Az újjáéledt Konyha SIG

Még sok évvel ezelőtt a gittegyletben megalakult a Konyha SIG (Special Interest Group azaz különleges érdelődésű csoport) nevű minigittegylet, a Gay Pride-ról szóló bejegyzésben oly sűrűn emlegetett D. és életem párja (aki a gittegyletben Typhoon néven híresült el) ötlete nyomán.

A Konyha SIG lényege az volt, hogy általában havonta, kéthavonta, mikor hogy sikerült, összegyűltük D-ék lakásában, és közösen megfőztünk egy teljes menüt, azaz levest, főételt, desszertet, esetenként még előételt is készítettünk.

Ezek az alkalmak nagyon jó hangulatban teltek: zöldséghámozás, főzőcskézés közben remekül el lehetett beszélgetni a többiekkel, és persze sok újdonságot is tanulhattunk egymástól a konyhaművészet terén.

D-ék ugyebár kiköltöztek Hollandiába, így a Konyha SIG gyakorlatilag hamvába halt. Mígnem Typhoon egyszer csak előhozakodott nálam, hogy mi volna, ha újra élesztenénk a Konyha SIG-et. Végülis, miért ne? Meg is írtuk a gittegyleti levelezőlistákra, hogy akit érdekel a dolog, az jelentkezzen, és elég érdeklődő esetén csapunk egy közös főzőcskézést.

Jelentkeztek is szép számmal az Mberek, és elkezdtünk levelezni az időpontról és a menüről. Végül abban maradtunk, hogy március 6-án, szombaton találkozunk nálunk, és nagyon finomakat fogunk főzni:
- avokádókrémes pirítóst előételnek
- sütőtök krémlevest
- vadasmarhát zsemlegombóccal és
- joghurtos meggyes süteményt

Maitai nyitott egy zártkörű blogot, ahová a főzicskézés szüneteiben az összes ételnek felírtuk a receptjét.

Összesen 10-en voltunk: Andi, Anikó a férjével és a két fiával, Maitai, Berni és a barátja, illetve mi ketten. 10 órakor kezdődött a buli, akkor álltunk neki a vadasmarhához zöldségeket illetve a leveshez sütőtököt hámozni. Pillanatok alatt irtózatos kupit sikerült kreálni, mindenhol kések, vágódeszkák, zöldséghéjak és felkarikázott répadarabkák hevertek. Mindeközben Anikó két kisfia nekiállt Wii-zni, és jó testvérekhez méltó módon igen gyorsan össze is vesztek rajta, hogy melyikük játsszon éppen. Ha mi felnőttek nem lettünk volna elég zajjal, a kissrácok gondoskodtak róla, hogy egy pillanatnyi csend se legyen :-)

Végül dél körülre el is készült az első fogás, az avokádókrémes pirítós, amit Andi vezényletével készítettünk. Az avokádókrémnek olyasmi színe van, mint a sóskának, viszont egy finom fűszeres, borsos, fokhagymás, citromos valami. Pirítóssal tényleg isteni.

Mindeközben Anikó férjének, Ricsinek az irányításával és igen aktív közreműködésével készült a vadas, illetve Maitai főzte a sütőtök krémlevest. Itt előjött egy apró pici probléma, nevezetesen, hogy a mi háztartásunkban nincs elég nagyméretű lábos, amiben 10 emberre lehet főzni. Így Maitai kénytelen volt két adagban főzni a levest. Ez azonban az értékéből mit sem vont le, határozottan finom lett ez is.

Levesből nem evett mindenki, így aki megkóstolta, annak bőven jutott két tányérnyi is. Nem is volt baj, mert már vastagon ebédidő volt, de a vadas és a zsemlegombóc még messze volt a késztől.

Azért fél 3-ra meglett a vadas is, amiből ismét sikerült jól belaknunk. Valaki meg is állapította, hogy jó volt, hogy nem egyszerre lett kész minden étel, mert így egész nap eszegettünk, mégse zabáltuk halálra magunkat. Aki akart, az minden fogásból tudott enni.

A vadas után elmostuk a rengeteg edényt, és egy kicsit elpunnyadt a társaság. Mivel az én ötletemre be volt tervezve a meggyes süti, nekiálltam elkészíteni. Már a hozzávalók benne voltak a tálban, amikoris a vaníliáscukor előhalászása közben sikerült a szekrényből kiborítanom két gyufásdobozt, egyenesen a készülő tészta közepébe, ileltve kiborítottam egy igen tisztes adag fogpiszkálót is - ez utóbbit szerencsére a tészta mellé sikerült. Jó negyed óra alatt eltakarítottuk Andival a romokat, aztán folytatódhatott a sütigyártás. A délutáni Café International partyhoz épp jól jött egy kis meggyes sütike :-)

A nagy sütés-főzésben úgy elment a nap, hogy egyszer csak azt vettük észre, már esteledik. Berniék már hamarabb elmentek, mert volt valami dolguk, aztán úgy 6 körül Anikóék is elindultak haza. Maitai-jal és Andival beszélgettünk még egy darabig, aztán valamivel fél 8 után ők is hazamentek.

Ekkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen hulla fáradt vagyok. Némi rendrakás és egy gyors fürdés után már fél 9-kor úgy zuhzantam be az ágyba, mint akit fejbecsaptak.

Jó buli volt, jó lenne, ha tényleg újraéledne a Konyha SIG és lennének még további összejövetelek is.


Read More

Magamról

 A Maldív-szigetek nagy rajongója lévén e csodás ország egyik szigetéről neveztem el magam a virtuális világban. Csak nézz rá a képre, hát nem gyönyörű? :-)

Régebben történt

Search