Ez a koronavírus és az általa okozott bezárkózás eléggé felborította az utazási terveinket, de az a helyzet, hogy mi nem adjuk ám olyan könnyen a bőrünket, így aztán ha nem is pont az eredetileg tervezett időpontban, és nem is feltétlenül az eredetileg tervezett helyekre, de végül a határok megnyitása után csak sikerült kimozdulnunk egy kicsit.

Elsőként még zárás előtt elugrottunk pár napra lazítani Bulgáriába, a Napospartra. Amsterdam idén több okból sem jött össze, de azt ugye mindenki belátja, hogy valahová muszáj volt elmennünk :D :D, így végül itt kötöttünk ki. Júniusban ugyanis Bulgária, mint minden más európai ország, nem volt karanténköteles.

Most nem akartunk városnézni meg mászkálni, csak passzív pihenésre, láblógatásra, evésivásra vágytunk, így keveretünk egy RIU szállodába, ami nagyszerű választásnak bizonyult. 

A repülés egyébként nagyon vicces volt: a 180 fős repülőgépen voltunk kb. 50-en, mindenki maszkban, a légiutaskísérők még kesztyűben is. A maszkban úgy néz ki mindenki, mint egy marslakó, és ezt muszáj volt az utókor számára megörökíteni :)

mars2

mars1

Nagyon szép, és hatalmas tengerparti szállodában laktunk, mindjárt mutatom is a képeket. Amikor mi voltunk, akkor kezdett éppen újraindulni az idegenforgalom, így nagyon nagy volt az odafigyelés, minden sarkon kézfertőtlenítő, kötelező maszkviselés zárt térben, az étteremben nem csak maszkot kellett hordani, hanem adtak ilyen egyszerhasználatos nylon kesztyűt is, amit az ételek kiválasztása alatt viselni kellett. Az asztalnál nyilván nem kellett se maszk, se kesztyű, enni azért hagyták az embert :) Volt animáció, mindenféle játékokkal, de itt is, hiába voltunk szabad téren, nagyon ügyeltek a távolságtartásra és a higiéniára. A játékokat folyamatosan fertőtlenítették, és mindenkinek minden alkalommal, amikor megérintette a játékokat, kezet kellett fertőtleníteni. Amúgy tök ügyes volt az animátor srác, nagyon jól beépítette a játékba a kötelező fertőtlenítést, így olyan volt, mint ha a játék része lenne, szóval nem volt zavaró egyáltalán. A távolságtartás egyébként könnyen megoldható volt, mert ahogy ez az animátor srác mondta, állítólag 30%-on volt a szálloda töltöttsége. Én mondjuk ezt nagyon élveztem, nagyon tetszett, hogy alig voltak körülöttünk idegenek.

No és akkor a képek, amiket ígértem:

Hatalmas, csodaszép kert volt, két óriási medencével és poolbarral:

kert1

kilatas1

hotel1

hotel2

poolbar1

Természetesen Cukikacsusz most se maradt itthon:

hotelkacsa

A tengerpart közvetlenül a kert és a medencék mögött volt. Nagy tömeg nem voltt itt sem, viszont elég jól nézett ki:

 beach2

 beach1

beach3 

beach4

Gyorsan eltelt ez a négy nap, és nem nagyon volt kedvünk hazajönni, de vigasztalt a tudat, hogy lemegy a zárás, és utána utazunk megint, ez alkalommal Németországba, Berlin mellé, a Tropical Islands nevű helyre. Ahová egyébként még áprilisban kellett volna mennünk, csak hát ez a fránya vírus meg a karantén közbeszólt.

Ez egy régi Zeppelin hangárból kialakított létesítmény durván 40 km-re Berlintől, ahol gyönyörű trópusi környezetet alakítottak ki, fehér homokkal, csodaszép növényekkel, csúszdákkal, trópusi hangulatú házakkal, és 70% körüli páratartalommal. Van két óriási medence, amik a tengert hivatottak szimbolizálni. Valóban egyedülálló létesítmény, hatalmas elme lehetett, aki kitalálta és megvalósította.  Mutatom is, nézzétek milyen jól néz ki:

kornyezet1

kornyezet2

kornyezet3

kornyezet4

kornyezet5

kornyezet6

Persze Cukikacsusz most sem maradt itthon, muszáj volt velünk jönnie, és szemlátomást jól érezte magát ő is :)

tropicalkacsa

Két napot és egy éjszakát töltöttünk itt, és nagyon jól éreztük magunkat, jó kis kikapcsolódás volt. Itt egyébként nem volt annyira szigorú a vírus elleni védekezés: mivel a hangár hatalmas, és nagyon magas, így hiába zárt tér, olyan, mintha a szabadban lennénk, emiatt sehol sem volt kötelező a maszk. A távolságtartásra igyekeztek emlékeztetni az embereket, inkább kisebb mint nagyobb sikerrel. Fertőtlenítő sok helyen van kitéve, mi használtuk is, de csak reménykedni tudunk benne, hogy mások is :)

A két nap letelte után visszavonatoztunk Schönefeldre. Meglepve tapasztaltuk, hogy még Németországban is van olyan putri kinézetű vasútállomás, mint idehaza:

putri

Viszont a német vonatok nem összehasonlíthatóak a magyarokkal, sokkal jobban néznek ki:

vonat

Schönefelden megaludtunk még egy éjszakát egy szuper jó kis hotelban a reptér mellett, ahol isteni bécsi szeletet vacsoráztunk, egy még istenibb vörösbor kíséretében :)

Jó kis hétvége volt ez is, ha nem is aludtuk kockásra a fejünket (oda is, vissza is korán repültünk, a közbenső napon meg alvás helyett inkább a trópusi klímát élveztük :)), mégiscsak kikapcsolódtunk kicsit. Aztán most várjuk, hogy Cilinéni mit kezd az ázsiai országokkal a következő hat hétben, mivelhogy szeptemberben ismét esedékes, hogy menjünk Maldívra :) Ezúttal Klárikával együtt, akinek legalább annyira (ha nem jobban) be van sózva a hátsó fele, mint nekünk :)

 

Március közepe óta vagyunk itthon karanténban, és hát ha már se utazni nem lehetett, se vendégeskedni, akkor hát dolgoztunk megint egy kicsit a "kacsafészken". 

