szépen elintézzük. Sorszámosztó bácsi első kérdése: "Van időpontjuk?" - "Nincs." - "Hát akkor ez nem fog menni, mert itt csak időpontra lehet jönni és a legközelebbi időpont január 25." OK, és ezt mégis miért nem írják ki a netre, hogy igaz, hogy este 8-ig nyitva vannak, de az egyszeri állampolgár ne menjen már oda időpont nélkül, mert úgyse tudja elintézni. 

Következő próbálkzásként mobilnetről igyekeztem megtudni, hogy a környező kerületek mely okmányirodái vannak aznap sokáig nyitva. Meg is találtam, hogy a 6. és a 7. kerületiek. A 7. kerületi okmányirodát el is értem telefonon, mondták, hogy igen, este 8-ig vannak, lehet menni. A 6. kerületinél megadott telefonszámot nem vették fel, de a net szerint azok is este 7-ig voltak aznap.

Először a 6. kerület esett útba, így ott kezdtünk. A cím, ami a neten volt, helyesnek bizonyult, azzal az apró kitétellel, hogy az ajtón szerepelt egy nagy felirat, hogy az okmányiroda elköltözött... De jó, és ez vajon miért nincs a neten?? Viszont legalább megértettem, miért nem vették fel a telefont. OK, irány a másik cím. Bemegyek, gondoltam, húzok sorszámot, és ha ez sikerül, csak akkor parkolunk le (a központi okmányirodánál botor módon elindítottuk az SMS-parkolást, mint kiderült, tök feleslegesen). A sorszámhúzó gépen nagy felirat: "A várakozók nagy létszámára  tekintettel a mai napon további sorszámok húzása nem lehetséges" - zárás előtt másfél órával.

OK, irány a 7. kerület. Menet ugyanez, Filitheyo be, Biyadhoo kint vár, hogy parkoljon-e. A sorszámhúzon nincs felirat, ellenben van egy néni, aki kérdezi, milyen ügyben jövök. Mondom, személyi. Ma már személyihez és jogosítványhoz nincs sorszám. Zárás előtt két és fél órával.

Na itt elszakadt a cérna, irányt vettünk hazafelé. Közben a 1818-on próbálkoztunk időpont foglalással, de mindenhol másfél, két, vagy három héttel későbbre vannak csak időpontok. Persze az egy opció, hogy keresünk egy reggel 7-kor nyitó okmányirodát és odamegyünk munka előtt, mert akkor még biztosan van sorszám, de amikor normál menetben 7-kor kelünk, ki az ördög akar egy okmány miatt hajnalok hajnalán kimászni az ágyból?! Furcsa értelmezése ez az ügyfélfogadásnak: Ha valahol este 8-ig tart az ügyfélfogadás, akkor este 8-ig fogadjuk az ügyfelet, és nem zavarjuk el már fél 6-kor, nem? Végül jobb híján a neten foglaltunk egy időpontot, februára 10-re, január 13-án vagy 14-én.

Azért a mai, felgyorsult, elektronikus, automatizált világban ennek valahol megvan a diszkrét bája, nem?


Read More
Tuesday, 12 January 2016 08:49

Minden változik. RIP Blackberry:(

Written by

Pár éve esküdtem a Blackberrykre. Mára ez a helyzet megváltozott. Pár hete Filitheyo kapott egy Iphone 5s-t, és természetesen megnézegettem én is.

Ég és föld. A Q10 sem volt annó olcsó, valami 180000 környékén vettük darabját. Nagy reményeket fűztem hozzá, főleg az androidos appok futtatása miatt. Természetesen ezt a részét két év alatt sem sikerült igazán működőképessé varázsolni. Jópár app nem fut - ami ugye play servicét igényel - így a telenor, erste, waze, stb. használhatatlan. A BB elindult  a teljsen android útján, én azomban nem hiszek abban, hogy egy android rendszert -bármilyen módszerrel - biztonságossá lehet tenni. Így tehát, fájó szívvel elbúcsúztam a jó kis Q10-től és megérkezett egy 5S nekem is. Tényleg teljesen más. Gyors, nem akadozik, fut rajta minden. Reméljük így is marad:)) 

 

Thursday, 31 December 2015 16:46

Augusztustól decemberig...

Written by

Ismét itt. Ott hagytuk abba, hogy elmegyünk Törökországba. Megtörtént. SZép volt, jó volt, leszámítva azt az apró kis gikszert, hogy hazafelé majdnem lekéstük a gépünket, egy baleset miatt az autópályán. Hazajöttünk, majd kezdődött  aharc a nagy magentával egy TV ügyében.

