Filitheyo

Filitheyo (396)

Sunday, 19 July 2020 09:06

Karantén után :)

Written by

Ez a koronavírus és az általa okozott bezárkózás eléggé felborította az utazási terveinket, de az a helyzet, hogy mi nem adjuk ám olyan könnyen a bőrünket, így aztán ha nem is pont az eredetileg tervezett időpontban, és nem is feltétlenül az eredetileg tervezett helyekre, de végül a határok megnyitása után csak sikerült kimozdulnunk egy kicsit.

Elsőként még zárás előtt elugrottunk pár napra lazítani Bulgáriába, a Napospartra. Amsterdam idén több okból sem jött össze, de azt ugye mindenki belátja, hogy valahová muszáj volt elmennünk :D :D, így végül itt kötöttünk ki. Júniusban ugyanis Bulgária, mint minden más európai ország, nem volt karanténköteles.

Most nem akartunk városnézni meg mászkálni, csak passzív pihenésre, láblógatásra, evésivásra vágytunk, így keveretünk egy RIU szállodába, ami nagyszerű választásnak bizonyult. 

A repülés egyébként nagyon vicces volt: a 180 fős repülőgépen voltunk kb. 50-en, mindenki maszkban, a légiutaskísérők még kesztyűben is. A maszkban úgy néz ki mindenki, mint egy marslakó, és ezt muszáj volt az utókor számára megörökíteni :)

mars2

mars1

Nagyon szép, és hatalmas tengerparti szállodában laktunk, mindjárt mutatom is a képeket. Amikor mi voltunk, akkor kezdett éppen újraindulni az idegenforgalom, így nagyon nagy volt az odafigyelés, minden sarkon kézfertőtlenítő, kötelező maszkviselés zárt térben, az étteremben nem csak maszkot kellett hordani, hanem adtak ilyen egyszerhasználatos nylon kesztyűt is, amit az ételek kiválasztása alatt viselni kellett. Az asztalnál nyilván nem kellett se maszk, se kesztyű, enni azért hagyták az embert :) Volt animáció, mindenféle játékokkal, de itt is, hiába voltunk szabad téren, nagyon ügyeltek a távolságtartásra és a higiéniára. A játékokat folyamatosan fertőtlenítették, és mindenkinek minden alkalommal, amikor megérintette a játékokat, kezet kellett fertőtleníteni. Amúgy tök ügyes volt az animátor srác, nagyon jól beépítette a játékba a kötelező fertőtlenítést, így olyan volt, mint ha a játék része lenne, szóval nem volt zavaró egyáltalán. A távolságtartás egyébként könnyen megoldható volt, mert ahogy ez az animátor srác mondta, állítólag 30%-on volt a szálloda töltöttsége. Én mondjuk ezt nagyon élveztem, nagyon tetszett, hogy alig voltak körülöttünk idegenek.

No és akkor a képek, amiket ígértem:

Hatalmas, csodaszép kert volt, két óriási medencével és poolbarral:

kert1

kilatas1

hotel1

hotel2

poolbar1

Természetesen Cukikacsusz most se maradt itthon:

hotelkacsa

A tengerpart közvetlenül a kert és a medencék mögött volt. Nagy tömeg nem voltt itt sem, viszont elég jól nézett ki:

 beach2

 beach1

beach3 

beach4

Gyorsan eltelt ez a négy nap, és nem nagyon volt kedvünk hazajönni, de vigasztalt a tudat, hogy lemegy a zárás, és utána utazunk megint, ez alkalommal Németországba, Berlin mellé, a Tropical Islands nevű helyre. Ahová egyébként még áprilisban kellett volna mennünk, csak hát ez a fránya vírus meg a karantén közbeszólt.

Ez egy régi Zeppelin hangárból kialakított létesítmény durván 40 km-re Berlintől, ahol gyönyörű trópusi környezetet alakítottak ki, fehér homokkal, csodaszép növényekkel, csúszdákkal, trópusi hangulatú házakkal, és 70% körüli páratartalommal. Van két óriási medence, amik a tengert hivatottak szimbolizálni. Valóban egyedülálló létesítmény, hatalmas elme lehetett, aki kitalálta és megvalósította.  Mutatom is, nézzétek milyen jól néz ki:

kornyezet1

kornyezet2

kornyezet3

kornyezet4

kornyezet5

kornyezet6

Persze Cukikacsusz most sem maradt itthon, muszáj volt velünk jönnie, és szemlátomást jól érezte magát ő is :)

tropicalkacsa

Két napot és egy éjszakát töltöttünk itt, és nagyon jól éreztük magunkat, jó kis kikapcsolódás volt. Itt egyébként nem volt annyira szigorú a vírus elleni védekezés: mivel a hangár hatalmas, és nagyon magas, így hiába zárt tér, olyan, mintha a szabadban lennénk, emiatt sehol sem volt kötelező a maszk. A távolságtartásra igyekeztek emlékeztetni az embereket, inkább kisebb mint nagyobb sikerrel. Fertőtlenítő sok helyen van kitéve, mi használtuk is, de csak reménykedni tudunk benne, hogy mások is :)