Ha minden igaz, úgy kezdődött, hogy elromlott az elektromos grillsütőnk, egyszerűen nem melegített rendesen mindenhol, cekaszt kellett volna cserélni benne, csak ugye az Aldis kínai cuccban miért lenne bármi is könnyedén pótolható :) Így hát inkább vettünk másikat, őt:

grillsuto

Utólag derült ki, hogy valójában mennyire jó vétel is volt, ugyanis túl azon, hogy borzasztó egyszerű használat után letakarítani (elég neki az esetleges zsír felitatása után egy nedves majd egy száraz áttörlés), kb. bármit meg lehet sütni rajta zsiradék nélkül: tükörtojást, bundáskenyeret, szelet sajtot, zöldséget, szóval tényleg bármit. Imádjuk is nagyon, sűrűn főzünk vele :)

Aztán: az ágymatracunk kezdett már kicsit elhasználttá válni, nem volt már annyira kényelmes feküdni rajta, mert a rugók valamennyire megereszkedtek benne. Mit vegyünk, mit vegyünk, hát, természetesen Billerbeck lett, mivel nagyon szeretjük a cuccaikat, az ágyneműk, ágyneműhuzatok, törölközők egyszerűen csodásak. A törölközőre nagyon jó példa, hogy amikor Maldívon voltunk, Mohamednek nagyon tetszettek a törölközőink, ezért küldtünk neki  kettőt, majd írta, hogy ha legközelebb megyünk, vigyünk már neki még kettőt, mert a gyerekei is szeretnének ilyet :) Na szóval megrendeltük a matracot, Németországban legyártották, majd kihozták:

matrac

Első pár nap úgy éreztük, hogy túl kemény, de amióta megszoktuk, annyira jókat alszunk rajta, hogy el se lehet mondani :) Plusz nekem megszűnt a reggeli hátfájásom is, amitől külön boldog vagyok. Ez amúgy egy aszimmetrikus, habmagos matrac, memóriahabos toppinggal, A Billerbeck új fejlesztése. Nem olcsó mulatság, de megért minden pénzt, annyira kényelmes!

És ha már hálószoba: kukáztuk a régi függönyünket, amit azóta ki akartunk cserélni, amióta átfestettük barnára a szobát:

barnafuggony

No és az igazi nagy dobás a terasz, ami teljes felújításon esett át, kezdve a csempétől egészen a bútorig és a korlátig:

csempe

teraszbutor

Igazi mediterrán hangulatot sikerült varázsolni, nagyon boldogok vagyunk vele :)

 

 

 

 

Úgy volt, hogy szeptemberben utazunk Balira. Már megvolt a jegyünk és a lefoglalt, de még visszamondható szállásunk. A jegyünket egy fapados légitársaságnál, a Scoot-nál vettük, ellenállhatatlanul jó áron.

Igenám, de most, hogy itt ez a koronavírus mizéria, írták, hogy akinek augusztus végéig bezárólag van foglalása, az lemondhatja díjmentesen. Nekünk pedig ugyebár szeptemberi a foglalásunk, így aztán megpróbáltam elérni őket, hogy mondjanak valamit, mert ugye sose lehet tudni, az a biztos, ha ezt inkább visszamondjuk (persze azzal a hátsó szándékkal, hogy szerzünk jegyet valahova máshova, egy nem-fapados társaságnál, ahol egyszerűbb lesz a módosítás / lemondás, ha a szükség úgy hozza). A telefonos ügyfélszolgálat annyira túlterhelt, hogy képtelenség eljutni egy ügyintézőhöz, az emailes megkeresésre már több mint egy hete nem válaszolnak, a holnapon nincs semmi infó. Így aztán enyhén szólva is bizalmatlanná váltunk velük szemben, és mindenáron akartunk egy B-tervet :)

Mivel már fél évnél is kevesebb van hátra a tervezett utazásig, így nem igazán vannak már nekünk tetsző árak sajnos. Viszont Biyadhoo talált egy elég jó árú jegyet Maléba (nem mellékesen az egyik szegmenst Etihad A380 repüli), így aztán visszamegyünk Maafushi-ra :) Amúgy is ez a kedvenc helyünk február óta, és már beszélgettünk róla, hogy annak se lennénk ellenére, ha minden évben kétszer itt töltenénk a szabadságunkat :) Idén ez úgy tűnik, hogy így lesz. Már 180 napnál is kevesebb van hátra, míg ismét ezt láthatjuk élőben:

seaview05

A Scoot jeggyel majd még futok pár kört, hátha sikerül legalább részben visszaszedni tőlük, de most már biztonságban vagyunk, mert ha mégis gond lesz, se az Air France se az Etihad nem fog szórakozni a foglalás módosításával vagy törlésével.

A booking-on már nem sikerült tengerre néző szobát foglalnunk, de szerencsére van nekünk egy Mohamedünk, aki már megígérte, hogy segít upgrade-elni :) Sajnálom Balit, mert nagyon jó lett volna eljutni oda, de talán majd jövőre összejön. Addig is, #maafushiherewecome #room1904thebest :D

 

Search