 

BOnyolult dolog, a lényeg, hogy a T -nél a PIN a SZIG szám. Enélkül halott vagy. Ha megváltozott és nem jelented véged van:) Ezek után nekiestünk a lakásnak. Végre kész lett a háló is megkapta a régóta vágyott csokibarna színt. SZuper lett. Novemberben ellátogattunk Bécsbe, kicsit vásárolni, körülnézni. Hoztunk sok-sok Frittaten Suppet, valamint Kingának kinéztünk egy szuper kabátot a Desigualban, ami persze nem volt a méretében, így végül egy másikat vettünk meg itthon. November nálunk az ünnepek hónapja: Megünnepeltük a 12 éves évfordulónkat egy kis Beaujolais-val. Black Friday alkalmából megyszereztem a régóta vágyott Kindle-t, valamint egy Bluetooth hangszórót is. Most már a füriben is szól a zene:)) Decemberben eleget téve egy nagy telco cég invitálásnak fantasztikus napot töltöttünk el. Kezdtük a cég központjában, majd jött egy okosotthon bemutató és végül az Élesztőben sörözéssel zártuk a napot. Fantasztikus volt. A karácsony kicsit bolondokháza volt: egyik nap hozzánk jöttek Anyósomék, mindkettő, másnap mi mentünk az egyik Anyóshoz, majd harmadnap Apósékhoz mentünk szülinapozni, és végül a Hugom és az Öcsém, ill. a családjuk jött hozzánk. Elfáradtam. De most itt a szilveszter, sütögetünk, filmet nézünk, tele vagyunk finom Sauskával, szóval ünneplés van. BUÉK.



Thursday, 31 December 2015 16:27

2015->2016

Written by

Idén sok-sok év óta először dolgoznom kellett a két ünnep között, mert a munkahelyváltás okán nem maradt elég szabadságom. Úgy jött ki a lépés, hogy tegnap és ma kellett bent lennem az irodában, így nagyon örülök neki, hogy "pizsamás" szilvesztert tartunk, azaz nem megyünk sehová, és hozzánk se jön senki. 

Egyre többször mondom mostanában, de biztos, hogy öregszem, mert azokat a napokat tartom a legtöbbre, amikor itthon lehetünk kettesben Biyadhoo-val. Most különösen tetszik a dolog, mert semmi, de semmi kedvem nem  lenne se buliba menni, se házibulit tartani (és utána enyhén másnaposan romokat takarítani :D)

Sütünk vacsorára virslivel töltött leveles tésztát, filmeket nézünk, éjfélkor megesszük a szokásos virslit és bontunk egy finom pezsgőt, ja, és megnézzük az ablakunkból látható nagyjából nyolc darab tűzijátékot, amivel éjfél után kedveskednek nekünk a környék bulihelyszínei :)

Csudajó szilveszterünk lesz, az biztos! Nektek is legyen nagyon szép estétek, bulizzatok jól, ki-ki vérmérsékletének megfelelően!

BÚÉK Mindenkinek, jövőre Veletek ugyanitt! :D


Read More
Monday, 28 December 2015 13:41

Mozgalmas ünnepek

Written by

Az idei karácsony az előzőeknél is mozgalmasabbra sikeredett, de lehet, hogy csak én öregszem és nem tetszik már annyira a pörgés :)

Az elmúlt négy napon vagy nálunk volt vendégség, vagy mi voltunk látogatóban a család egy-egy részénél, szóval mindig történt valami. Ehhez jönnek még a karácsonyi finomságok, amikből egész egyszerűen lehetetlenség nem enni, pontosabban keveset enni, úgyhogy ma reggelire már csak egy kis kímélő vajas pirítósra, ebédre pedig egy kis sajtos tésztára futotta :)

És hogy még teljesebb legyen a boldogság, a szekrény tetején lakó szerverben 25-ére meghalt a táp (szerencsére volt itthon egy még használható cseretáp), illetve a fürdőszobai ledsor vezérlő egysége is bemondta az unalmast (ez utóbbihoz még várjuk a megrendelt vezérlőt), úgyhogy még a technika ördöge is szórakoztatott minket egy kicsit.