A két nap letelte után visszavonatoztunk Schönefeldre. Meglepve tapasztaltuk, hogy még Németországban is van olyan putri kinézetű vasútállomás, mint idehaza:

putri

Viszont a német vonatok nem összehasonlíthatóak a magyarokkal, sokkal jobban néznek ki:

vonat

Schönefelden megaludtunk még egy éjszakát egy szuper jó kis hotelban a reptér mellett, ahol isteni bécsi szeletet vacsoráztunk, egy még istenibb vörösbor kíséretében :)

Jó kis hétvége volt ez is, ha nem is aludtuk kockásra a fejünket (oda is, vissza is korán repültünk, a közbenső napon meg alvás helyett inkább a trópusi klímát élveztük :)), mégiscsak kikapcsolódtunk kicsit. Aztán most várjuk, hogy Cilinéni mit kezd az ázsiai országokkal a következő hat hétben, mivelhogy szeptemberben ismét esedékes, hogy menjünk Maldívra :) Ezúttal Klárikával együtt, akinek legalább annyira (ha nem jobban) be van sózva a hátsó fele, mint nekünk :)

 

Saturday, 20 June 2020 10:27

Karantén alatt történt

Written by

Március közepe óta vagyunk itthon karanténban, és hát ha már se utazni nem lehetett, se vendégeskedni, akkor hát dolgoztunk megint egy kicsit a "kacsafészken". 

Ha minden igaz, úgy kezdődött, hogy elromlott az elektromos grillsütőnk, egyszerűen nem melegített rendesen mindenhol, cekaszt kellett volna cserélni benne, csak ugye az Aldis kínai cuccban miért lenne bármi is könnyedén pótolható :) Így hát inkább vettünk másikat, őt:

grillsuto

Utólag derült ki, hogy valójában mennyire jó vétel is volt, ugyanis túl azon, hogy borzasztó egyszerű használat után letakarítani (elég neki az esetleges zsír felitatása után egy nedves majd egy száraz áttörlés), kb. bármit meg lehet sütni rajta zsiradék nélkül: tükörtojást, bundáskenyeret, szelet sajtot, zöldséget, szóval tényleg bármit. Imádjuk is nagyon, sűrűn főzünk vele :)

Aztán: az ágymatracunk kezdett már kicsit elhasználttá válni, nem volt már annyira kényelmes feküdni rajta, mert a rugók valamennyire megereszkedtek benne. Mit vegyünk, mit vegyünk, hát, természetesen Billerbeck lett, mivel nagyon szeretjük a cuccaikat, az ágyneműk, ágyneműhuzatok, törölközők egyszerűen csodásak. A törölközőre nagyon jó példa, hogy amikor Maldívon voltunk, Mohamednek nagyon tetszettek a törölközőink, ezért küldtünk neki  kettőt, majd írta, hogy ha legközelebb megyünk, vigyünk már neki még kettőt, mert a gyerekei is szeretnének ilyet :) Na szóval megrendeltük a matracot, Németországban legyártották, majd kihozták:

matrac

Első pár nap úgy éreztük, hogy túl kemény, de amióta megszoktuk, annyira jókat alszunk rajta, hogy el se lehet mondani :) Plusz nekem megszűnt a reggeli hátfájásom is, amitől külön boldog vagyok. Ez amúgy egy aszimmetrikus, habmagos matrac, memóriahabos toppinggal, A Billerbeck új fejlesztése. Nem olcsó mulatság, de megért minden pénzt, annyira kényelmes!

