Gay Pride - Amsterdam

Van egy nagyon kedves baráti házaspár, akik néhány éve Amsterdamban élnek, és időnként meglátogatjuk őket, illetve ők is meglátogatnak bennünket.

Történt idén egy szép tavaszi napon, hogy ez a házaspár itthon járt Magyarországon, és a lány szervezett két beszélgetést (mondhatjuk előadásnak is) homoszexuális párokkal. Olyannyira megragadtak minket ezek a beszélgetések, hogy elhatároztuk, ha úgy alakul, akkor idén nyáron kimegyünk Amsterdamba a Gay Pride nevű rendezvényre.

Mi is az a Gay Pride?

Gyakorlatilag meleg-felvonulás. Egy nyári napon egy rakás feldíszített, zenétől harsogó hajón többszáz ember (nagy többségük homoszexuális, de persze vannak köztük heterók is) jelmezben, transzparensekkel, táncolva, énekelve végigvonul az Amsterdamot behálózó csatornák egyikén.

Szerencsénk volt, mert sikerült úgy alakítani a dolgokat, hogy el tudtunk menni erre az ominózus felvonulásra, amelyre idén augusztus 1-jén került sor.

Aznap hajnalban keltünk, már 5 órakor úton voltunk Bratislava repülőtere felé, ahonnan a "hárfás" légitársasággal repültünk Düsseldorf Weeze-be. Onnan még egy laza 160 km-es autókázás következett, majd úgy nagyjából délután 1-re megérkeztünk Amsterdamba, a barátaink, D. és T.  lakásába. Addigra D. már kint volt a csatornaparton, hogy jó helyet foglaljon nekünk. A felvonulás ugyanis délután 2-kor kezdődik, de érdemes már jóval korábban kimenni, ha valaki látni (ne adj' Isten még fotózni vagy videózni) is szeretne. Ugyanis a nézők három tömött sorban állnak a csatorna partján, plusz még vannak jónéhányan a parthoz kikötött kis csónakokban is.

Villámgyorsan megebédeltünk, bepusziltunk néhány szelet vajas-sajtos-felvágottas kenyeret, amit T. addigra már gondosan előkészített nekünk, majd útnak indultunk. Néhány megállónyi villamosozás után meg is érkeztünk a csatorna azon részéhez, ahol D. letáborozott.

Nagy fotósok lévén már élesítettük is a fényképezőt meg a videokamerát, mert már nagyban ment a felvonulás - az első néhány hajóról le is maradtunk szépen.

Fantasztikus élmény egy ilyen rendezvényen részt venni. Azok után, amiket a budapesti melegfelvonulásról lehetett látni és hallani, ez valami hihetetlen volt. Amsterdamban a Gay Pride egy népünnepély, némi túlzással fél Hollandia ott zsúfolódik a csatorna két partján, és együtt táncolnak, énekelnek a hajókon "fellépőkkel". Integetnek nekik, fotóznak, videóznak, és szemmel láthatólag iszonyú jól érzik magukat. Idén egyébként rekord számú néző vett részt a Gay Pride-on, nagyságrendileg 560,000 ember.

Ahogy ott álltunk a tömegben és néztük a hajókat, egy pillanat alatt elfelejtettük, hogy "más" emberekkel van dolgunk. Ők is ugyanolyan normális, életszerető, vidám emberek, mint a heteroszexuálisok. Egész egyszerűen nem foglalkozol a fellépők szexuális irányultságával, hanem csak állsz ott és szép lassan magával ragad a hangulat. Elkezded énekelni a hajókon felcsendülő ismerős dalokat, elkezdesz te is integetni a hajókon levőknek, majd egy idő után már táncikálni is kedved támad...

T. azt mondta, kb. 50-60 hajó szokott lenni, az egész picikéktől (amelyeken úgy 5-10 ember van) a hatalmasokig (40-50 emberrel), a legkülönfélébb mérettel és díszítéssel. Idén ezt a várakozást jócskán felülmúlták: nagyságrendileg 80 hajó vonult végig a csatornán, körülbelül 2-2.5 óra alatt.

Nagyon sokféle hajó volt: egynémelyik a homoszexualitással együttjáró fokozott egészségvédelemre hívta fel a figyelmet, míg mások a melegek esélyegyenlőségének fontosságát mutatták be, sőt, akadt olyan hajó is, amely azt hirdette, hogy a melegek is lehetnek jó keresztények. De a legtöbb hajón szimplán csak buliztak az emberek.

Miután elvonult az összes hajó, jópáran saját csónakjukba pattantak, és a menet után eredtek. Hemzsegett a csatorna a kisebb-nagyobb hajóktól, rajtuk a fellépőkkel és nézőkkel. Ekkor szólt D., hogy most már semmi érdekes nem várható, ideje hazaindulni. Alig akartuk elhinni, hogy több mint két órát ott álldogáltunk, annyira gyorsan eltelt az idő.

Ami a leginkább megragadott ebben az egészben, az az volt, hogy itt Amsterdamban pontosan ugyanolyan EMBERKÉNT kezelik a melegeket, mint a heterókat. Nem hogy nem dobálják őket tojással, egyenesen ünneplik őket, és mindenki  egy fantasztikus fiesztának fogja fel az egészet. Míg itthon egy ilyen eseményen több a rendőr, mint a civil, a Gay Pride-on 10-nél több rendőrt biztosan nem láttunk. Lehetséges, hogy ott voltak valahol a tömegben, de egyáltalán nem tűntek fel. Talán azért, mert nem volt dolguk? Fene se tudja...

Másnap délelőtt tettünk egy nagy sétát a városban, és szinte nyomát se láttuk az előző napi mulatkázásnak. Alig maradt pár szemét az utcán, pedig a konfetttől elkezdve a szalagokon, sörösdobozokon és egyéb hasonlókon át, az égvilágon minden volt. Mégis sikerült egy este alatt eltakarítani az egészet.

Egyszóval, hatalmas élmény volt számunkra ez a délután, és ha tehetjük, biztosan elmegyünk jövőre is.

Ezúton is nagy-nagy köszönet illeti D-t és T-t, akik közelebbről is megmutatták nekünk ezt a "más" világot!

 

 


Read More

Magamról

 A Maldív-szigetek nagy rajongója lévén e csodás ország egyik szigetéről neveztem el magam a virtuális világban. Csak nézz rá a képre, hát nem gyönyörű? :-)

Régebben történt

Search