Nagyon jó, hogy ma és holnap még szabin vagyok, így van egy kis idő kipihenni az ünnep fáradalmait és felkészülni a szilveszterre :)


Read More
Sunday, 20 December 2015 10:11

Smartparty :)

Written by

Tegnap egy nagyon jó kis buliban voltunk. Az egyik nagy telco cég jóvoltából nyolcadmagunkkal láthattunk-hallhattunk nagyon érdekes dolgokat és ehettünk-ihattunk finomakat :) Na de menjünk csak szépen sorjában.

Először részt vettünk egy előadáson az említett telco cég hálózati központjában, ahol sok érdekességet tudtunk meg arról, hogy hogyan működik egy ilyen cégnél az eszközök, szolgáltatások működésének felügyelete, a hibaelhárítás és egyéb feladatok koordinálása, stb. Mondhatom, nem egyszerű feladat, az ott dolgozóknak egyetlen munkanapja sem lehet unalmas :)

Ezután megnéztünk-kipróbáltunk egy ú.n. okoslakást, amely szintén eme telco cég tulajdona, és telepakolták mindenféle okos eszközzel: ívelt 3D-s TV, távirányítható konnektorok, távirányítású termosztát, távirányítású riasztó, modern bútorok, stb. Közben csatlakozott hozzánk még két fiatalember, akik a saját telco-s munkájukról meséltek nekünk sok izgalmas dolgot. Kötetlen, ugyanakkor nagyon érdekes beszélgetés alakult ki.

Az okoslakás megnézése és némi pizza elfogyasztása után pedig átmentünk az Élesztő nevezetű vendéglátóipari egységbe, amely tulajdonképpen egy jó kis romkocsma, ahol sokféle kézműves sört lehet kapni, a kávéstól a sütőtökösön át a meggyesig, a világostól a barnáig, amit csak el tud az ember képzelni. Nagyon szuper kis beszélgetés alakult ki, jókedve volt mindenkinek. 

Gyorsan elment az idő, hamar késő este lett. A sörözés után még visszasétáltunk az okoslakásba, elfogyasztottuk a megmaradt pizza maradékát, aztán hazaindult mindenki.

Remek kis nap volt, István, Peti, köszönjük!!! :)


Read More
Saturday, 05 December 2015 19:14

Házi wellness

Written by

Azt hiszem, nekünk van a legszuperebb dolgunk a világon, mert ki se kell tennünk a lábunkat a házból, ha wellness-ezni akarunk :)

A rendszeres olvasók jól tudják, hogy eddig is volt sarokkádunk és eddig is voltak mindenféle színes fények a fürdőben, amelyeket a kedvünknek megfelelően tudtunk beállítani, de mostantól már zenénk is van, bizony! Szereztünk a Black Friday-en egy bluetooth-os hangszórót, aminek segítségével a számítógépről lejátszott zene a fürdőszobában szólhat. Ne tudjátok meg, milyen jó, amikor a színes fények mellé szól valami jó kis instrumentéális zene is :) Általában Jean Michel Jarre-t, Yanni-t vagy Enigmát szoktunk hallgatni, ezek olyan zenék, hogy szólhatnak egészen halkan is, éppen csak amolyan aláfestő zeneként. Közben tudunk beszélgetni, de ha épp olyan kedvünk van, akkor csak csendben hallgatjuk a zenét és lazítunk :)

Aztán a másik szuper dolog, amit a Black Friday alkalmával szereztünk, az Biyadhoo e-book olvasója. Nekem kb. 5 éve van e-book olvasóm és nagyon szeretem, de általában csak nyaralások alkalmával szoktam olvasni a tengerparton vagy a medencénél, mert itthon esténként az olyan furán vette ki magát, hogy én olvastam, miközben Biyadhoo mondjuk tabletezett, vagy ilyesmi. De mióta Biyadhoo-nak is megvan az e-book olvasója, minden este olvasunk lefekvés előtt. A fürdőkád-beli wellness után annyira jó még olvasni egy kicsit. Igaz, hamar elálmosodunk így, de akkor is, van egy hangulata, na! És ezt senkinek, semmiért oda nem adnám!!!