És ha már hálószoba: kukáztuk a régi függönyünket, amit azóta ki akartunk cserélni, amióta átfestettük barnára a szobát:

barnafuggony

No és az igazi nagy dobás a terasz, ami teljes felújításon esett át, kezdve a csempétől egészen a bútorig és a korlátig:

csempe

teraszbutor

Igazi mediterrán hangulatot sikerült varázsolni, nagyon boldogok vagyunk vele :)

 

 

 

 

Sunday, 22 March 2020 11:08

Amikor a koronavírus közbeszól

Written by

Úgy volt, hogy szeptemberben utazunk Balira. Már megvolt a jegyünk és a lefoglalt, de még visszamondható szállásunk. A jegyünket egy fapados légitársaságnál, a Scoot-nál vettük, ellenállhatatlanul jó áron.

Igenám, de most, hogy itt ez a koronavírus mizéria, írták, hogy akinek augusztus végéig bezárólag van foglalása, az lemondhatja díjmentesen. Nekünk pedig ugyebár szeptemberi a foglalásunk, így aztán megpróbáltam elérni őket, hogy mondjanak valamit, mert ugye sose lehet tudni, az a biztos, ha ezt inkább visszamondjuk (persze azzal a hátsó szándékkal, hogy szerzünk jegyet valahova máshova, egy nem-fapados társaságnál, ahol egyszerűbb lesz a módosítás / lemondás, ha a szükség úgy hozza). A telefonos ügyfélszolgálat annyira túlterhelt, hogy képtelenség eljutni egy ügyintézőhöz, az emailes megkeresésre már több mint egy hete nem válaszolnak, a holnapon nincs semmi infó. Így aztán enyhén szólva is bizalmatlanná váltunk velük szemben, és mindenáron akartunk egy B-tervet :)

Mivel már fél évnél is kevesebb van hátra a tervezett utazásig, így nem igazán vannak már nekünk tetsző árak sajnos. Viszont Biyadhoo talált egy elég jó árú jegyet Maléba (nem mellékesen az egyik szegmenst Etihad A380 repüli), így aztán visszamegyünk Maafushi-ra :) Amúgy is ez a kedvenc helyünk február óta, és már beszélgettünk róla, hogy annak se lennénk ellenére, ha minden évben kétszer itt töltenénk a szabadságunkat :) Idén ez úgy tűnik, hogy így lesz. Már 180 napnál is kevesebb van hátra, míg ismét ezt láthatjuk élőben:

seaview05

A Scoot jeggyel majd még futok pár kört, hátha sikerül legalább részben visszaszedni tőlük, de most már biztonságban vagyunk, mert ha mégis gond lesz, se az Air France se az Etihad nem fog szórakozni a foglalás módosításával vagy törlésével.

A booking-on már nem sikerült tengerre néző szobát foglalnunk, de szerencsére van nekünk egy Mohamedünk, aki már megígérte, hogy segít upgrade-elni :) Sajnálom Balit, mert nagyon jó lett volna eljutni oda, de talán majd jövőre összejön. Addig is, #maafushiherewecome #room1904thebest :D

 

Sunday, 08 March 2020 15:05

A Paradicsomban - ismét

Written by

Most nézem csak, hogy azóta nem írtam, hogy Eilatban voltunk november végén. Hát, azóta történt egy és más.

A karácsony a maga szokásos, csendes, mérsékelten zabálós módjában telt. Csakúgy, mint a szilveszter, hiszen nekem január 1-jén is munka volt a zárás miatt. Aztán Apusom hirtelen megbetegedett, kórházba került, és még januárban elvesztettük őt :( Ez rányomta a bélyegét a következő hetekre, amikor is egyébként izgatottan kellett volna várjuk, hogy ismét utazunk a Maldívra, ezúttal az ottani nyárba, a száraz évszakba. 

Azért csak eljött a február és az indulás napja, és addigra megjött az izgalom is, hiszen mégiscsak feltehettük a kis hátsó felünket egy Emirates gép fedéleztére, ami nem is akárhová vitt minket :)

Jót repültünk, és ezúttal Dubaiban is kipróbáltunk egy reptéri prémium várót. Hát, a magyarországinak igazából a nyomába se jön, tele van mindenféle ételekkel: leves, többféle meleg étel, édesség, gyümölcs, saláták, alkoholos és alkoholmentes italok, kávé tea, szóval itt azért könnyebben eltelt a várakozási időnk, ami egyébként éppen éjszakára esett. Aztán mentünk tovább Maléra, ahol a koronavírus miatt kicsit macerásabb volt a beléptetés, mint máskor, de végül egy kisebb trükkel a többszáz fős sor elejére keveredtünk, és így elértük a 10:45-ös hajót, ami vitt minket a szállásunkra.

