Itt a tél...

... és ilyenkor mindig ledöbbenek a Főkefe és úgy általában az emberek felkészületlenségén. Amikor leesik fél centi hó, máris megáll az élet. Oké, hogy a sózóautók nem jönnek (a Főkefe meg állítja, hogy mi kéremszépen fel vagyunk a télre készülve, csak hát a csúnya rossz gonosz autósok nem engedik el a sózóautókat és hát ezért nem tudunk sózni.), és a kis utcákban tükörjég van, rendben van, a tükörjégen tényleg lassan és óvatosan érdemes menni. De hogy még ott, ahol sózás vagy nagy forgalom következtében se hó, se jég nincs az utakon, csak víz, szóval hogy még ott is araszolás van és hatalmas dugók, na az azért már gáz. Csütörtökön volt ez, hogy esett egy órát a hó, és a végére korcsolyapálya lett a fél város. Az egyik ügyes-okos autós a Róbert Károly körúton épp a mellettünk levő sávban, pont melletünk álló autót találta el hátulról, nem gyengén. Egyszer az életben nekünk is lehet szerencsénk, hogy épp nem mi álltunk ott és nem mi kaptuk az áldást a hátsó felünkbe :-) 

Tegnap meg hirtelen felindulásból kitaláltuk, hogy menjünk el este Aquaworld-özni, úgyis tele van a SZÉP kártyám pénzzel, úgyhogy elhívtuk Noémiéket is a gyerkőcökkel. Kellemes volt, mert így hétköznap este nincsenek sokan se a medencékben, se a csúszdáknál, ráadásul nagyon hangulatos színes fényekkel világítanak. Egy a baj: valószínűleg kezd nekik rosszul menni, és elkezdtek spórolni a fűtésen. Se a levegő, se a medencék vize nem meleg már annyira, mint pár éve volt. De legalább a jacuzzit fűtik rendesen :-) A kicsik is nagyon élvezték a pancsolást, pörögtek ezerrel, de aztán hazafele a kocsiban úgy aludt mindkettő, mint a bunda.

Képzeljétek, mi már megvásároltuk az összes karácsonyi ajándékot a családnak! Biyadhoo egyik nap felkerekedett, nyakába vette a várost, és elintézett-megvett mindent. Ez ritkaság számba megy, hogy december elején már itt figyel az összes ajándék, volt olyan év, hogy én még december 22-én vagy 23-án is a Westendben köröztem ajándékok után rohangálva. Persze ehhez hozzá tartozik, hogy én utálok-rühellek-gyűlölök vásárolni, Biyadhoo viszont szeret, ráadásul ő gyorsabban is szokott az ilyenekkel végezni, mint én, úgyhogy nagyon hatékony volt, ahogyan elintézett mindent.

Most pedig, miután letudtam a mai kötelező penzumomat egy háztakarítás formájában (egész héten erősen imádkoztam, hogy ne havazzon és ne kelljen havat lapátolni, mivel hogy mi vagyunk a hetesek a héten), fogok egy forró gránátalma teát, és lazítok. :-) Holnap megyünk Görög Ibolya dedikálására, utána pedig jönnek jóapámék és felforgatjuk a konyhát (mi főzzük a vacsorát Apusommal :-))

 


Read More

Magamról

 A Maldív-szigetek nagy rajongója lévén e csodás ország egyik szigetéről neveztem el magam a virtuális világban. Csak nézz rá a képre, hát nem gyönyörű? :-)

Régebben történt

Search