 


Read More

Ma illetve holnap ünneplős napjaink vannak, holnap lesz ugyanis a megismerkedésünk 12. évfordulója, és mint minden családi ünnepet, ezt is az előestén ünnepeljük :)

Van a facebook-nak ez az "On This Day" funkciója, hogy minden nap felhozza, hogy a korábbi évek azonos napján miket osztott meg az ember. A mai napra sok dolgot feldobott nekem, amik mind a tavalyi ünnepléshez kapcsolódnak, és a képeket végignézve olyan, mint ha az a tavalyi ünneplés tegnap lett volna. Úgy megy az idő, hogy néha csak lesek :)

Hasonló finomságaink vannak egyébként idénre is, mint tavaly. Minden év novemberének harmadik csütörtökjén jelennek meg az újborok, vagyis a beaujolais-k, amiből a kedvencünk Luis Jadot Beaujolais-je, így minden évben veszünk belőle 1-2 üveggel. Az már a mi személyes szerencsénk, hogy a harmadik csütörtök nincs túl messze 23-ától, így az évfordulónk ünnepléséhez mindig befigyel egy ilyen finomság :D Aztán a másik nagy kedvenc, a Kaiken Malbec is elmaradhatatlan kelléke az ünnepi hétvégének.  

Az meg már csak hab a tortán, hogy idén pont ezen a hétvégén kezdődött a síugró viágkupa szezon :) 

Szóval csödás hétvégénk van! ÉLJÜNK MI!!!!! :D


Read More
Sunday, 15 November 2015 09:51

Mindenféle jó dolgok

Written by

Nagyon izgatott vagyok, mert ismét munkahelyváltás előtt állok. Pontosabban a váltás maga már megtörtént, holnap kezdek az új helyemen. Drukkoljatok! :)

Ezen kívül is történtek jó dolgok. Tegnap például tartottunk egy kis karácsonyi bevásárlást Bécsben, pontosabban Parndorfban. Kaptunk egy 20 EUR értékű Merkur utalványt, ami idén év végéig volt érvényes,így időszerű volt levásárolni. Ez a Merkur egy nagyon jó kis osztrák üzletlánc. Olyan nagy üzleteik vannak, mint mondjuk az Interspar, de csak élelmiszert, konyhai felszereléseket és drogériai termékeket árulnak. Na de a választék...! Az itthoni boltok elbújhatnak mellette. Rengeteg féle sajt, hús, felvágott, tejtermék, a zöldség részlegről ne is beszéljünk: gyönyörű friss zöldségek, gyümölcsök, gyümölcssaláták, smoothie-k, szóval csak úgy csurgott a nyálunk :) Be is szereztük azokat a kedvenceinket, amiket itthon nem kapni: créme fraiche, Frittatensuppe, Martini d'Oro.

Na és hát a legnagyobb boldogság a tegnapi vásárlásból: A parndorfi outletben betértünk a kedvenc ruhaboltunkba, a Desigual-ba, alapvetően csak gyönyörködni, mert nem épp a mi pénztárcánknak vannak kitalálva az áraik. "Sajnos" belefutottam egy olyan szövetkabátba, amit nem lett volna szívem otthagyni, annyira gyönyörű volt, de legnagyobb bánatomra a méretemben nem volt. Amúgy is szerettem volna venni egy szövet télikabátot magamnak, és évek óta fáj a fogam valamilyen Desigual darabra, hát úgy döntöttünk Biyadhoo-val, hogy itthon is megnézzük, hátha itt kapni ilyen kabátot a méretemben. Az Árkádban van egy Desigual üzlet, hazafelé betértünk még oda. Ilyen mákunk nem is tudom, hogyan lehetett, ugyanis éppen tegnap volt minden termékükre 20% kedvezmény, és találtunk egy, a parndorfinál még sokkal jobb kabátot, ami ráadásul  volt is a méretemben. Úgyhogy nem gondokodtunk sokat, megvettük :) Most már csak azt várom, hogy jöjjön a hideg, hogy felvehessem :)


Read More
Friday, 23 October 2015 08:56

Rövidke világjárás

Written by

Az elmúlt két napot Isztambulban töltöttük és ezt nagyon jól tettük :)

Kedden utaztunk és szerdán már jöttünk is vissza. Odafelé is visszafelé is sikerült kialkudni, hogy a középső vészkijárati sorban ülhessünk (mivel nem volt senki, akinek eleve oda szólt volna a foglalása, és a vészkijárati sorok semmiképp sem maradhatanak üresen), így nagyon kényelmesen utaztunk.