A Kaani Palm Beach hotel egy frisseén épült szálloda, február 1-jén nyitott, és mi február 7-én érkeztünk. Az első meglepetés akkor ért minket, amikor felkísértek minket a szobánkba, a kilencemeletes szálloda kilencedik emeletére. Még a liftben mondta a kísérőnk, hogy ugyan mi standard szobát foglaltunk, de tengerre nézőt kapunk. Itt már sejtettük, hogy jó lesz nekünk, de ahogy beléptünk a szobába és kinéztünk a teraszon erre a látványra, hát, azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom, hogy még a lélegzetünk is elakadt:

seaview06

Egyébként maga a szoba is csodaszép volt, és a személyzet is szuperkedves. Az egyikükkel, Mohameddel nagyon összehaverkodtunk, ő volt a legrendesebb mindannyiuk közül, és kb. ő intézett nekünk mindent, amit csak kellett, a kirándulás foglalásától kezdve a hazafelé menő hajó foglalásán keresztül a zajongó, rajcsúrozó oroszok megfékezéséig mindent a világon. 

Az ott töltött 10 napunkat alapvetően pihenésnek, fürdőzésnek, evés-ivásnak, sznorkelezésnek szenteltük. Közben megünnepeltük a házassági évfordulónkat is. Aznapra foglaltuk le a sznorkelezős kirándulásunkat, és óvatlan módon elárultuk Mohamednek, hogy mért pont aznap szeretnék kirádulni menni :) Mire hazaértünk, ez várt minket a szobában:

anniversary

Nagyjából bármin tudok sírni újabban, így persze ezt se úsztam meg száraz szemmel, de nagyon jólesett, hogy gondoltak ránk (egyértelmű volt, hogy Mohamed intézte :D).

Ha már a sznorkelezést említettem, nézzétek, mcsoda szépségeket láttunk a víz alatt :)

snorkel01

snorkel02

snorkel03

snorkel04

snorkel05

snorkel06

Ezeket a képeket egyébként nem mi készítettük, hanem a vezetőnk, aki merült velünk. A kirándulás ára magában foglalta a fényképeket is - ilyennel se találkozutnk még sosem. A kirándulás után este mindenki, aki kérte, megkapta a telefonjára az össze fotót, többszáz darabot, amiből aztán mindenki kiválogathatta magának, hogy melyikeket szeretné megtartani. 

A többi napon pedig egyszerűen csak élveztük az életet, napközben lustálkodtunk, fürödtünk, nem csak lent a strandon, hanem a szállodánk tizedik emeletén, az infinity pool-ban is, ahonnan szintén lélegzetelállító a kilátás. Esténként pedig sétálgattunk az amúgy eléggé picurka szigeten, és próbáltuk megtalálni a kedvenc éttermünket :) Végül az utolsó két napban ez sikerült is, utolsó előtti és utolsó napon ettünk abban a két étteremben, ami ezentúl a kedvencünk lesz. Merthogy már megvan ám a foglalásunk jövő februárra is, és még az se kizárt, hogy idén szeptemberben is itt kötünk ki, ha a Scoot meg a koronavírus sokat szórakozik a Balira szóló repjegyünkkel :)

A szám jártatása helyett mutatom inkább a képeket :)

seaview01

seaview02

A naplemente amúgy egy kihívás volt: hiába nézett a szobánk is és a strandunk is nyugat felé, a naplemente legvégét sosem láttuk, mert mindig felhős volt a horizont :( Na de majd jövőre újra megpróbáljuk, hátha akkor látunk majd tökéletes naplementét :)

seaview03

seaview04

seaview05

seaview07

Itt látszik, hogy milyen kicsi a sziget, mi az egyik végén voltunk, és látszik, hogy milyen közel van a másik vége :)

seaview08

Ugye mondtam, milyen csodás a kilátás a tizedikről? :)

seaview09

Egyik este összebarátkoztunk Luissal, a papagájjal is :)

luis

luis2

Maafushi-n nevezetesség nem sok van, így amikor nem az Indiai-óceánban gyönyörködtünk, akkor ilyen jópofa feliratokkal találkoztunk, jellemzően az esti sétáink során:

feliratok01

feliratok04

feliratok05

feliratok06

Sajnos eljött egyszer csak a hazautazás napja is :( Talán ennyire még sose volt rossz hazajönni utazásból, mint most. Jövő februárig még megyünk jópár helyre, ami biztos, de már most számolom a napokat, hogy mikor megyünk vissza ide. Sok szuper helyen jártunk, de mindkettőnknek ez a kedvence, így nem kérdés, hogy minden évben visszajövünk :)

