Megjött végre a tavasz...

..., úgyhogy múlt héten lenyomtuk a tavaszi nagytakarítást, kimostuk az összes függönyt, legőzborotváltuk a teraszt, csillog-villog minden. Ma a garázst is rendberaktuk, én napoztam egy kicsit, majd kimentünk a parkba helikopterezni. Ezzel a helikopterrel mindig van valami kalandunk. Biztos emlékeztek még, hogy rögtön, mikor megvettük, fölszállt a kicsike egy fa tetejére és csak hosszas küzdelem után sikerült onnan leimádkozni, és nem is úszta meg szegény teljesen sértetlenül a kalandot. Ma meg a nagy szél miatt bement a parknak egy elkerített részébe, ahol a kerítésre átlag két méterenként ki van írva, hogy belépni tilos, életveszélyes, nagy halálfejek az összes táblán, stb-stb. De hát csak be kellett menni, hiszen a helikopter mégse maradhat ott. Találtunk egy helyet, ahol a kerítést már korábban kicsit átvágták, így ott be tudott menni Biyadhoo és vissza tudta szerezni a cuccot. Még mindig él és egészséges, úgyhogy akkora nagy veszély tán mégse volt odabent.

Ma sikeresen eladtunk a régi tükörreflexes fényképezőnket, és vettünk helyette egy ilyet. Majdnem ugyanannyiért kaptuk meg, mint amennyiért a másikat eladtuk.  Már csak a HD kamerát kéne eladni, és akkor teljes lenne a boldogság :-)

A nagy fogyókúrában leszoktunk az alkoholizálásról, ámde tegnap mégis bűnöztünk, az esti fürdési szeánsz közben megittunk egy üveg rozét. Ez még önmagában nem lenne érdmes arra, hogy leírjam ide, ámde mindjárt kiderül, miért mesélem el mégis. Fürdés után bebújtam az ágyba, gondoltam, Biyadhoo úgyis mindjárt jön, addig "pihentetem egy kicsit a szememet". A következő dolog, amire emlékszem, az az, hogy hajnal 4-kor felébredek... Vagyis kb két perc alatt bealudtam, ami tőlem igencsak szokatlan, mert viszonylag lassan tudok csak elaludni. Reggel mondta is Biyadhoo, hogy kb tíz perccel utánam jött be a hálóba, és én már úgy durmoltam, mint akit fejbecsaptak. Hiába na, öregszem, nem bírom én már úgy az italt :-)

Na és hát az elmúlt hetek legjobb híre: a frangipani, amit már temettem, mert azt hittem, túllocsoltam szegényt, újra hoz leveleket, és VIRÁGZIK!!! Ez azért akkora csoda, mert Bibi, akitől kaptuk, évekig szokott nevelgetni egy-egy ilyen növényt, mire hajlandó neki virágozni, minálunk meg rögtön az első tavaszon virágot hoz, úgy néz ki. Le is fotóztuk, hogy milyen most, nézzetek csak ide! Úgy látszik, szeretni ezt a féltrópusi éghajlatot, ami a mi lakásunkban uralkodik (meleg, napsütés, kicsit párás levegő) :-)

Az autónkról továbbra sincs hír, bár lassacskán leketyeg a három hónap, amit a rendőrbácsi mondott a balesetkor, hogy kb. ennyi ideig fog tartani, mire bármiféle papírt kapunk...

Most így nagy hirtelen ennyi a történés mifelénk.


Read More

Magamról

 A Maldív-szigetek nagy rajongója lévén e csodás ország egyik szigetéről neveztem el magam a virtuális világban. Csak nézz rá a képre, hát nem gyönyörű? :-)

Régebben történt

Search