Kedden érkezés után az első feladatunk a helyi BKV-ra történő jegyvásárlás volt. Isztambul is hasonlóan működik ebből a szempontból, mint Amsterdam: van egy kártya, amire pénzt kell tölteni, és amíg a kártyán van pénz, addig lehet utazni. Itt nem távolság alapján határozódik meg a viteldíj, hanem úgy, mint Budapesten, fix jegyár van, ami egy megállóra és 25 megállóra is ugyanannyi. Viszont minden megállóban van lehetőség a kártya töltésére, így sosem kerül bajba az ember, hogy hopp, nem tudok felszállni a villamosra, mert nincs pénz a kártyámon. Ráadásul ketten, vagy akár többen is használhatunk egy kártyát, lényeg, hogy ha ketten vagyunk, akkor kétszer kell a kártyát lecsipogni. Nagyon jó, jól használható rendszer.

A szállásunkra érve elhelyezkedtünk. Picike, ám annál szebb szobát kaptunk. A szobához járt törölköző, egyszer használatos papucs, TV, légkondi, WIFI (e 3 dolog ingyen), hajszárító, sampon, tusfürdő, szóval nagyon kis fullos volt. A reggelit a szobába szervírozták, az előzetesen megbeszélt időpontban. Ilyen gyönyörűen tálalt (és nem mellékesen kiadós és finom) reggelit már régen kaptunk, teljesen el voltunk olvadva tőle :)

Első nap lepakolás után bementünk sétálni a városba. Végiggyalogoltuk az egész sétálóutcát (legalább 3-4 km), lesétáltunk a Boszporuszhoz és sétáltunk annak a partján, közben fotózkodtunk, és utaztunk Füniküler-en. A Füniküler hasonlóan néz ki, mint pl. a Mölltal-on a Gletscherbahn. Egy kocsi, sok ülőhellyel, ami egy drótkötélpályán megy egy alagútban. Ilyen módon a dombtetőn található állomásról a folyóparton levő állomás 2-3 perc alatt elérhető (miközben sétálva néhány óra). Este volt valami nagyon fontos focimeccs, mert a helyi szurkolókkal tele  volt a sétálóutca, és miután nyert a csapatuk, egész éjjel hatalmas buli volt a városban. A sétálóutca egyébként nagyon hangulatos, rengeteg üzlet van benne, és jár rajta egy eszméletlen régi fajtájú villamos, még az a fajta, ahol nem rendes ajtó van, hanem egy rácsot húznak be, hogy ne essenek ki az utasok. A nagy séta után aludni próbáltunk - ami az említett focidrukkerek környébeli bulizása miatt kicsit esélytelen volt, ugyanis csak kora hajnalra csendesedtek el.

Másnap megettük a reggelinket és ismét nyakunkba vettük a várost, immár a csomagunkkal felszerelkezve. Elvillamosoztunk az Aya Sofia-ig, onnan átmentünk a Kék Mecsethez, majd a nagy bazárba. Az Aya Sofia és a Kék Mecset közötti rész gyönyörűen meg van csinálva, szép parkot építettek, szökőkutakkal, éttermekkel, kis boltokkal. Nagyon hangulatos. Egyik műemléket sem tudtuk belülről megnézni, mert irdatlan sor állt mindkettő előtt, nekünk pedig nem volt sok időnk, 14.40-kor indult haza a gépünk. A bazárban még vásároltunk egy kicsit, aztán nekiindultunk a reptér felé, 3,5 órával gépindulás előtt.