Amikor már a hajó elvitt minket a szigetről és odaértünk Maléba a reptérre, ott már kicsit jobban éreztem magam, már csak azért is, mert ilyen jópofa dolgokat lehet látni ott:

feliratok03

feliratok02

A hazafelé utunk eléggé eseménytelenül telt, rendben volt minden. Dubaiban megaludtunk egy éjszakát egy reptér melletti szállodában, mert a csövezéshez már kissé megöregedtünk :) 

Egy szó, mint száz, csodás volt ez a tíz nap, minden pillanatát élveztük!

 

 

Sunday, 08 December 2019 13:14

Még egy kis nyár :)

Written by

Ezt az évet azt hiszem, rendesen kimaxoltuk, már ami az utazást és a 40-50 éves szülinapunk méltó megünneplését illeti. Amikor már úgy tűnt, hogy idénre vége a kiruccanásoknak, akkor jött szembe még egy jó Wizzair ajánlat, amivel a fennmaradt pontjainkat fel tudtuk használni, mielőtt lejárnának :) Így esett, hogy múlt hét végén elmentünk egy kicsit lazítani Eilatba :)

Három nap arra kevés, hogy útba ejtsük Jeruzsálemet és a Holt-tengert, Eilat maga pedig nem bővelkedik látnivalókban, így aztán a fő programunk a láblógatás, napozás és sznorkelezés volt. 

Biyadhoo talált egy nagyon király szállást, ahová a reptértől is elég egyszerű volt eljutni, 2-300 métert kellett csak sétálni a megállótól, ahol a reptéri busz letett bennünket. Szavak helyett beszéljenek inkább a képek, ennél jobban el se tudnám mondani, milyen szuper helyünk volt:

hotel01

hotel04

hotel05

hotel07

hotel02

hotel03

hotel06

Érkezéskor egyébként így vártak minket:

welcome

És persze Cukikacsuszt se felejtettük itthon, ő is nagyon jól érezte magát. Megtalálta a közös hangot a törölköző-hattyúkkal :D

kacsasunbed

Egyébként reggelente minden napágyra hajtogattak ilyet, nagyon jól nézett ki, és nem utolsósorban praktikus volt, nem keleltt a saját strandtörölköző megszárításával bajlódni esténként :)

A szállásunk egy hegyoldalban volt, az utca egyik oldalán, a kerítés mentén csodaszép virágokkal, a másik oldalon pedig a hamisítatlan holdbéli tájjal:

outside01

outside05

outside06

Na és a személyes kedvenceim, a macskák :) Annyi macska volt itt, hogy meg se lehetett számolni, lépten-nyomon lehetett találkozni velük. 1-2 kivételtől eltekintve nem nagyon hagyták megfogni magukat, de fotót azért lehetett készíteni róluk :)

cats01

cats02

cats03

cats04

Ha lesétáltunk a tengerpartra, simán átláttunk Jordániába:

outside02

A lakott területeken kívül pedig olyan volt, mint ha valóban a Holdon járnánk, pedig ez itt csak az izraeli-jordán határ :)

outside03

outside04

A tenger egyébként nagyon kis kellemes volt, lehetett jókat sznorkelezni benne, olyan 26 fok körül volt, szóval nem fáztunk :) Csak azt sajnáltam, hogy ezen a részen nem volt valami sok korall. Azt mondják, a jordán oldalon több van, úgyhogy egyszer majd azt is meg kell néznünk :)

Egy szó mint száz, nagyon kellemes kis hétvégénk volt, még a tél előtt feltöltődtünk egy kicsit meleggel és napsütéssel. Így könnyebb lesz kivárni a februárt, amíg ismét utazunk :D

 

Sunday, 27 October 2019 07:26

A nagy pénztárca dilemma....

Written by

Gondolom, most mosolyogtok, pedig nem egyszerű dolog.

IMG 0713

 Kb. 10 évvel ezelőtt vettem az utolsó pénztárcámat. Valódi bőr, valami 15K volt anno. KIszolgált szegény. Elkezdtem az utánajárást: Ebay, amazon, bőrösök, stb. Nem volt olyan, ami megfelelt volna. Véletlenül szembe jött velem a fenti márka, és nagyon megtetszett.