Eljutottunk arra az állomásra (4.Levent a neve), ahonnan a reptéri busz indul. Odaértünk, meg is találtuk, hogy honnan indul a busz, de sajnos nagyot koppantunk: másfél óránként megy a busz, és a következő járat 13 órakor indult volna, ami nekünk nagyon nem lett volna jó, mert több mint egy óra az út a reptérig, a mi gépünk pedig ugyebár 14.40-kor indult, és ezen a reptéren nem lehet előre becsekkolni a neten, csak ott, a repülőtéren. No hát jobb ötletünk nem lévén, mikor rájötünk, hogy kezd a dolog neccessé válni, megkérdeztünk egy taxist, hogy mennyiért vinne ki minket. Mondta, hogy 100 liráért, ami kb. 10.000 Ft-nak felel meg. OK, legyen, gyorsan kivettünk 150 lirát és indulás. Ekkor nagyjából 12.20 volt, és azt mondta az emberünk, hogy ha jó a forgalom, akkor kb. 30 perc múlva ott leszünk. Átmentünk egy hídon, és rámentünk az Isztambul körüli körgyűrűre. Ez egy négysávos út, ami ez alkalommal úgy állt, mint a szög... Kiderült, hogy baleset   van az úton, a taxis szerint tőlünk kb. 5 km-re. A reptér pedig még 25 km-re volt. Akkora dugó volt, hogy 1 km-t durván 1 óra alatt tettünk meg. Na itt már elég idegesek voltunk és nagyon esélytelennek láttuk, hogy elérjük a gépünket. Valami oknál fogva taxisunk semmiféle segítőkészséget nem mutatott, pedig GPS-szel még a kerülőutat is megkerestük neki, de nem volt hajlandó arra menni. Mondtuk neki, hogy na jó, ebből elég, itt térjen le az autópályáról, álljon meg, kiszállunk. Így is lett, majd fogtunk egy másik taxit, aki pechünkre még az előzőnél is rosszabbul tudott angolul, de azt szerencsére megértette, hogy NAGYON sietünk. Ekkor 13.40 volt és durván 20 km-re voltunk a reptértől. A becsekkolásra pedig 14.00-ig volt lehetőség. Hatalmas szerencsénkre a dugó jó részét ő kikerülte, így 13.56-kor kiszálltunk a reptéren. Rohanás be. Itt először van a biztonsági átvilágítás és csak utána a check-in. Végül 13.59-re beestünk a check-in pulthoz, amit már éppen bezártak, de valami főember elérte, hogy mégis megkaphassuk a beszállókártyánkat. Ekkor volt 14.10. További rohanás az útlevélellenőrzéshez, ahol az előttünk álló sort egy laza mozdulattal lenyomtuk és beálltunk harmadiknak. Itt átjutottunk, és újabb rohanás a beszállítókapuhoz. 14.20. Szerencsénk volt, mert a gépünk késett, és még ott állt mindenki, nem kezdték meg a beszállítást. Így végül elértük a gépünket és hazajutottunk. Valaki minket odafent biztosan szeret, hogy ilyen mázlink volt :D

Összességében a török emberek mind nagyon segítőkészek voltak, akárkitől akármit kérdeztünk, igyekezett válaszolni, segíteni, egyedül ez az első taxis volt egy kicsit rosszindulatú.

Ezt a kis repteres közjátékot leszámítva eszméletlen jól éreztük magunkat és nagyon örülök, hogy elmentünk, szuper kis kirándulás volt! :)


Read More
Friday, 09 October 2015 10:26

Megdöbbentő apróságok

Written by

Az itt következő két rövid történet a mai nap termése, és még csak dél van...

Posta, levélfeladás: Ugye már egy jó ideje fennhangon hirdetik, hogy ha a postán fizeted be a sárga csekkedet és kártyával fizetsz, az vásárlásnak számít, nem készpénzfelvételnek. Igen ám, de ha levelet adsz fel és azt akarod kártyával fizetni, na az már készpénzfelvétel. Érti ennek a logikáját valaki?!

Tejszínhab készítés az ebédhez: a hűtőben levő habtejszín megromlott, kellett hozni másikat. Hogy ne kelljen messzire menni, hoztunk egy Meggle tejszínt innen a sarki kisboltból. Bőven belül volt a szavatossági időn (nem, nem volt átcímkézve sem), ennek ellenére, a már többször emlegetett csodagépünk, ami képes tejszínhabot is gyártani, gyönyörű szép vajat köpült belőle, röpke 40 másodperc alatt. Tudom én, hogy a tejszínből előbb-utóbb vaj lesz, ha sokáig verjük, de hogy a tejszínhab-fázis kimaradjon és a folyékony tejszínből egyből vaj legyen...?!


Read More
Sunday, 04 October 2015 13:52

Egy kis reklám :)

Written by

Nem tudom, közületek ki szereti az olasz sonkát, mi mindenesetre imádjuk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még pár éve, mikor Olaszországban síeltünk, hazafelé a síboxban hoztunk vagy egy kiló prosciutto crudo-t hajszálvékonyra felszeletelve, és hát idehaza nem tartott sokáig :)

Pénteken Krisztinától kaptunk szintén Olaszországból származó prosciutto-t, és ezen felbuzdulva kezdett Biyadhoo keresgélni, hogy hol lehetne ilyet szerezni anélkül, hogy ki kelljen repülni érte egy olasz városba.

Meg is találta a megoldást, a premiumsonkas.hu "személyében".  Szerencsére hozzánk elég közel van a lőrinci piac, ahol ők árusítanak, ígyhát Biyadhoo fogta magát tegnap és kiment körülnézni. Nem üres kézzel tért haza, hozott San Daniele-i sonkát (ami az egyik legjobb olasz sonka és igazi olasz mortadellát... Mindkettőt átlátszó vékonyságúra szeletelve, pont, mint Olaszországban. Hmmmm, az egész elfogyott még tegnap, egyszerűen esélye sem volt, hogy megérje a mai napot :D Úgyhogy megint volt egy kis gasztronómiai tobzódás :)


Read More
Saturday, 26 September 2015 13:35

Lakásfelújítás befejezve

Written by

Januárban kezdtük, és ma jutottunk a végére :) Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy nyolc hónapig kuplerájban éltünk, mert egyáltalán nem így volt. Mindig csak egy kis résszel haladtunk, éppen annyit, amennyit egy nap alatt meg lehetett csinálni úgy, hogy utána rendet is tudtunk rakni.

A legutolsó lépés, a hálószoba kifestése volt már csak hátra. Azt már eldöntöttük egy ideje, hogy csokibarnára fogjuk festeni a falat, mert az egy szép, meleg, sötét szín, és jól illik a hálószobabútorhoz. Biyadhoo ma reggel megvette a festéket és nekiálltunk a munkának. Nem volt egyszerű ez se, mert Dulux ide vagy oda, egy rétegben nem fed a festék, bármennyire is az van ráírva, sőt, időnként még két rétegben sem. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy a fal vakolása, glettelése hagy némi kívánnivalót maga után. Az összes fal olyan hullámos, hogy egy hangya lazán hullámvasútnak nézi, ha végigmegy rajta :) Szóval nehéz feladat volt, de csak sikerült, és a végeredmény mindenért kárpótol!

Egy darabig most nem szeretnék festéket és festőhengert látni, az biztos! :)


Read More
Friday, 18 September 2015 14:36

Kálváriáknak az járása

Written by

Az elmúlt hetekben, amióta nem írtam, elég sok bosszantó ügybe futottunk bele. 

Kezdődött az autónk futóművének javíttatásával, amit csak másodjára sikerült jól megcsinálni, az első ember egy egészen alapvető hibáról nem szólt, amit a második azonnal kiszúrt. 

Aztán jött a hadakozás a Telekommal egy TV rendelés (nem a mienk) ügyében. Annál idiótább megoldást, mint amit a T alkalmaz ezeknél a rendelt cuccoknál, még életemben nem láttam. Az van ugyanis, hogy a telefonos ügyfélszolgálaton meg kell rendelni a TV-t, laptopot, okostelefont, tabletet, ki mit szeretne, aztán x idő múlva a GLS futár kiviszi. Eddig nálunk is rendben volt minden. Mondta a GLS, hogy ahhoz, hogy átadhassák a csomagot, kell az előfizető személyi igazolványának a száma, meg egyébként csak az előfizetőnek adhatják át a csomagot, mert korábban sok visszaélés volt abból, hogy nem az előfizető vette át, az előfizető pedig azt állította, hogy nem kapta meg a a küldeményt. Na mindegy, lényeg a lényegben, hogy Biyadhoo lebeszélte közvetlenül a futárral, hogy - hála a T-s ismeretségeinek - ő is átveheti a nem neki címzett küldeményt, de az igazolvány szám akkor is kell. Na itt jött a probléma, ugyanis aki az előfizető, annak a személyijét pár hete lecserélték, és botor módon nem jutott eszébe sem az, hogy a T-t, sem az, hogy Biyadhoo-t erről tájékoztassa. Így aztán rossz igazolvány számra hivatkozva a TV-t a GLS szépen visszavitte. És tudjátok, hogyan küldte vissza a Telekomnak? ÁTVÉTEL MEGTAGADVA jelzéssel. Mint utóbb kiderült, azért, mert a GLS rendszere csak ezt tudja megadni, azt nem, hogy az autentikáció sikertelensége miatt megy vissza a csomag. Ennek pedig az a következménye, hogy a TV rendelést a T törli, és elölről kell az egészet kezdeni. Ekkora balfékeket se láttam még, de komolyan!