Nézd csak:

IMG 0714

IMG 0715

Kényelmesen elfér benne a sok-sok kártya, az útlevél is - ha kell - illetve névjegyek és forgalmi. Fém kivitel, remélem ez is kibír 10 évet :)

Saturday, 26 October 2019 12:28

Borkóstoló

Written by

Már nagyon rég volt, hogy utoljára borkóstolón jártunk, Villányban, Sauskáéknál. Nem pártoltunk el tőlük, továbbra is szeretjük a boraikat, csak hát Villány messze van, meg macerás is: ha az ember tényleg borozni szeretne és utána nem akar kissé kapatosan, egy önfeláldozó családtag vagy barát segítségével hazakocsikázni, netán hazavonatozni, akkor meg kell szállni egy éjszakára, szóval nem olyan egyszerű ügy :)

Néhány éve itt tőlünk nem messze nyílt egy Borháló bolt, és az üzletvezetővel egészen jól összebarátkoztunk. Láttuk már többször kiírva, hogy szervez borkóstolókat, de valahogy sosem jutott eszünkbe elmenni. A mostani alkalomra, amely tegnap került megrendezésre, viszont kifejezetten invitált minket, mert tudta, hogy kedveljük annak a borásznak a borait, aki a mostani kóstolót tartja. Ő nem más, mint Szentpéteri Attila, a Szentpéteri Borpince vezetője és borásza. 

Szentpéteriék először egy olaszrizlinggel lopták be magukat a szívünkbe: ilyen illatos, ízes olaszrizlinget még sosem ittunk ugyanis. Innen kezdve elkezdtük tudatosan megkóstolni a többi borukat is, és eddig még sosem csalódtunk bennük. Hát így esett, hogy befizettünk a tegnap esti kóstolóra. 

Attila kb. 2,5 órán keresztül mesélt nekünk, nem csak a borokról, amiket megkóstoltunk, hanem megosztott velünk történeteket is, amik az egyes borokhoz fűződnek, és persze jogos büszkeséggel mesélt a díjakról is, melyket a fiával közösen készített boraikkal nyertek. 

A borok mellé kaptunk frissítőnek szódát, valamint isteni friss, puha zsíros kenyeret, és almát, amire szükség is volt az összesen 9 tételből álló kóstolón :) No és akkor mutatom, hogy miből is állt a program :)

 szentpeteri

A kilencedik, meglepetés-tétel nem szerepelt a lapon: ez egy chardonnay volt, abból is egy nagyon finom és illatos fajta.

A kóstoló végeztével lehetőség nyílt a vásárlásra is, illetve a felbontott üvegben maradt borokból még mindenki kedve szerint repetázhatott. Az esemény este 7-től 10-ig volt meghirdetve, de a kóstoló után még sokáig ott maradtunk páran beszélgetni Attilával és kiélvezni a finomságokat. Mi 11 után értünk haza, és 5 perc sétára lakunk a bolttól :)

Nagyon jól éreztük magunkat, szerintm megyünk majd még máskor is.

 

Saturday, 19 October 2019 07:26

#yearof4050

Written by

Fantasztikusan alakult ez az év. KInga 40, én 50. Megünnepeltük ahogy kell:)

IMG 0042

 Eindhoven után - ahol céges, csapatépítős összeröffenés volt, Martinique és Guadeloupe következett.

86AAA26D B7F1 4616 B0B3 663A4C5331E5

IMG 0064(1)

Kipihenten érkeztünk haza, de sokáig nem lógattuk a lábunkat, hiszen máris jött Amsterdam.

IMG 0183

IMG 0258

Régi barátaink már vártak a Vondelparkban, voltunk kávézni, és persze örültünk a barátainknak.

Az élet ment tovább, egészen júliusig, amikor eljött Athen.

IMG 0230

 Igaz, hogy csak egy rövid hétvége volt, de annál tartalmasabb. Igazi kikapcsolódás.

Aztán kisnyaralás:) Kitalálod hol? Nem? Hát a Maldívon. IMG 0018

IMG 0553

IMG 0595

Nagy várakozással tekintettünk egy újabb 5*-os légitársaság elé, ez volt a Qatar. SZép volt, jó volt, egészen a hazaindulás pillanatáig Dohából. A320 hozott minket haza, és ha éltél már kényelmetlen, hulladék vackot, nah ez, az volt. Nem is értem, hogy egy ilyen légitársaság hogyan engedheti ezt meg magának. Mindegy is, nálam maradt az Emirates a topon. Ami Thulusdhoot illeti, nagyon jó kis sziget, a szállásunk egy infinity pool-os szálloda, csodás kilátással, kényelemmel és szuper kajával. Nem véletlen, hogy februárban visszamegyünk. Na nem ide, hanem egy másik szigetre, ahol szintén vár egy infinity pool:) Viszont, most már az Emiratessel, kényelmes 777-tel.

Szuper volt ez az év, beletettünk mindent. Én meg nem mondtam el mindent:) Nézd csak meg az eseményeket:)) Valami még befigyelt azért erre az évre:))) 

 

 

Sunday, 13 October 2019 08:47

Vissza a Paradicsomba

Written by

Amikor 2007. február 19-én a nászutunkról hazaindultunk, nem hittem benne, hogy valaha is visszajutunk még a Maldív-szigetekre, annyira elérhetetlennek tűnt, ám most, 12 évvel később mégiscsak visszatérhettünk a földi Paradicsomba.

Ez alkalommal kipróbáltuk a harmadik öbölmenti légitársaságot, a Qatar Airwayst is. Ötcsillagos légitársasághoz méltó kiszolgálásban és ellátásban volt részünk, a nagy, kétfolyosós gépek nagyon kényelmesek is voltak, de Dohából hazafelé egy Airbus A320-szal jöttünk, ami majdhogynem kényelmetlenebb volt, mint egy fapados légitársaság hasonló repülője. Még nekem is, aki nem vagyok valami magas, szűk volt a lábér, nagyon beszorítva éreztem magam. Nade panaszkodás helyett inkább mutatom, hogy milyenek voltak a nagy gépek :)

Itt azért el lehetett férni kényelmesen:

QR01

Nem maradtunk éhen :)

QR02

Budapestről nyilvánvalóan nincs közvetlen járat a Maldívra, így aztán Dohában kellett átszállnunk. A dohai reptér hasonlóan nagy, fényes, csillogó, mint bármi az Emirátusokban. 

DOH03

DOH01

DOH02

Maléba megérkezésünk után ki kellett deríteni, hogy honnan is megy a hajó Thulusdhoo-ra. A leendő szállásadónk szépen leírta, hogy a Refcool Express-t kell keresnünk, ami 11 órakor fog indulni, de akárkit kérdeztem meg ott a hajóállomáson, ami egyébként közvetlenül a reptér kijáratánál van, senkinek még csak elképzelése se volt róla. Bevallom, emiatt kicsit megijedtem, hogy mi lesz, de végül 11 után pár perccel megérkezett a hajó és rendben el is vitt minket Thulusdhoo-ra. Maléban, ahol nagy hajóforgalom van, még a kikötőben is ilyen csodaszép a víz egyébként, szóval már itt kedve lenne az embernek csobbanni egyet, de hát sajnos itt még nem lehet :)

Male

Thulusdhoo-n ez volt az előre lefoglalt szállásunk, ami végül amolyan túrórudinak bizonyult, kívül csoki, belül meg egy nagy túró:

Canopus

Volt velük néhány probléma, ami megérne egy külön bejegyzést, itt most annyi a lényeg, hogy sorozatos átverésekre épült az egész, így aztán egy éjszaka után úgy határoztunk, hogy nekünk ebből elég, és átköltöztünk egy másik hotelba, ami viszont már tökéletes volt. A booking com segítségével közben kardoztunk ezekkel a kutyaütőkkel, hogy visszaszerezzük a pénzünket, ami végül kb. két hét alatt sikerült is.

A Season Paradise, ahová átmentünk, végül tökéletes választásnak bizonyult: kényelmes szoba, finom, svédasztalos reggeli nagy választékkal, szuperkedves személyzet, gyönyörű kert és infiniti pool az ötödik emeleten, a tetőn, ahonnan csodaszép kilátás nyílt körbe a szigetre és az Indiai-óceánra.

SP01

SP02

SP03

SP04

A buliból természetesen Cukikacsusz se maradhatott ki :)

SP05

Itt aztán 10 napig tökéletes semmittevéssel, pihenéssel, feltöltődéssel és a környezetünkben való gyönyörködéssel töltöttük az időt.