Na aztán a másik ügy a jogosítvány hosszabbítás, ami nekem most volt esedékes. Első lépés ugye a háziorvos. Azt mondjuk abszolúte nem értem, hogy egy vérnyomásmérés, egy szemvizsgáló-tábla olvasás és egy színtévesztési vizsgálat, ami összesen öt percig sem tart, miért kerül 7200 Ft-ba, de most ez mindegy is. A rendelőt direkt felhívtam telefonon, hogy a mi dokink ugye hétfőn délután rendel. Igen, mondják ők. Oda is mentünk rendelési idő kezdetére, amikor is az ajtó előtt ott ült vagy 15 nyugdíjas. Biyadhoo gondolt egy nagyot és merészet, s az utcáról felhívta telefonon a rendelőt, hogy kérje a dokinkat, akivel ő nagyon jóban van, hogy hívjon már be minket soron kívül. Nővérke bájosan csicsergi a telefonba, hogy a doktor úr mától két hétig szabadságon van. Juhúúú, de jó, hogy ezt délelőtt senki sem tudta! Egy idő után kiderült, hogy abban a szobában, ahol normál menetben a mi orvosunk rendel, most nincsen orvos, csak nővérke. Erről azért szerettünk volna meggyőződni, ezért Biyadhoo soron kívül beállt az ajtóba, hogy ha leközelebb kijön a nővérke, meg tudja kérdezni. Erre az egyik nyugdíjas néni majdnem infarktust kapott, hogy nehogy már ilyen pofátlan legyen Biyadhoo, hogy őelőtte bemegy, miközben nála jóval később jöttünk (ami egyébként igaz is volt). Hiába magyaráztuk, hogy csak egy kérdést szeretne feltenni, hogy érdemes-e itt ülni még két órát, nem volt hajlandó felfogni, és csak dünnyögött magában. A legjobb az volt, amikor azt találta mondani, hogy "persze, kérdezni, hát én is csak beszélgetni jöttem ide, mégis kivárom a soromat". Beszélgetni, hétköznap délután 4-kor, amikor a dolgozó emberek is jönnek. Nem délelőtt 10-kor, abban semmi izgalom nem lenne. Végül a nővérkétől megtudtuk, hogy itt tényleg nincs orvos, de a szomszéd szobában van, oda menjünk. Átültünk és ott csak egy valaki volt előttünk, így gyorsan sorra kerültünk és a vizsgálat is megvolt gyorsan. A beszélgetős néni meg még bőven várt a sorára, amikor mi már végeztünk, és indultunk.

Ma pedig jött a jogsi csináltatás okmányirodai része, ami szintén nem volt egyszerű. Nyitásra mentünk, és így is 50 perc várakozás után kerültem be. Igaz, akkor már gyorsan ment az ügy, így mindenestül egy óra volt. Az ügyfélkapus időpont foglalás egy jó dolog lenne a hosszú várakozás elkerülésére, de a hét elején néztem az időpontokat, és október 10-nél előbb semmi sem volt, az én jogsim viszont szeptember 30-án lejár...

Ennyi szívás után most már valami jónak kellene jönnie! :)


Read More
Saturday, 29 August 2015 12:36

Kékség

Written by

Már jó régóta tevbe van véve, hogy kifessük a dolgozószobánkat is, mert elég gyalázatos állapotban volt  a fal. Aztán tegnap, míg én ügyet intéztem, Biyadhoo elment az OBI-ba, faalfestéket keresni. Meg is találta a nekünk valót :) Miután hazaértünk, én folytattam a munkát, Biyadhoo pedig nekilátott a festésnek. Enyhén körülményes volt a dolog, mert egy <10nm2-es szobában ha középre tologatod a bútorokat, akkor bizony lépni is alig lehet, nem hogy pl. plafont festeni. Kisebb-nagyobb küzdelmek árán elkészült a festés, pont addigra, mire nekem végetért a munkanap. Összecsuktam a laptopot, aztán nekiállítunk takarítani.  Hadd ne mondjam, hogy minden, még drága jó nagyanyám is kék volt, de viszonylag gyorsan sikerült kitakarítani.

Szerencse, hogy nem az építkezéskor választottuk ezt a színt, mert az tuti, hogy ha megláttam volna az üres szobát ilyen kékre festve, akkor ott helyben sokkot kaptam volna :) De így, bebútorozva eszméletlenül tetszik, sokkal jobban illik a bútorainkhoz ez a szín, mint az eddigi halványkék.

Mivel nem nagyon vagyunk szokva a fizikai munkához, tegnap félhullán estünk be a fürdőkádba, majd pedig az ágyba :) Reggel viszont nagyon jó volt bejönni és leülni a dolgozószobában, úgyhogy maximálisan megérte a tegnapi fáradozást!


Read More
Page 1 of 4

Magunkról

 A Maldív-szigetek nagy rajongói lévén e csodás ország két szigetéről neveztük el magaunkat a virtuális világban. Csak nézz rá a képre, hát nem gyönyörű? :-)

Search