taj01

taj02

taj03

taj04

taj05

taj06

taj07

taj08

taj09

taj10

 Egyik nap voltunk egy sznorkelezős hajókiránduláson, ahol rengeteg csodaszép halacskát és korallokat láttunk. A goproval csak videók készültek a víz alatt, képek nem, így halacskákat nem tudok mutatni, de nézzétek, a Sandbank, vagyis homokpad, ami körül úszkáltunk, mennyire szép kis hely:

sandbank01

Szerencse, hogy ilyen felhős volt az idő, mert így a kb. két órás úszkálás alatt nem égtünk szénné, a víz viszont kellemes meleg volt - egyszóval tökéletes "kirándulóidőnk" volt :) Az időjárással egyébként hatalmas szerencsénk volt: szeptember még vastagon az esős évszak ideje, de amíg ott voltunk, tán kétszer vagy háromszor áztunk el, a többi napon remek idő volt, a nap is elég sokat sütött, így aztán fogyott a 30-as naptej rendesen :) 

A 10 nap eltelte után nem nagyon akaródzott hazajönni, az egyetlen, ami vigasztalt minket, hogy jövőre ismét megyünk, ezúttal februárban, amikor arrafelé tombol a nyár. Bónusz, hogy a házassági évfordulónk idején és Valentin-napkor is ott leszünk, épp úgy, mint 2007-ben. 

Rá kellett jönnünk, hogy ez a hely számunkra az, ahol tökéletesen ki tudunk kapcsolódni, fel tudunk töltődni, így az a tervünk, hogy minden évben visszamegyünk ide :) 

 

Saturday, 17 August 2019 11:50

Cukiság, a legnagyobb túlélő :)

Written by

Kisautónkat közel négy hónapja, amióta nálunk van, változatlanul imádjuk. Többen mondták rá, hogy mennyire kis cuki (szerintem egyébként NAGYON cuki, különösen azóta, hogy a díszítőelemek is rákerültek), ezért aztán hamar ráragadt a Cukiság név, most már mindig csak így hivatkozunk rá :) Eddig is tudtuk, hogy mivel Ausztriából hozták, kicsit extrább, mint a magyarországi ugyanilyen autók, de hogy mekkora túlélő, az csak most derült ki. 

Történt ugyanis, hogy egyik nap autózunk hazafelé egy főútvonalon, amelyre több melllékutca is csatlakozik. Az egyik ilyen mellékutcában áll egy kocsi, vezetője szemlátomást körülnéz, hogy kinek kellene elsőbbséget adnia, majd amikor mi már majdnem odaérünk, fogja magát, és kihajt elénk. Annyira féktávon belül volt, hogy az ütközés és Cukiság porrá törése szinte elkerülhetetlennek látszott, ám Biyadhoo, reflexeinek és lélekjelenlétének köszönhetően, végül elrántotta a kormányt, és ahelyett, hogy nekimentünk volna ennek az okostojásnak, végül egy jó magas padkán keresztül bementünk egy használaton kívüli villamossínre. 

Az ember, aki kijött elénk, egyből elismerte a felelősségét és hetvenszer megköszönte, hogy nem mentünk neki. Az ő autójának így semmi baja nem lett, mi viszont nem tudtuk, hogy Cukisággal mi történt. A sín ugyanis nem az úttal egy szintben van itt, hanem kiemelkedik belőle, meg a padka is elég magas, így az autó teljesen fennakadt rajta. Miután a járókelők segítségével sikerült letolni a sínről és a padkáról, akkor láttuk, hogy az első gumiknak annyi, de más olyan sérülést nem érzékeltünk rajta, amivel az aborncscserét követően ne lehetett volna hazajönni. Azért csak elvittük szerelőhöz, aki szétszedte ízekre és lebiztosítóztatta, és lássatok csodát, tulajdonképpen a kerekeken kívül egy valami torony- vagy milyen csapágyat és pár kapcsolódó apróságot kell kicserélni benne, meg kellett neki egy futómű állítás a biztonság kedvéért, de ezen kívül SEMMI BAJA!

Azóta se tudok napirendre térni felette, hogy a padka- és sínjárást ilyen olcsón megúszta és nem kell hetekre szervizbe adni. A biztosítózás után megrendelték az alkatrészeket, azt majd egy nap alatt kicserélik, de addig is lehet közlekedni vele. Abba meg már belegondolni se merek, hogy ha Biyadhoo nem lenne ilyen rutinos vezető, akkor most valami roncstelepen sínylődne a Cukiság totálkárosra törve. 

Biyadhoo és Cukiság, a tökéletes páros :) 

 

 

 

Page 1 of 29

Magunkról

 A Maldív-szigetek nagy rajongói lévén e csodás ország két szigetéről neveztük el magaunkat a virtuális világban. Csak nézz rá a képre, hát nem gyönyörű? :-)

Search